A talajerő utánpótlásának lehetőségei az AÖP keretében a Biocont új termékeivel

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség folytonos csökkenése aggasztó probléma manapság. Ez alól a talaj élővilága sem kivétel. Földünk élőlényeinek több mint 25%-a él a talajban. Egy maréknyi egészséges talajban több millió élő szervezet van, akár több is lehet benne, mint ahány ember él a Földön. Ezen organizmusok felelősek számos ökoszisztéma-folyamatért. Egyszerű példaként szolgálhat a növénytermesztés, amely a talajok nélkül nem létezne. Emellett a talajok képesek befogadni a vizet, megszűrni és tárolni azt. A szénkörforgásban való részvételükkel pedig a klímaváltozás hatásait mérséklik. A talaj természetes funkcióit az ember régóta kihasználja.

A talaj a földi ökoszisztéma szerves eleme. A fotoszintézis útján szenet megkötő növények ennek a táplálékhálónak az elsődleges termelői. Ebben a sorban a létrehozott szerves anyagok elsődleges fogyasztói a baktériumok és gombák, melyek a legnagyobb számban előforduló mikroorganizmusok a talajban. Egészséges talajban gombafonalak kilométerei ágaznak szét, létrehozva azokat a tápanyagláncokat, amelyek más élőlényeket is táplálni tudnak. A gombák leginkább növényi eredetű táplálékot fogyasztanak. A szaprofita gombák szervesanyagokat bontanak, míg mikorrhiza társaik a növények többségével cserekereskedelmet folytatva, szimbiózisban élnek azokkal.

Egy egészséges talajban élő flóra és fauna képes szenet megkötni és azt körforgásban tartani, ami a klímaváltozás szempontjából is döntő fontosságú. Az élőlények képesek a talaj morzsás szerkezetét és vízmegtartó képességét javítani. A változatos talajökoszisztéma elengedhetetlen a tápanyagkörforgás működéséhez, növényi növekedést serkentő és tápláló anyagokat termel.

Bizonyos elveket követve fokozatosan helyre lehet állítani annak élővilágát. Ha a folyamatot gyorsítani szeretnénk, akkor koncentráltan felszaporított mikroorganizmusokat és a táplálékháló további szervezeteit használhatjuk. Ezt a célt szolgálják az AÖP keretében támogatott gyakorlatok is.

Szántókon támogatott gyakorlatok:

1.) Talajtakarás biztosítása takarónövényekkel nyári, őszi betakarítású kultúrák után, amennyiben nem őszi vetésű kultúra következik, vagy a tarló fennhagyásával annak kultúrállapotban tartása mellett a következő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább február 28-ig. A gyakorlat a fedett talajfelszín minél hosszabb ideig történő biztosításával növeli a talajok szénmegkötő képességét, a talajtakarás pedig megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát. A gyakorlat az új támogatási rendszerben 1 pontot ér.

2.) Terménydiverzifikációra vonatkozó követelmények szántóföldi növénytermesztés esetén:

a) 10 hektár vagy az alatti szántóterületen gazdálkodóknak adott évben a szántóterületeken legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteni, két kultúra esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 80%-át foglalhatja el;

b) 10 hektár feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább három féle növénykultúrát kell termeszteni, három növény esetén a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át;

c) 30 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább négy féle növénykultúrát kell termeszteni, négy növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t.

d) 300 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább öt féle növénykultúrát kell termeszteni, öt növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t.

e) 1000 ha feletti szántóterülettel rendelkezőknek legalább hat féle növénykultúrát kell termeszteni, hat növény esetén pedig a legnagyobb területen termesztett növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 65%-át foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 80%-át, azzal, hogy a legkisebb kultúra vetésterülete el kell hogy érje az 1 ha-t.

A gyakorlat a megfelelően diverz, eltérő igényű kultúrákból álló vetésszerkezet kialakításával hozzájárul a talajzsarolás csökkentéséhez és a mezőgazdasági terület bruttó tápanyagmérlegének javításához, valamint a peszticidhasználat csökkentéséhez. Továbbá hozzájárul a mezőgazdasághoz kapcsolódó biodiverzitás védelméhez is azáltal, hogy változatos táplálkozó- és élőhelyet biztosít számos vadon élő állatfaj számára. 1 pont.

3.) Szántóterületek 10%-ának megfelelő, a HMKÁ 8 előírás alapján védett táji elemek; mezővédő erdősávok, fasorok; táblaszegélyek (az AKG „táblaszegély” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon elem csak egyik jogcímben számolható el), erózióvédelmi sávok; szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sávok; teraszok, erózióvédelmi létesítmények; MePAR-ban rögzített vizes élőhely; parlagon hagyott földterület (a pihentetés időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával; az AKG „zöld ugar” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy egyazon tábla csak egyik jogcímben számolható el); ökológiai jelentőségű másodvetés növényvédő szer használata nélkül; nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület növényvédő szer használata nélkül; vagy ezek kombinációjának fenntartása. Ezen vállalás keretében a növényvédő szer használata nélkül termesztett ökológiai jelentőségű másodvetés és nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek együttes aránya nem haladhatja meg a szántóterületek 5 %-át.

