Állatok, amik tenyésztésével szert tehet egy kis mellékesre

A koronavírus kitörését követően több emberben is felmerült annak a kérdése, hogy nem-e lenne jobb megoldás saját magának előállítani a zöldséget, gyümölcsöt vagy éppen az ételhez szükséges húsféléket. Így többen is kertészkedésre, valamint háztáji állatnevelésbe kezdtek, amely Magyarországon sosem volt ismeretlen. Sőt, mondhatni hagyománya van a sertés, a baromfi, vagy éppen a szarvasmarha tartásának háztáji szinten, továbbá többen foglalkoztak méhészettel, nyúltartással és galambtartással is, viszont ez korántsem volt annyira ismert, mint előbb említett társaik. Pedig utóbbiak a jövedelmezőbb állatok, persze nem a hobbi jelleg terén, hanem inkább nagy létszámú tartás esetén.

És bár sosem volt olyan népszerű a háztáji állattartás terén a galamb, a nyúl, vagy a méhészet, mégis éveken át több ezer család számára biztosítottak munkát, és egészítették ki megélhetésüket. Viszont napjainkra jelentősen visszaesett azon gazdák száma, akik az említett állatokkal foglalkoznak.

 Méhészet

A világon a méhkaptárok száma folyamatosan növekszik, és Kína után a világpiac méztermelője az Európai Unió. Az EU-n belül pedig Magyarország a harmadik helyen áll, ugyanis Románia és Németország áll csak előttünk a mézelőállítók listáján. Ami viszont érdekesség, hogy ennek ellenére Magyarországon a kisgazdasági méztermelők jellemzőek, akik viszonylag kevés méhcsaláddal foglalkoznak, és sokuk csak jövedelem kiegészítésképp dolgoznak a méhekkel. A hazai méhészeti ágazatban jelenleg 22-23 ezer vidéki családnak szolgál fő- vagy mellékjövedelem forrásként a méhészet, viszont az európai piacon van, ami megnehezíti a méztermelők dolgát. Az pedig a hamisított méz, amelynek nagy része Kínából származik, és olcsóbb, mint a valódi, méhek által előállított méz. Az elsősorban Kínából érkező hamisítvány egy laboratóriumi körülmények között, szintetikus eljárással előállított nektárszerű oldat, amelynek íze és állaga is megtévesztésig hasonlít a valódi mézhez.

A nyúltenyésztés is a jövedelmező ágazatok közé tartozik, amennyiben nagy létszámú állománnyal dolgozunk. (Fotó: Pixabay, Alex_em)
A nyúltenyésztés is a jövedelmező ágazatok közé tartozik, amennyiben nagy létszámú állománnyal dolgozunk. (Fotó: Pixabay, Alex_em)

Nyúl

Magyarországon a ’90-es évek idején nagyon népszerű volt a nyúlhús termelése, azonban 1991 után a negyedére csökkent a termelés, amelyet stabilizálódás követett. Napjainkra pedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár évi 5-10 százalékkal is növekedik a termelés. És ahogy az országunkban, úgy világ szinten is folyamatosan növekszik a nyúlhús-termelés, az elmúlt évek adatai alapján 2000 óta közel duplájára nőtt az előállítás. Ma a vágónyúl 98 százalékát nagyüzemekben állítják elő, az országunkban pedig két nyúlvágóhíd is működik. Az elemzések alapján a jövőben azok a gazdaságok tudnak megélni a nyúlhús-termelésből, akik vállalkozói szinten végzik, amely 1500-2000 anyanyúltól indul. Természetesen aki kiegészítés céljából szeretne nyulakkal foglalkozni, annak elegendő 500 nyúl is a sikeres termeléshez –írja a Hello Vidék.

Galamb

A galambtenyésztés igen jövedelmező ágazat, viszont hazánkban manapság nem túl elterjedt. Míg az 1970-es években megközelítőleg 1000 tonna galambot dolgoztak fel, és adtak el külföldi országoknak, addig napjainkra ez az ágazat teljesen leépült, és nem mutat különösebb növekedést az elmúlt években. Ellenben Egyiptommal és Kínával, ahol előbbi esetében a galamb és egyéb haszonmadár kategóriájú szárnyasok 41,7 százaléka, utóbbi esetében pedig a galambállomány 25,3 százaléka a világpiaci galambtermelésnek.
Ezért pedig a magyar kormány programot is kezdeményezett a tenyésztés támogatása céljából. Egy család megélhetéséhez megközelítőleg 500 pár húsgalambra lenne szükség, ilyen mennyiségben már haszon is származik az állat tartásából.

Összefoglalva tehát mind a nyulászat, mind a méhészet és a galambászat ágazata is kis súlyú, amennyiben hobbi szinten űzik a gazdálkodók, viszont fejlődésével sokszínűbbé teszi a vidéki térségeket és agrárgazdaságokat. Ahhoz, hogy valóban jövedelmezőek legyenek ezek az ágazatok, vállalkozói méretű gazdaság kialakítása szükséges, amely segítségével egyszerre, nagy mennyiségben és jó minőségben lehet előállítani az eladásra kínált terméket. A fejlesztésekhez azonban szükséges az is, hogy a pályázatok és támogatások ugyanúgy elérhetőek legyenek ezen termelők számára is, mint a más állatfajjal, például szarvasmarhával vagy baromfival dolgozók számára.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Figyelem: Új támogatási lehetőség nyúltartóknak!... Tenyésznyulak tenyésztésbe állítására lehet támogatást igényelni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál 2014. július 1-től július 31-ig. A tá...
Nyúltartók figyelem: Már csak néhány napig lehet t... A 2014. január 1. és június 30. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulakra vonatkozó támogatás igénybevételéhez 2014. július 31-ig kell ...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
A nyúltenyésztés és annak nehézségei Egyre nagyobb divat manapság az otthoni nyúltartás. Sokan csak azért tartanak egy-két nyulat, mert aranyos állatok, de vannak olyan gazdák, akik tenyé...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...