Az V. Kukorica Termésverseny tapasztalatai

A 2013. évi termésverseny eredményei nem hoztak kiugró eredményeket, ennek ellenére érdemes áttekinteni az elmúlt évek tapasztalatait. Összefoglalónkat a Kukorica Klub értékelése alapján készítettük.

Habár a legutóbbi termésverseny eredményei nem voltak kimagaslóak, sok helyen a 2012. évinél nagyobb, sőt helyenként kifejezetten jó termést takarítottak be a versenyzők. Ehhez helyes agrotechnika, valamint megfelelő tápanyag-ellátással és növényvédelemmel előkészített kukoricatáblák kellettek, na meg megfelelő talaj.

A Kukorica Termésverseny 2009-ben indult. Az elmúlt 5 év tapasztalata az, hogy az első verseny óta mind a régiók, mind az évek átlaga meghaladja a 10 tonnát: átlagban 10,5 – 12,2 tonna között helyezkednek el az értékek. Az eltelt évek alatt 232 parcellát takarítottak be, melyeknek átlagtermése 11341 kg/hektár volt. A legnagyobb átlagtermelés meghaladta 18 tonnát, míg a legkisebb nem érte el az 5 tonnát se. Azokon a földeken, amelyek kivételes adottsággal rendelkeznek, nem ritka, hogy a termés meghaladja a 14 tonna/hektárt is, de a jó adottságú földeken is el lehet érni a minimum 13 tonnát még az átlagos években is. Ahhoz, hogy 10 tonnás átlagtermést lehessen elérni, a jelenlegi agrotechnika és fajtahasználat szükséges, átlagos körülmények mellett. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a 10 tonna alatti termésátlaggal rendelkező területek agrotechnikai, növénytáplálási hiányosságokkal, a hibridválasztásnál a lehetőségek elmulasztásával és nem megfelelő növényvédelemmel rendelkeztek. A betakarított versenyparcellák évenkénti termésátlaga 2013-ban 10938 kg/hektár volt, az elért maximum átlagban 13232 kg/hektár volt, ami alulmúlja az előző évek eredményeit. A legnagyobb termés meghaladta a 14000 kg/hektár mennyiséget.

Tápanyag-gazdálkodásra is odafigyeltek a versenyzők
Tápanyag-gazdálkodásra is odafigyeltek a versenyzők

Tápanyag-gazdálkodási szempontból figyelemre méltó, hogy a versenyzők 84 %-a juttatott ki foszfort, vagyis a kukorica jó foszfor-reakciójával kalkuláltak. Valamivel kevesebben, a versenyzők 71 %-a végzett kálium-utánpótlást, viszont a kijuttatott kálium és foszfor mennyisége nagyságrendileg nem tért el egymástól. A 10 t/ha alatti és feletti termésszintet elértek tápanyag-gazdálkodási gyakorlatában nincs számottevő különbség, csupán – az utóbbiak gyakorlatában – némileg magasabbak az átlagos nitrogén, foszfor és kálium szintek. Az összes versenyző sikerét az mutatja, hogy minden esetben meghaladták a régiójukra jellemző termésátlagot.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Jók a terméskilátások kukoricából Békés megyében... Jók a terméskilátások kukoricából Békés megyében. A gazdálkodók közel 106 ezer hektáron termeltek kukoricát, az országos vetésterületnek a tíz százalé...
Milyen kukoricatermés várható idén? A hazai kukoricatermesztés körülményei nagyon eseménydúsan alakultak az elmúlt években. Erre tekintünk most vissza. Hogy mekkora termésre számíthatnak...
Héttonnás a kukorica eddigi termésátlaga Tolnában... Tolna megyében a kukorica termésátlaga kevéssel meghaladja a hét tonnát a vetésterület több mint 40 százalékán elvégzett betakarítás után. A betakarít...
Mindenki figyeljen a nitrogén mennyiségének helyes... 2016 januárjában módosult a nitrát adatszolgáltatást szabályzó törvény. A legfontosabb változás az adatszolgáltatási időszak módosulása volt. Erre kel...
2 millió tonnával lesz idén kevesebb a kukorica A kukorica termésátlaga várhatóan elmarad a tavalyitól. Hektáronként 7 tonna lehet átlagosan, ugyanakkor sok csapadék szükséges még ehhez. Az agrárkam...
A tápanyag-gazdálkodási tervről idén sem érdemes m... Aki nitrátérzékeny területen gazdálkodik, vagy éppen AKG, vagy ÖKO-támogatást vesz igénybe, évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készítenie. Idén ...