Az őszi búza tápanyag-utánpótlása azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a növény magas terméshozammal, jó termésminőséggel párosítva csak tudatos és szakszerű műtrágyázás alkalmazásával takarítható be a földekről. A tápanyag utánpótlása több fázisban történhet: vetés előtti őszi alaptrágyázásként, starter trágyázással a vetéssel egy menetben vagy különböző időben történő fejtrágyázással, így gondoskodva a búza nitrogén, foszfor és kálium ellátásáról.
A talajba dolgozott, vetés előtti őszi alaptrágyázás célja, hogy később a fejlődő növények megfelelő mennyiségű és felvehető foszforhoz és káliumhoz jussanak, mert ez elősegíti a jó bokrosodást, a kellő fejlettség és a télállóság elérését. A foszfor ezen túl segíti a gyökérképződést, a kálium pedig a stressztűrő képességet fokozza. Az alaptrágyázáskor vagy a vetéssel egy menetben a teljes ciklusra számított N hatóanyag mennyiségének 30-40%-át kell kijuttatni, a további 60-70%-ot pedig tavasszal a fejtrágyázás(ok) alkalmával.
A tényleges őszi nitrogénmennyiség a talaj állapotától, az előveteménynek a földről való lekerülési idejétől és az esetlegesen a talajba dolgozott növényi maradványok (tarló és szár) mennyiségétől függ. A túltrágyázás nem javasolt, mert az ősszel kijuttatott, de a tél folyamán nem hasznosult mennyiség a csapadékkal kilúgozódhat.
Az őszi búzának ősszel ként is adhatunk, mert a sikérfehérjékben található kéntartalmú aminosavak mennyiségében és így a nedves sikér% alakulásában fontos szerepet játszik a kén, így a termény minőségét javítja. A talaj kénhiánya esetén ősszel vagy kora tavasszal, de mindenképpen a szárbaindulás kezdetéig hektáronként 20-40 kg elemi kén kijuttatása javasolt. Ez történhet az őszi komplex műtrágyával vagy a tavaszi fejtrágyázással.
A vetéssel egy menetben elvégzett startertrágyázás hozzájárul az erőteljes gyökérnövekedéshez, valamint gyors és egyenletes kelést biztosít a csírázó növényeknek. A célzottan kijuttatott műtrágyával közvetlen az őszi búza növényeket tápláljuk nem a sorközben kelő gyomokat. A startertrágyázás során cinket is kijuttathatunk, mert ez az elem fontos szerepet játszik a nitrogén-anyagcserében és a növekedésért felelős hormonok képzésében. Használata különösen ajánlott cinkhiányos területeken.
Első fejtrágyázásra már a tél végén a vegetáció beindulását követően, bokrosodáskor kerület sor. A kijuttatni javasolt nitrát-nitrogén mennyisége az elővetemény trágyázásától és tápanyag-felhasználásától, valamint az őszi ásványosodás (mineralizáció), és a kimosódás mértékétől függ. A tavasz beköszöntével, de csak a hóolvadás után az alap- és startertrágyázáson felül tervezett nitrogén hatóanyag 2/3-át kiadni. Az ilyenkor végzett N fejtrágyázás megnöveli az állománysűrűséget és a kalászonkénti szemszámot is. Növeli továbbá az őszi búza asszimilációs levélfelületét és segíti a kalászképződést.
Tavasszal, a szárbaindulás során kerülhet sor a második fejtrágyázásra, valamint az első lombtrágyázásra. Második fejtrágyázáskor a fennmaradó nitrogén hatóanyag 1/3-át célszerű kijuttatni. Ilyenkor kell elkezdeni az őszi búza levélen keresztüli táplálását is. A lombtrágyázással mind a termés mennyisége, mind a minősége javul, hiszen általa tápanyagot juttatunk ki a növekedés, a virágzás, a terméskötődés és a termésnövekedés fázisában is. A technológia kondicionálja a növényt, nő a stressz- és betegségtűrő képessége, valamint elősegíti a talajból történő tápanyagfelvétel. Egyben a levéltrágyák jelentik a mikroelem utánpótlást elsődleges forrását is. Itt gondoljunk a rézre is, mert általa a terméshozam és a nedvessikér-tartalom jelentősen emelkedik.
Sor kerülhet még egy harmadik fejtrágyázásra és második levéltrágyázásra is, mégpedig a kalászolás kezdetére időzítve. A virágzás, illetve szemtelítődés idején adott nitrogén ugyanis a gabonaszem nyersfehérje-tartalmát emeli. Különösen ott javasolt, ahol a talaj termőképessége gyenge, a termesztési ciklus során kedvezőtlen időjárási körülmények léptek fel, vagy ahol a nem megfelelő nitrogén műtrágyázás következtében az őszi búza a rendelkezésre álló tápanyag többségét már felhasználta.
