A baromfi- és sertéstakarmányokban lévő nyersfehérje szintjének csökkentése jelentős környezeti előnyökkel járhat. A Metex Animal Nutrition november 9-én a hollandiai Bredában tartott összejövetelén újszerű, mélyreható meglátásokat osztottak meg arról, hogyan lehet biztosítani, hogy a teljesítmény ne kerüljön veszélybe a nyersfehérjeszint csökkenése közben.
Az eseményen több mint 70 takarmányozási szakértő vett részt Hollandiából és Belgiumból. Az elmúlt években mindkét országban nőtt az aggodalom a baromfi- és sertéstenyésztés környezeti hatásai miatt.
Elsősorban a nitrogénkibocsátásról folyik vita magas politikai szinten, mivel sokan túl magasnak tartják azt. Ez arra készteti a kormányokat, hogy jogszabályokat vezessenek be az ammóniakibocsátás csökkentésére. Ez mindkét országban azt jelenti, hogy a baromfi- és sertéstelepek számának csökkentése kerül terítékre.
Más szóval, minden olyan technológia, amely segít csökkenteni a baromfi- és sertéstrágya nitrogénszintjét, eszköz lehet a kibocsátások kordában tartásához.
A nyersfehérjeszint csökkentése
A találkozót Théophane de Rauglaudre, a kanadai Québecben található Laval Egyetem munkatársa nyitotta meg. Az alacsony fehérjetartalmú étrendre összpontosított. Különböző tanulmányok eredményeit osztotta meg azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lenne a nyersfehérjeszint csökkentése mind a brojlercsirkék, mind a sertések esetében, elsősorban a nitrogénkibocsátásra.
Elmondta, hogy a nyersfehérje 10 g/kg-os csökkentésekor a nitrogénveszteség 18%-ra csökken a brojlereknél és 10%-ra a sertéseknél. Mindkét állatcsoportban volt hatás az NH3-ra, de nem volt hatás az N2O-ra, mondta. Összegzésében megjegyezte, hogy a nyersfehérje csökkentése akkor érhető el, ha minden esszenciális aminosavat szabályoznak. Ennek „nincs hatása a növekedésre és a testösszetételre”.
A baromfiak és a sertések szénlábnyoma
A következő előadó William Lambert volt a Metex Animal Nutritiontól. Ő az aminosav-stratégiáknak a baromfiak és a sertések szénlábnyomára gyakorolt hatásáról beszélt. Azzal kezdte, hogy az állattenyésztés szénlábnyomának fő tényezője a takarmány. Előadásának fő üzenete az volt, hogy az anyagok beszerzése valóban szerepet játszik – és hogy a szénlábnyom szempontjából az aminosavak helyi beszerzésének több értelme van, mint a Kínából való beszerzésnek. Azt tanácsolta, hogy elismert és hivatalos adatbázisokat használjunk annak érdekében, hogy az életciklus-értékelést elfogadják.
A takarmányok életciklus-értékelése
A holland Blonk Sustainability tanácsadó céget felkérték, hogy készítsen életciklus-értékelést az alacsony fehérjetartalmú takarmányokról, angol és német példákkal.
A Blonk nevében Nicolò Braconi bemutatta az állattenyésztésnek az éghajlatváltozásra (a földhasználat megváltozásával és anélkül), valamint a savasodásra gyakorolt hatásait. Arra a következtetésre jutott, hogy a „szabad aminosavakat” támogató, alacsony fehérjetartalmú takarmányozási stratégiák a földhasználat megváltozása miatt környezetvédelmi előnyökkel járhatnak; az ammóniakibocsátás szintje alacsonyabb, a foszforkibocsátás alacsonyabb, valamint az édesvizek eutrofizációja pedig csökken.
Sertéstakarmányozási felmérés Európában
A Metex Animal Nutrition nevében Aude Simongiovanni ismertette egy egész Európára kiterjedő sertéstakarmányozási felmérés eredményeit. Az indító- és előnevelő takarmányokat 2022 novembere és 2023 februárja között Európa országaiban elemezték.
Különös figyelmet fordítottak a „piaci kontextusra”, mivel a cél a nyersfehérjeszintek csökkentése, aminek következtében a teljesítményromlás vagy viselkedési problémák elkerülése érdekében a táplálék lizin- és egyéb aminosavszintjét is szabályozni kellene. Mivel a rendezvényt vegyes belga-holland közönségnek tartották, kiemelte az e két országból származó eredményeket, hangsúlyozva, hogy mindkét ország átlagos eredményeket ért el mind az indító-, mind az előnevelő takarmányok esetében.
A nyersfehérjeszint csökkentése és a sertések viselkedése
A következő előadást Dr. Alfons Jansman tartotta, a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet munkatársa. Bemutatta egy szélesebb körű kutatás első eredményeit, amelyet Ilaria Minussi kutatóval közösen végeztek a nyersfehérjeszint csökkentésének a sertések viselkedésére gyakorolt hatásairól. A farokrágás szemszögéből közelítette meg, mivel a farokrögzítéssel való felhagyás az Európai Unióban is tendencia. Egy nemrégiben végzett kísérletben 4 különböző takarmányozási módot hasonlítottak össze:
- Kontroll
- Csökkentett nyersfehérjeszint (-20%)
- Csökkentett nyersfehérjeszint (-20%) további aminosavakkal
- Csökkentett nyersfehérje-szint (-20%) dúsítással.
Az eredmények közül a csapat megállapította, hogy az alacsony nyersfehérjetáp csökkenti a teljesítményt, de azt is megfigyelték, hogy az aktivitás, azaz a farokharapás növekedéséhez vezetett.
Az aminosavhiányos takarmányhoz adott extra dúsítás idővel kissé veszít a farokharapás elleni hatékonyságából – tette hozzá. Az állatok növekedési szükségleteinek megfelelő aminosav-kiegészítés azonban nagymértékben enyhítette az alacsony nyersfehérje-takarmányok farokharapásra gyakorolt negatív hatásait.
Leucin pótlása elválasztott sertéseknek
A következő előadó Sam Millet volt a Belga Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszeripari Kutatóintézettől. Egy nemrégiben készült tanulmányról beszélt, amelyben azt vizsgálták, hogy a leucinnal való kiegészítés javítja-e az elválasztott malacok homogenitását.
A leucin pótlása javítja a fehérjeszintézist az izmokban, és ezáltal elősegíti a növekedést. A vizsgálat hipotézise az volt, hogy a könnyű malacok leucinigénye magasabb, mint a nehéz malacoké. És bár a tudósok megállapították, hogy a súlykategória (könnyű vs. nehéz) és a leucin adagja között kölcsönhatás van, nem mutatták ki, hogy a kisebb malacoknak több leucinra van szükségük.
A standardizált ileális emészthető (SID) Leu:Lys standardizált ileális emészthetőség (SID) tekintetében ajánlott a 100%-os minimális szabványhoz ragaszkodni.
Biológiai eredetű butirát bevezetése malacok számára
A nap utolsó előadója Vincent Couture volt a Metex Animal Nutritiontól. Kutatási eredményeket mutatott be, amelyek hangsúlyozzák az újonnan rendelkezésre álló bio-butirát pozitív hatásait az elválasztás utáni malacok takarmányfelvételére és növekedésére. Ezt az új butirátforrást fermentációval állítják elő, és az előállítási folyamat teljesen körkörös, mondta Couture.
Az új termék hatásának bizonyítására két kísérletet végeztek a Genti Egyetemen. Emellett irodalmi áttekintést is végeztek. A vizsgálatok kimutatták, hogy a malacok takarmánykiegészítése az adalékanyaggal javította a teljesítményt, a takarmányfelvétel növekedésének köszönhetően. Emellett kimutatták, hogy a kiegészítés csökkentette a hasmenés előfordulását a korai időszakban.
(Forrás: poultryworld.net)
