A magyarországi klíma melegszik, egyúttal szélsőségesen változékony is. Mindez viszont kedvez a kórokozók elterjedésének. Nincs könnyű dolga a vetőmag-nemesítőknek, ha lépést akarnak tartani ezekkel a kihívásokkal. Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag termékmenedzsere, most a cég vetőmag hibrid portfóliójában történt változásokkal ismerteti meg a Magro.hu olvasóit.
A gazdálkodók nehéz időket élnek, ahol csak tudják, csökkentik a költségeiket. Éreznek-e ebből valamit a vetőmagok terén?
A változás nem most indult, hanem már tavaly év végén. Ekkor jutott sok gazdálkodó arra a döntésre, ami végül az akkor legköltségesebbnek gondolt kultúra, a kukorica vetésterületének bezuhanását okozta. Tehát nem az olcsóbb vetőmagok felé fordultak, a kultúrákat rangsorolták gazdaságosság és költségtakarékosság szempontjából. Látták, hogy a műtrágyaárak és a szárítási költségek jelentősen megemelkedtek, ekkor mondtak le sokan a kukoricáról.
Akik olyan termőterületen gazdálkodnak, ahol adott a jó kukoricatermés lehetősége, például a Dél-Dunántúlon, a hajdúsági löszháton vagy az Őrségben, és – kis túlzással – bármikor 14-15 tonnát termelnek, azoknál a vetőmagok drágulása nem érte el az ingerküszöböt. Az aszálynak jobban kitett területeken viszont az olcsóbb vetőmagok, azon belül is az olcsó kukorica-vetőmagok irányába mozdult el a termelők egy része.
Változtak-e a vásárlási szokások azon a téren, hogy mikor szerzik be a vetőmagot?
Ezt nem érzékeltem. Aki a tavalyi szezonban is letette a voksát a kukorica mellett, az azt is eldöntötte, hogy az milyen tenyészidejű legyen és milyen árkategóriába tartozzon. A napraforgó esetében ugyanez a helyzet: ha a termelő eldönti, hogy napraforgót vet, akkor tudja, hogy azt hova veti, ismeri annak a területnek a gyomflóráját és azt is el tudja dönteni, hogy milyen herbicidtoleranciával rendelkező vetőmaghibridre van szüksége.
Ha a döntés megszületik, onnantól kezdve a gazdálkodók jellemzően csak azt veszik figyelembe, hogy elérhető-e a hibrid vagy sem, az esetleges árváltozására nem spekulálnak. Egy olyan termékről beszélünk, ami ha elfogy, nem lehet utánrendelni.
Ha én gazda lennék, akkor most olyan hibrideket keresnék, amelyeknek jobb a stressztűrése, illetve – a kukorica esetében – alacsonyabb a költségigénye, nem kell annyit szárítani. Ezekre az elvárásokra milyen megoldásokkal szolgál a Corteva vetőmag-portfóliója.
Az egyik fő szempont a kukoricahibrid választásban valóban az érésidő, amivel a szárítási költségek csökkenthetők. Már tavaly tapasztaltuk, hogy a 400-420-as FAO-szám környékétől lefelé válogatott a termelők egy jó része, a rövidebb tenyészidejű hibrideket keresték, pontosan azért, mert a 400-as FAO-szám egy olyan küszöb, ameddig Magyarországon az átlagos termelő el tudja vetni a kukoricát úgy, hogy ezáltal jellemzően maximalizálja a termés nagyságát, és jó eséllyel minimalizálja a szárítási költséget. Természetesen, ha ettől rövidebb tenyészidejű kukoricát vet valaki, akkor a szárítási költség még tovább csökken, viszont megnő az esélye, hogy ezzel együtt a termésszint is kisebb lesz. Ebből a szempontból az optimum 380-420 közé tehető.
A tapasztalatainkra támaszkodva a 2024-es vetési szezonban mi is azokat a hibrideket kínáljuk nagyobb zsákszámban, amelyek ebben az éréscsoportban szerepelnek.
Érdemes tudni, hogy a 2022-es aszály nemcsak a termelői területeket sújtotta, hanem a Corteva kísérleti parcelláit is. Ott is tönkrementek a kukoricák, ezáltal negatívan érintve, majdhogynem lehetetlenné téve a hibridek teljesítményértékelését. Ám, amelyek tavaly is érdemi teljesítményt produkáltak, azokra biztosan számíthatunk a jövőben is.
Melyek voltak ezek?
A 400-as FAO-számtól lefelé, a korai P9398-as és a P9944-es hibridünkről van szó. Mindkettő kifejezetten kiemelkedett a stressztűrésben és Optimum® AQUAmax® minősítésű.
Ez a minősítés a termésstabilitást hivatott jelezni. Az a hibrid kaphatja meg, amelyik csapadékos és száraz körülmények között egyaránt az átlagosnál többet terem. Ilyen vetőmagot alkalmazva az időjárás viszontagságaiból származó bizonytalanságot a minimálisra tudjuk csökkenteni és tervezhetőbbé válik a termés.
Melyek azok a hibridek a portfólióból, amelyek tápanyaghiányos körülmények között is jobban teljesítenek, gondolva arra, hogy sok termelő csökkenti a költségeit ilyen módon?
Jelen helyzetben természetes reakció a gazdálkodók részéről, hogy próbálják visszafogni a kijuttatott tápanyag mennyiségét, és így elérni egy minél nagyobb termésszinten. A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét, de ennek ismeretében már meghatározható, hogy melyek azok a hibridek, amelyek alacsonyabb hozzáadott műtrágya, vagy szerves trágya dózis mellett jobban teremnek. De azt nem lehet garantálni, hogy termelői körülmények között is ugyanez be fog következni, mert a hozam függ a talajtípustól és az előveteménytől is. Viszont jellemzően azok a hibridek kerülnek be a portfóliónkba, amelyek, például, bármilyen nitrogénszint mellett is jól teremnek.
Vannak olyan termelők, akik hibridvásárlás előtt tanácsot kérnek tőlünk. Mi a kísérleteink értékelésekor figyelembe vesszük a talajadottságokat, a lehullott csapadék mennyiségét, sőt tudjuk értékelni a hibridet, például, elővetemény, vetésidő, vetett tőszám alapján is – mindekinek megtaláljuk a számára leginkább megfelelő hibridet.
Általánosan jellemző, hogy a magyar gazdák mostanában a rövidebb tenyészidejű kukoricahibrideket választják?
Nem, megmaradt az a termelői kör Magyarországon, amely a 400-as FAO-szám fölötti hibrideket keresi. Ebben a szegmensben három hibridet tudok javasolni. Az egyik a P9960-as, ami 2021 óta a kínálatunk része, és a rendkívüli alkalmazkodó képessége miatt érdemel említést. Bárhol termeszthető Magyarországon. Aszályos körülmények között pedig további kettő, 400-as FAO-szám fölött hibridre hívnám fel a figyelmet. A P0260-as és a P0450-es kimagasló teljesítményével és csőegészségével is kiemelkedett a többi közül.
Utóbbit azért emeltem ki, mert a csőegészség, illetve a hibrid fogékonysága a különböző gombafertőzésekkel szemben szintén fontos döntési kritérium.
Milyen újdonságokat tudnak ajánlani napraforgóban?
A napforgó-vetőmag nemesítésénél, de a kiválasztásánál is – a kukoricához képest – hangsúlyosabb szempont a betegség-ellenállóság, illetve a herbicidtolerancia. Itt kétféle herbicidtoleranciát különböztetünk meg. A portfólióban találhatunk hibrideket az ExpressSun® és a Clearfield® Plus gyomirtási technológiához is. Ennél a kultúránál bejön a képbe, továbbá, a magas olajsavasság, illetve a linolsavasság kérdése. Ez akkor döntési szempont, ha a két típus felvásárlási ára jelentősen elkülönül. A felsoroltakból is látszik, hogy a napraforgó-portfóliónk meglehetősen komplex.
Melyik szegmens a legfontosabb a Corteva számára?
A számunkra legfontosabb termékkör a linolsavas Express-toleráns termékkör. Ebben a szegmensben a 2024-es vetési szezonra három újabb hibridet fogunk piacra hozni. Ebből az egyik, a P64LE168-as már 2023-as szezonban is kapható volt, míg kettő teljesen új: a P64LE185-ös és a P64LE269-es. Ezek tenyészidőben különböznek egymástól.
Annak a termelőnek, aki a deszikkálást mint költségnövelő tényezőt szeretné elkerülni, a legkorábbi hibridünket, a P64LE168-ast javaslom. Aki viszont egy picivel hosszabb tenyészidejű hibridet is bevállal, és az értékesítés során szeretné érvényesíteni a magasabb olajtartalmat, annak a P64LE185-ösben érdemes gondolkodni, mert az az egyik legmagasabb olajtartalmú linolsavas termékünk, illetve a kiugró termésmennyiség is jellemző rá. És itt kell beszélni még az P64LE269-esről, ami a két korábban említett linolsavas Express-toleráns hibrid között helyezkedik el érési időben és tulajdonságban, valamint terméspotenciálban is.
De, hogy ne csak az Express-toleráns linolsavas hibridekről beszéljek, meg kell említenem, hogy a magas olajsavas palettánk is két új hibriddel bővül, a P64HE244-essel és P64HE188-assal. Mindkettő előrelépést jelent termésszintben és betegségtoleranciában is, mert magkapták a Protector® Szádor belső minősítésünket, ami azt jelenti, hogy a magyarországi szádorrasszokkal szemben genetikai toleranciával rendelkeznek. A Clearfield Plus piacon pedig a meglévő egy hibridünk mellé egy új, linolsavas hibrid érkezik, a P64LP464-es.
Térjünk most át betegségek kezelésére!
A napraforgó-vetőmagokkal szemben elvárás, hogy a szklerotínia elleni toleranciájuk a lehető legmagasabb legyen. Magyarországon megjelent már a verticillium, sőt én látom a rozsda terjedését is, tehát amikor kiválasztunk egy új hibridet a magyar piacra, akkor ezek ellen a betegségek ellen is a lehető legmagasabb ellenállással kell, hogy rendelkezzen.
Milyen irányba tart a nemesítés?
A szárazságtűrés egyre fontosabb szempont, és most már nemcsak a kukorica, de a napraforgó esetében is. A repcenemesítésben pedig a legfontosabb irányvonal a pergésellenállás javítása, hogy a becő az érés során ne nyíljon fel és a termelő nagyobb termést realizálhasson. Örömmel mondhatom, hogy a 2023-as szezonban két olyan hibridet vittünk a piacra, ami az egyik legmagasabb szintű pergés ellenállással rendelkezik.
(x)
