Ha a jelenleginél lényegesen több bokorlakó énekesmadár – mint például a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy élne az országban, akkor csökkenthető lenne a vegyszerek szerepe és biológiai úton lehetne védekezni a poloskák ellen.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője beszélt erről a lehetőségről az M1 aktuális csatornán. Ehhez – szerinte – a nagyvárosokban meg kellene változtatni a zöldterületkel kapcsolatos hozzáállást – írta meg a kiskertblogger.hu. Sajnálatos módon a nagy parkjainkban hiányoznak a madarak fészkeléséhez megfelelő bokrok, hiszen amik vannak, azok felfelé terebélyesednek, így erre nem alkalmasak. A “madárbarát” bokrok ellenben az alapjuknál a legszélesebbek, mint például a kökény.
Ez azért is fontos lenne – emelte ki Orbán Zoltán -, mert a lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának részét képezi a poloskalárva.
Ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor mind az ázsiai márványospoloska-, mind az afrikai vándorpoloska inváziót kordában tudnák tartani a madarak. Például a szarkák nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.
Bár több olyan rovarölő szer is van, amelyek képesek irtani a kártevőt, problémát okoz, hogy azok a termések érésekor jelennek meg, ilyenkor pedig már korlátozottak a vegyszerek használatának lehetőségei. A fürkészdarazsak közül bizonyos tojásfürkészek felhasználhatónak tűnnek a klasszikus biológiai védekezésben, így nem feltétlenül kell növényvédő szer használatához folyamodni.