A gyakorlat hozzájárul a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó élőhelyek és tájelemek fenntartásához, sokszínűségének növeléséhez, ezáltal segít a kedvezőtlen természetvédelmi helyzetben lévő fajok helyzetének javítását. Továbbá a parlagon hagyott területek, vizes élőhelyek elősegítik a szénmegkötést, míg a mezővédő erdősávok, fasorok, illetve táblaszegélyek és erózióvédelmi sávok a talajok erózió elleni védelmét szolgálják. (Ezen kívül a szintetikus inputok tábláról természetbe történő bekerülésével szemben elfolyásgátló hatásuk van – a szerk.) 2 pont.

4.) Amennyiben a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek össznagysága meghaladja az 50 ha-t, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt. Az AKG „önkéntes táblaméret korlátozás” előírással történő esetleges átfedést úgy kerüljük el, hogy az az ügyfél, aki AKG-ban választotta ezt az előírást, az AÖP-ben nem választhatja.A gyakorlat hozzájárul a mozaikos tájszerkezet kialakulásához, mely kedvező hatással van a mezőgazdasági élőhelyek biodiverzitására, illetve a táji struktúra diverzitására. (Ennek nagy szerepe van a kártevők, kórokozók és a vadkár bizonyos szereplőinek felszaporodásának és táblák közötti átvándorlásának megakadályozásában is. – a szerk.) 1 pont.

5.) A növényvédelem során az engedélyokirat alapján méhekre kifejezetten vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédőszerek használata tilos. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az IH teszi közzé tájékoztató jelleggel. A gyakorlat kedvező hatással van a beporzó rovarokra. 1 pont.

6.) Karbamid műtrágya azonnali bedolgozása, illetve folyékony karbamid esetén inhibitor alkalmazása a kijuttatás során. A karbamid esetében azonnali bedolgozással, illetve folyékony karbamid esetén inhibitoros műtrágya alkalmazásával jelentős kibocsátás csökkentést lehet elérni, ami hozzájárul az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont.

7.) A szántóterületek legalább 50 %-án mikrobiológiai készítmények alkalmazása vetés előtt, illetve vetéssel egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva, majd azokat a talajba keverve. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj-biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. (Érdemes az őshonos talajbiológiát támogatni, és a nem diverz, azaz csupán néhány mikróba fajt tartalmazó termékek használatát kerülni, hogy ne szaporodjanak túl és szorítsák ki az őshonos mikrobiális életközösségeket – a szerk.) 2 pont.

8.) A szántóterületek legalább 50 %-án talajkondicionáló, növénykondicionáló vagy N-megkötő készítmények alkalmazása. A gyakorlat elősegíti a talajok szervesanyag-készletének helyreállítását, valamint a talajpotenciál és a talaj biodiverzitás javítását, ezáltal hozzájárul a tápanyagveszteség csökkentéséhez és a talajok vízvisszatartó képességének javításához. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez. A talajkondícionálók elsősorban a kedvező talajállapot, a megfelelő humusztartalom és átlevegőzöttség kialakulását segítik. A N-megkötést segítő készítmények pedig hozzájárulnak az ammónia-emisszió csökkentéséhez. 1 pont.

A termékeink közül az alábbiak használatával javíthatóak a talajaink.

Az együttélés során a növény szerves vegyületekkel (cukrok) táplálja a baktériumokat, azok pedig nehezen felvehető tápanyagokat (P, K, Mg, Ca, S, B, Mn) biztosítanak a növény számára. A tápanyagok és cukrok átadásának mértékét a növény szabályozza.

Mikor kell kijuttatni?

Hogyan kell alkalmazni?

A talajra permetezővel kijuttatva a kultúrnövény jelenlétében.

Mivel keverhető?

Gyomírtó szerekkel, folyékony műtrágyákkal vagy hígtrágyával keverhető.

NEM keverhető, rovarölő szerekkel, gombaölő szerekkel és klóros vízzel.

Milyen kultúrákban alkalmazható?

Valamennyi szántóföldi-, gyümölcs- és zöldségkultúrában.

A NUTRIGEO^® L hosszútávú megoldást nyújt a talajproblémák ellen, amely agronómiai és gazdasági előnyökkel is szolgál.

Hogyan működik?

A NUTRIGEO^® L számtalan pozitív hatása segíti a gazdálkodót a hosszútávú termesztésre alkalmas talaj biztosításában. Ilyen pozitív hatás többek között, hogy aktiválja a talajlakó gombák spóráit. A hasznos talajlakó gombák számtalan feladatot ellátnak életük során, többek között segítik az elhalt növényi részek gyors lebontását és a humuszképződést. A micéliumtömegek kialakulásával és a gombák által termelt speciális vegyületekkel, a Nutrigeo javítja a talajszerkezetet, részt vesz a túlsúlyban lévő elemek semlegesítésében és segíti a növény számára nélkülözhetetlentápanyagok felvételét. Ezen hasznos gombák működésének következtében nő a talaj stabil szervesanyag-tartalma, ami a talajminőség javulásán túl magasabb szénmegkötést is lehetővé tesz.

(x)