Több élelmiszer- és feldolgozóipari cég, valamint mezőgazdasági vállalkozás küzd munkaerőhiánnyal. A mezőgazdaságban kulcskérdés, hogy találnak-e a vállalkozások elegendő napszámost a szezonális munkákhoz. A gyümölcságazatban viszont jelentős részében lefagyott a termés, ezért amennyi gyümölcsöt le lehet szedni a fáról, ahhoz elég kétkezi munkás akad. Ám az agráriumnak szüksége van az idénymunkások foglalkoztatására.
Átírta a gyümölcsösgazdák forgatókönyvét a szélsőséges időjárás. A májusi fagyok és a sok eső rontott a termés minőségén. A szüret napokat csúszott a rossz idő miatt, ezért is aggódtak a meggyesgazdák. Július közepén számottevő munkaerőigény nem volt, mert sajnos kevesebb a munka a kertekben – mondta Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke a Szon.hu-nak. A szakember közölte: a kamara információi szerint átlagosan 230 forintért vették át a meggyet a megyei gazdáktól. A feldolgozóüzemek annyi meggyet fogadnak be, amennyit a kapacitásuk megenged, ugyanis nem akarnak és nem is tudnak nagy mennyiséget tárolni.
Sok feladatot az idénymunkások segítségével végez el a magyar mezőgazdaság
Az idénymunka fontosságáról Rácz Imre elmondta: a dohánytörésnél és az almaszüretnél a jelenlegitől sokkal több napszámosra lesz szükség, és az agrárium összességében 25-30 ezer embernek tud(na) megélhetést biztosítani a szezonban. A koronavírus járványt követően az önkormányzatok bővítették a közmunkakeretet, sok helyen elkezdtek mezőgazdasági termékekkel foglalkozni. Ez elvonja a munkaerőt az agárvállalkozásoktól. A járvány hatásai kapcsán előkerült az a téma is, hogy noha a határok átjárhatósága egyelőre biztosított, a járvány éppen azokban a szomszédos országokban (Ukrajna és Románia) tombol, ahonnan minden évben jelentős számban érkeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe idénymunkára. A járványvédelem érdekében bármelyik ország bármikor szigoríthat az ingázás szabályain, ezért a vállalkozások inkább itthon toboroznak munkaerőt – írták.
Az idénymunka átmeneti megoldást nyújthat azoknak, akik a járványos időszak alatt elvesztették az állásukat. Baráth Zsolt, a HSA Group nyíregyházi irodavezetője elmondta, hogy az élelmiszer- és feldolgozóiparban folyamatosan közvetítenek munkaerőt. Konzervgyárak, tejipari cégek keresik meg őket, illetve most már a többi ágazatban is elindult a minimális létszámfelvétel. A konzerviparban és az agráriumban is sok partnerünk van, folyamatosan megy a toborzás. A belföldi munkaerő keresett, azzal sokkal kevesebb a kihívás. A koronavírus-járvány hatásai miatt a külföldi munkavállalók utaztatása, elszállásolása problémás – közölte a toborzócég irodavezetője.
A belföldi idénymunka
Van olyan partnerünk a mezőgazdaságban, ahová 700 munkavállalót közvetítünk idénymunkára. A megyénkből is sokan jelentkeztek kukoricacímerezésre Békés, illetve Csongrád-Csanád megyébe, ahol szállást adnak nekik, és az odautazás költségeit is a vállalkozó állja. Első körben egy busznyi embert szedtünk össze, de újabb megrendelés is érkezett. Úgy vélem, hogy aki szeretne, folyamatosan tud dolgozni az ágazatban – folytatta. A kukoricacímerezés kemény fizikai munka. Meleg van, párás a levegő, poros a kukorica, és 10 órán keresztül menni kell a táblában nettó 1200-1300 forintos órabérért. Van olyan, aki összesen 2 hetet dolgozik, mások akár 3 hónapot is felvállalnak. Főként azok jelentkeznek, akiknek nincs más pénzkereseti lehetőségük, és rövidebb időre diákok is beállnak dolgozni. A múlt héten egy háromfős család jelentkezett, ők a 10 órás munkaidővel hárman összesen napi 36 ezer forintot kereshetnek, ami 20 napra hármójuknak 720 ezer forintot hoz a családi konyhára– közölte a szakértő.
