Akár az ablakban is termeszthető a szuperzöldség – igazi vitaminbomba, bomba áron!

A mikrozöldekre és csírákra most óriási kereslet van a piacokon is, az ezzel foglalkozó hazai termelők háromszor-négyszer annyit adnak el, mint pár hónap múlva. De hogyan álljunk neki magunk termeszteni, mennyibe kerülnek hozzá az alapanyagok?

Az első friss tavaszi zöldségek, amikre igazán nagy kereslet van most, azok a csírák és a mikrozöldek. Hiszen alig van még olyan zöldség, ami kint a szabadban megterem.

A vitaminbombáknak számító mikrozöldek és a csírák ára ilyenkor a legjobb
A vitaminbombáknak számító mikrozöldek és a csírák ára ilyenkor a legjobb (Fotó: Pixabay)

A magaságyásokban egy-két gyökeres átvészelheti ugyan a telet, a kelbimbó is kitarthat, de a friss, vitamindús csíráknál és vegyszermentes mikrosalátáknál nincs jobb szezonálisan elérhető és megtermelhető nyers zöld – mondja Papp-Felber Anita, a Gazt-evő blog szerzője, biokertész, aki legutóbb az ehető tavaszi virágokról mesélt a Hellovidéknek, most pedig a mikrozöldekről kérdezték.

A mikrozöldekre óriási kereslet van a magyar piacokon is, az ezzel foglalkozó hazai termelők háromszor-négyszer annyit adnak el most, mint pár hónappal később. Ahogy Papp-Felber Anita meséli, a mikrozöldeknek most kezdődik a szezonjuk, és egészen júniusig kitart.

Többnyire most a hazai zöldségfronton, ha a fóliás és külföldről behozott méregdrágán kínált zöldségeket nem vesszük meg, a téli gyökérzöldségek, a friss rukkola, saláta az, ami elérhető. Ezek mellett a vitaminbombáknak számító mikrozöldek és a csírák ára ilyenkor a legjobb.

Mi a különbség a csíra és a mikrozöld között?

Amit egy laikus is észrevesz, hogy a csíra az csak csíra, annak nincsenek zöld sziklevelei, viszont megesszük a gyökerét is. A mikrozöld a csíra nagytestvére, már színes a szára, és vannak levelei.

Amivel viszont, ha magunk akarjuk nevelni, a legelején érdemes tisztában lenni, hogy más közegben kell nevelni őket. A csíráztatáshoz elég a párás közeg, földre nincs is szükség, és jóval hamarabb, pár nap alatt kész és fogyasztható.

Mely növények csíráit fogyaszthatjuk el?

Rengeteg csíranövény közül válogathatunk, a semleges ízű lucernától a curry ízéhez hasonlító görögszénáig. Az év bármelyik szakában, nemcsak tavasszal ajánlott az online webáruházak kínálatát böngészni, hiszen így könnyebben tudunk ellenőrzött minőségű magvakat vásárolni.

Miket ajánlott csíráztatni?

Brokkoli – az intenzív ízű csírák inkább a hűvösebb helyeket kedvelik, így érdemes a melegebb napokon kétszer is megöntözni.

Lencse – a dió ízére emlékeztető aromája van, így tökéletesen elfér levesek, raguk töltelékeként.

Lucerna – ez a csíra nő a leggyorsabban, ropogós, enyhe íze miatt pedig minden ételt kellemesen kiegészít.

Csicseriborsó – szendvicseket, készételeket egyaránt fel lehet turbózni vele.

Mungóbab – kifejezetten wokban készült ételekhez és salátákhoz ajánlott fogyasztani.

Adzuki bab – a lencséhez hasonló íze van, érdemes legalább 1,5 centiméterre növeszteni a bab fehér hajtását, hogy fogyasztani lehessen nyersen.

Hogyan termesszünk magunknak mikrozöldeket?

A mikrozöldeket – a csírával ellentétben, amihez, ugye, csak víz kell – földbe vagy kókuszrostba, esetleg kőzetgyapotba ültetik, de ha valaki ügyes, akár vízkultúrában is fel tudja nevelni.

Az a lényeg, hogy ez a mikronövény gyökeret eresztve belekapaszkodjon a talajba, hogy aztán elkezdhessen fejlődni. Még egy nagy különbség: a csírázáshoz nem kell fény, a mikrozöldek fejlődéséhez már igen. Utóbbit általában két szikleveles állapotában szüretelik le.

A mikrozöldeknek még egy nagy előnyük van, hogy a fénynek köszönhetően jóval több egészséges nyomelem és vitamin képződik bennük, mint csírás állapotukban, és az ízük is intenzívebb lesz! A talajra a mikrozöldek nem kényesek, még a magból táplálkoznak, viszont öntözni kell őket.

A mikrozöldek kevésbé kényesek

Élelmiszerhigiéniai szempontból sokkal nehezebb csírát termeszteni és értékesíteni, mint mikrozöldet. A csírákat nedves közegben kell tartani, de folyamatosan figyelni kell rá, hogy ne penészedjenek be! Meg kell tudni különböztetni a penészt a hajszálgyökerektől – és ha egyszer bepenészesedik, onnantól kezdve az egész tálcát ki kell dobni.

Mikrozöldnek remek minden olyan zöldség, aminek a szára és a levele is ehető: a retekfélék, a rukkola, a repce, a napraforgó, a borsó, a brokkoli, a vöröshere, a cékla és a vöröskáposzta is.

Ide sorolható még a mustármag, de ez csíráztatva finomabb. A salátafélékkel is lehet próbálkozni, de azokat már a következő méretig is meg lehet hagyni, és úgynevezett bébilevelekként fogyasztani.

Mikrozöldnek remek minden olyan zöldség, aminek a szára és a levele is ehető: a retekfélék, a rukkola, a repce, a napraforgó, a borsó, a brokkoli, a vöröshere, a cékla és a vöröskáposzta is.
Mikrozöldnek remek minden olyan zöldség, aminek a szára és a levele is ehető: a retekfélék, a rukkola, a repce, a napraforgó, a borsó, a brokkoli, a vöröshere, a cékla és a vöröskáposzta is (Fotó: Pixabay)

A mikrozöldek neveléséhez a magon és a földön kívül más nem is kell. Az alap még egy nem túl magas edény, amibe két centiméter magasan elterítjük a földet, arra szórjuk rá a magokat.

Lehet ez akár cserépalátét is, nem kell mélyebbnek lennie az edénynek, viszont arra figyelni kell, hogy az edény alul lyukas legyen, ugyanis a pangó vizet a mikrozöld nem szereti.

A talajra nem kényes, lehet tőzegbe, kókuszrostba, palántaföldbe tenni, az a lényeg, hogy levegősebb, laza legyen a talaj, amiben a mag meg tud kapaszkodni.

Mikrozöldek termesztése

Miután rászórtuk a magot, spriccelővel nedvesítsük meg a talajt. Később fontos, hogy már alulról öntözzük, onnan szívja fel a vizet.

A zsázsa már 4 nap alatt kibújik, de a vöröskáposztához kell két hét is, mire szüretelhetjük. A húsz fok körüli hőmérsékletben és fényben növekednek a legjobban. Érdemes meleg helyre, ablakpárkányba kitenni, és mindig csak annyit szüretelni belőle, amit épp elfogyasztunk.

Erre mindenképpen érdemes odafigyelni!

Aki otthon szeretne csíráztatni vagy mikrozöldet termeszteni, figyeljen arra, hogy mindenképpen vegyszermentes magot ültessen el! Vagy megveszi a csíráztatásra váró biomagokat, vagy még ősszel hagy pár növényt a kertben felmagozni, begyűjti a magokat, és azokat ülteti el.

A fogyasztásukról

A csírákat szinte mindenbe belerakhatjuk, hogy gazdagítsuk ételeinket, és felturbózzuk őket tápanyagokkal. Salátákat, készételeket, sülteket, szendvicseket – tényleg, szinte bármit megbolondíthatunk egy adagnyi friss csírával.

A csíra számos jótékony hatása mellett könnyen emészthető, és magas tápértékű zöldség. Kifejezetten ajánlott a hidegebb hónapokban fogyasztani, mivel vitaminhiányos időszakban támogathatjuk vele az immunrendszerünket.

Az egészséges táplálkozás kihagyhatatlan eleme, ami ráadásul költséghatékony is, hiszen fillérekből megtermeszthetjük magunknak a napi természetes vitaminforrásunkat. Plusz egy pont, hogy nagyon jól néznek ki növekedés közben, így élő dekorációként is jól mutatnak a lakásban.

Mennyibe kerül az otthoni csíráztatás?

Ha otthon szeretnénk magunknak mikrozöldeket nevelni, pár ezer forintból megúszhatjuk, főként, ha jó előre, még tavalyról sikerült vetőmagokat elspájzolnunk. Ha viszont be kell vásárolnunk, maggal, földdel, edénnyel együtt sem kerülhet többe egy-egy ilyen mikrotálca 1000-2000 forintnál, úgyhogy megérni nekiállni!

Share Button