A mezőgazdasági termelés során nagyon sok „hulladék” energia keletkezik, legyen szó akár az állattenyésztésről, akár a növénytermesztésről. Az a vállalkozó, aki ezeket újra tudja hasznosítani, komoly versenyelőnyre tehet szert: jelentősen csökkentheti terméke előállítási költségeit.
Ha szeretné ezt jobban megérteni, olvassa el az alábbi kis történetet, amelyet Dr. Léderer András, egyetemi docens, energetikai épületgépész, igazságügyi szakértő a Thermo Kft. ügyvezető igazgatója írt:
40 éve, egyetemista koromban éppen leszállni készültem a Gellért szálló előtt a villamosról. Áramlástan órára kellett volna mennem, de sok kedvem nem volt hozzá.
- „– Mama, nézd meg ezt a fagylaltot, rózsaszín! Előbb a nápolyi, amit ettem sárga, tegnap a borsófőzelék zöld volt. Miért lesz mindig mindenből a végén barna? – kérdezte egy gesztenyebarna hajú kislány az anyukájától.
- Ez a szervezetben lezajló oxidációs folyamat eredménye.
- Oxidációs folyamat? Az mi?
- Az emberek, állatok elégetik a táplálékot, ami nem más, mint egy oxidációs folyamat, s abból lesz energiájuk mindenhez. Minden oxidációs folyamattal energiát nyerünk, s a végtermék színe barna. Ha egy szép piros autó elrozsdásodik, az is barna lesz.”
Kíváncsi voltam a válaszra, gondoltam, megyek még egy megállót, legfeljebb elkések az órámról.
- „Tudod, kislányom – folytatta a nagyon csinos anyuka – minden embernek, állatnak, élőlénynek szüksége van energiára, hogy mozogjon, dolgozzon, s a testhőmérséklete megfelelő legyen.
- Meg, hogy oviba menjen és játsszon Petivel?
- Igen. Ezért kell megenned még a zöld színű borsófőzeléket is.”
Már nemcsak a gyerek, hanem az egész villamos hallgatta a mama magyarázatát:
- „A cica is azért olyan meleg, mert megette a reggelit?
- Igen. Testünk hőmérsékletét is a táplálékunk, a reggeli, ebéd, vacsora biztosítja. A te testhőmérsékleted 36°C-os, a cicáé 38°C-os és egy malackáé 40°C-os.
- Akkor a malacka a legjobb radiátor? Papa mindig azt mondja, spóroljunk az energiával. Miért nem veszünk sok kis malackát otthon a nappaliba? Akkor jó meleg lenne, s a papa se morogna. Nekem meg lenne kivel játszanom.”
Azóta foglalkoztat engem is a kérdés: miért nem veszünk sok kis malackát a nappaliba, hogy a papa se morogjon? Elhatároztam, energetikus leszek.
A szakember, a pályáját elindító eset után, mára számos olyan történettel is szolgálhat, amely megvalósult eseteivel ötleteket és valódi segítséget jelenthet a mezőgazdasági termelőknek.
Lehetőségek a mezőgazdaságban
Az energia újrahasznosítása, ötletes átcsoportosítása a mezőgazdasági termelés során is számos lehetőséget rejt magában. Sajnos, ma még az a jellemző, hogy az állatok, növények által termelt hőenergiát a legtöbb helyen hűtőgépekkel, ventillátorokkal kifújják a szabadba, ahelyett, hogy hasznosítanák. Néhány példa, ahol a mai korszerű épületgépészeti berendezések – hőszivattyúk – segítségével jelentős energiát takarítottunk meg a tulajdonos számára:
-
Sertéshizlalda
Ha az energetikus szemével nézzük, akkor mi történik egy sertéshizlaldában? Az ólakban valójában sok-sok 40°C-os négylábú radiátor (sertés) szaladgál – őket optimális fejlődésük érdekében hűteni kell, ventillátorokkal, víz permetezésével. A hőt, amit sok pénzért elvonnak tőlük, nem hasznosítják, miközben az épületekben fűtésre és használati melegvízre is szükség van. Egy határmenti sertéshizlaldában megoldottuk, hogy egy speciális levegőkazán elvonja a sertésektől a hőt. Ezzel lehűtjük őket, s az így elvont energiával pedig nemcsak a használati melegvíz állítható elő, de közel ingyen kifűthetők a kiszolgáló épületek is. Szinte az egész várost fűteni lehetne a több ezer sertés hőjével. Mindenki jól jár. A malackák is, meg a tulajdonos is.
-
Tehenészet
Pár éve érdekes feladatot kaptunk London mellett, egy tehenészetben. A rendkívül intelligens, zenét kedvelő tehenész tulajdonos feltette nekem a kérdést:
- Naponta több ezer liter tejet kell sok pénzért lehűtenem. Fel lehetne valahogy használni a tejben lévő hőenergiát, kifűthetném vele a tehenészet mellett a lakóépületet és a koncerttermet?
- Hogyne lehetne! Két legyet egy csapásra! A tejet hűtjük, az épületet fűtjük egy pénzért.
Nem kellett hozzá más, mint egy Alpha- InnoTec professzionális hőszivattyú. A gazdának a beruházás egy éven belül térült meg.
-
Gallus baromfitenyésztés
Devecser, Sárvár
Minimális befektetéssel, két Alpha-InnoTec professzionális hőszivattyú beépítésével, mindössze egyéves megtérüléssel tudtuk hasznosítani a születő broiler csirkék hőjét a technológiai folyamatok energiájának és a vágóhíd használati melegvíz szükségletének fedezésére.
A növénytermesztőknek is érdemes hőszivattyú telepítésében gondolkozniuk:
-
Gombatermesztés
A gomba termesztése közben rengeteg energia szabadul fel, de eddig senki nem gondolt arra, hogy ezt is hasznosítani lehetne. Professzionális hőszivattyú alkalmazásával ebből a hulladék energiából megoldható a kiszolgáló épületek fűtése, használati melegvíz ellátása.
-
Burgonyatermesztés
Egy amerikai burgonyatermesztőnek nagy ötlete támadt:
-
Oldja meg nekem – fordult hozzám csípőre tett kézzel -, hogy előbb és később legyen burgonyám, mint a többi termelőnek, mert akkor kétszer annyiért tudnám eladni!
A megoldást ilyen esetben is a hőszivattyú alkalmazása jelenti: elég, ha a két részre osztott termőföld alá egy-egy földabszorbert fektetünk, illetve a két csőrendszer közé egy professzionális hőszivattyút telepítünk, ami az egyik oldalról elvonja a hőt és átadja a másiknak. Azon a területen, ahol a hőszivattyú hűt, ott később, ahol pedig fűt, ott előbb érik majd be a termés. A gazdának a berendezés kevesebb, mint két év alatt térült meg.
Olaj, gáz, szén, biomassza, pelletkazán és társai
A legtöbb ember még ma is csak a legkülönfélébb tüzelőanyagok meggyújtására tud gondolni, ha az energia létrehozására van szükség. Közben két kézzel pocsékolunk, szennyezzük környezetünket, és észre sem vesszük, hogy mennyi hulladékenergiát dobunk ki az ablakon.
Gondoljunk bele, hogy csak a szennyvizekben mennyi energiát dobunk ki nap, mint nap?
Egy ember, egy nap alatt mosakodásra, fürdésre, zuhanyozásra nagyságrendben 50–100 liter melegvizet használ el, amihez a 14 fokos vizet 40 fokra melegítjük fel. A 40 ºC-os melegvíz a lábunknál 38 fokosan hagyja el a zuhanytálcát. 13 energia egységgel megmelegítjük a hideg vizet, 1 energia egységet felhasználunk, 12 energia egység elfolyik a csatornába…
Jogos a kislány kérdése: „– Miért nem veszünk sok kis malackát otthon a nappaliba? Akkor jó meleg lenne, s a papa se morogna.”
Munkáinkat megtekinthetik a www.thermo.hu oldalon. Ha netán Önök is úgy érzik, környezetükben rengeteg felesleges hő van, amit hasznosítani szeretnének, állunk szíves rendelkezésükre.
(Hirdetés)
