Hirdetés
A klímaváltozás, a melegedés csak egy határig előnyös a rizs számára
A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. 4500 hektáron gazdálkodik, és 130 embernek ad munkát, megélhetést. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a rizs mint ágazat 1,5 milliárdos részarányt képvisel, de ebben benne van nemcsak a termelés, hanem a rizs feldolgozása és kereskedelme is.
Főként növénytermesztéssel foglalkoznak, de az állattenyésztés sem szűnt meg náluk teljesen. Az évi 4 milliárd forintnyi árbevételből a növénytermesztés 1,5 milliárd forinttal részesedik, s ebben benne van a hibridkukorica-vetőmagelőállítás is.
![](/public/agronews/an_article_inner/4706/c814a352a04a04aafa1c6a527160dd90_1.jpeg)
Szinte egyedül maradtak
A gazdaság, illetve jogelődje mindig is meghatározó volt a magyar rizstermesztésben – írja a magyarmezogazdasag.hu.
Hirdetés
. Mára szinte egyedül maradtak, még a magyar rizsnemesítés is megszűnt 1 évtizeddel ezelőtt.
Veres János, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. alapító többségi tulajdonosa – akit a vállalkozás elnökévé 1992 februárjában választottak meg – a klímaváltozás, felmelegedés okozta helyzet elemzésével kezdte a cégbemutatót.
A klímaváltozás, a felmelegedés nem nagyon használ a magyar mezőgazdaságnak, kivéve talán két ágazatot. Az egyik a rizs, a másik a haltenyésztés, mindkettő a leginkább napfényigényes vállalkozás.
A klímaváltozás, a melegedés azonban csak egy határig előnyös a rizs számára. A hasznos hőösszeg számításánál ennél a növénynél nem kell figyelembe venni azt a periódust, amikor a napi átlaghőmérséklet 10 Celsius-fok alatti, de azt sem, amikor túl meleg van, amikor hőségnapokat regisztrál a meteorológia.
A rendkívüli melegben a növény bár vízben áll, de szenved, és úgy reagál a forróságra, hogy nem fejlődik, csak vegetál. Ebben a tekintetben tehát kijelenthető, hogy a klímaváltozás enyhülő hatása a rizs számára előnyös volna, ha nem lennének azok a hőségnapok.
Kisebbé vált a kockázat
A változó klíma következtében a légköri feltételek kedvezőbbé váltak a rizs számára, de csak akkor, ha a napsütéses órák számát és a hőösszeget nézzük. Helyesebb úgy fogalmazni – mondja Veres János –, hogy a rizstermesztés kockázata vált kisebbé, amióta a felmelegedés ennyire erősen tetten érhető.
Nemcsak maguk termesztenek rizst, hanem integrálnak is, például Besenyszögön.
Ott a Palotási Állami Gazdaság valamikori területéből privatizáltak 2000 hektárt, és a termeléshez szinte minden segítséget a kisújszállásiaktól kértek és kaptak. Monokultúra helyett ők is a vetésváltást favorizálják, és a szakmai segítség mellett az első évben hektáronként 7 tonnás termésátlagot értek el.
Azóta is jövedelmező a rizs, mert a 4. évben 197 hektár átlagában 5,1 tonnát takarítottak be, amit a Nagykun teljes egészében megvásárolt tőlük. A „tanulók” tehát jobban teljesítenek, mint a tanárok 1000 hektár átlagában.
A rizstermesztésben minden drágul
Kell is a jó termés, mert a rizstermesztésben minden drágul. A rizsnél az öntöző árasztó víz költsége hektáronként 40–50 ezer forintot tesz ki. Nagyon sok függ attól, hogy kinek honnan érkezik a víz, a Körösökből vagy a Tiszából. A változó vízdíj költsége 0,6–0,8 tonna termésnek felel meg hektáronként.
A kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt. nemcsak termeszti, hanem feldolgozza és értékesíti is a rizst. Annyi itthon nem terem, amennyi az ő kapacitásuk, ezért vásárolnak külföldről, most tonnánként 550-600 euróért lehet venni úgy, hogy ide behozzák, mégpedig hántolva.
Japán technológia a hántolóban
A cég egyik hántolója Mezőberényben található, aminek a teljesítménye óránként 2 tonna, oda japán technológiát építettek be. Kisújszálláson is építettek egy hántolót, annak az óránkénti teljesítménye 1,5 tonna, de ez is többszöröse a teljes magyar termésnek.
Évente 10 millió köbméter öntözővizet vesz igénybe a Nagykun Zrt., amiből 9 millió köbméter kizárólag a rizst szolgálja.
A víz minősége körül már vannak gondok, mert úgynevezett lecsapolt belvizet használnak, és nem tiszta vizet. Hozzájuk a Hortobágy-Berettyóból érkezik a víz a Villogó-főcsatornán és a Gástyási-csatornahálózaton.
![](/public/agronews/an_article_inner/4706/92ff52d596443a825258202714f18e9e_1.jpeg)
A magyar rizsnemesítés 1 évtizede megszűnt, de a Nagykun Zrt. már korábban is szétnézett Európában, olyan fajtákat keresve, amelyek náluk is megfelelnek a célnak. Magyar fajta az M488-as és a Janka, olasz a Kikko és a Nembo, sőt van náluk egy bolgár fajta, a Luna. Az olasz fajták általában hosszabb tenyészidejűek, mint az itthoniak, de jobban teremnek, és jobb a tápanyag-hasznosító képességük is. Ebben az esetben biztos, hogy előnyös a klímaváltozás, mert így az olasz fajták is biztonsággal beérnek a Közép-Tisza vidékén.
Gyengébb termésre számítanak
Ha a 2021-es évet nézzük, akkor nemcsak a coviddal kellett megküzdeni, hanem az időjárással is. Idén messze gyengébb termésre számítanak, mint a megelőző években, mert tavasszal hosszú ideig volt hideg, emiatt a kelés nagyon vontatottá vált, s közben a terület hihetetlenül elgyomosodott. Október 19-én az olasz fajtákból még egyetlen hektárt sem tudtak levágni, de a 4 rizskombájn teljesítménye elegendő ahhoz, hogyha még kapnak egy kis jó időt, normális időben befejezzék a rizs aratását.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Kertészeti növényvédő gépek, szárzúzók és traktoros villásemelők a Nobilitől
2024.07.25.A Nobili név említésekor ma már mindenkinek a tradicionálisan jó minőségű, megbízható gépeik jutnak az eszébe. A gyár története 1945-ig nyúlik vissza, amikor a gépesítés még gyerekcipőben járt. Ekkor kezdődött a gépgyártás az olaszországi Molinellában - Efrem Nobili elképzelései szerint. A gyár ma is családi tulajdonban van, önállóan fejleszt és gyárt, a világ szinte minden országában jelen van. A Nobili szárzúzókat, vontatott és függesztett permetezőket és különböző szállító-anyagmozgató eszközöket készít. Hazánkban több mint 60 éve érhetők el a termékei.
Kukoricakrízis: súlyos aszály és kánikula fenyegeti a termést - beszámoló a földekről
2024.07.23.Az egyesület a múlt héten összesen 10 gazdát látogatott meg, amely találkozók során azt tapasztalták, hogy a kukorica rendkívül változatos képet mutat az országban, a talajadottságoknak és a területen tapasztalt időjárási viszonyoknak megfelelően. Ezzel együtt a többhetes kánikula sehol sem tett jót a kultúrának, amelynek hatását az idei termésre vetítve Csepregi Attilával, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője boncolgatta.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés