Hektáronként 10 ezer forintos adót kell fizetniük januártól a 4 hektárnál nagyobb földterületek tulajdonosainak a Csongrád-Csanád vármegyei Hódmezővásárhelyen. A Márki-Zay Péter polgármester által előterjesztett és a városi közgyűlés által megszavazott rendelettel növelnék az önkormányzat bevételét. Az új, helyi adónemet országosra nőtt tiltakozás fogadta. A gazdák petíciót indítottak, Lázár János, a térség országgyűlési képviselője pedig egyenesen kuláküldözésnek nevezte a bevezetését.
A hódmezővásárhelyi termőföldek megadóztatásának ötlete már 2020 őszén felvetődött. Akkor meg is szavazta a városi közgyűlés, hogy a 2 hektárnál nagyobb termőterületekkel rendelkezők az értékesebb földhektárok után 6 ezer, az alacsonyabb értékű területeknél hektáronként 3 ezer forintos adót fizessenek meg az önkormányzatnak – írta a Telex összefoglalója. A helyi fideszes képviselők határozottan tiltakoztak az új adó ellen, végül azonban egy, a települési közterhek bevezetését tiltó veszélyhelyzeti kormányrendelet akadályozta meg a földadó hatályba lépését.
Az önkormányzat becslése szerint 80 millió forint folyhat be a földadóból, amelyet rezsitámogatásra és a nyugdíjasokra fordítanak.
A költségeket a tulajdonosok a bérlőkre, a bérlők a vevőkre terhelik
2022 őszén a polgármester ismét a közgyűlés elé terjesztette a javaslatot, amely szerint a 4 hektárnál nagyobb szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőterületek tulajdonosainak hektáronként 9990 forintos éves adót kellene fizetniük, ami négyzetméterenként 0,99 forintot, az egyéb területek esetében 0,59 forintot jelent.
A közgyűlés ezt többséggel meg is szavazta, bár nem volt teljes az egyetértés, ugyanis nem csak a fideszes képviselők, hanem Kis Andrea alpolgármester is nemmel szavazott. Az MSZP és a DK önkormányzati képviselői attól tartanak, hogy a földadó azokat a nyugdíjas földtulajdonosokat is sújtaná, akiknek az alacsony nyugdíjuk mellett a földjük az egyetlen bevételi forrásuk. „Az önkormányzat becslése szerint 80 millió forint folyhat be a földadóból, amelyet a jövő év első felében rezsitámogatásra, az év második felében a nyugdíjasokra fordítanak” – írta meg a hvg.hu novemberben a közgyűlésről tudósítva, ahol elfogadták az új adónemet.
Így néz ki a birtok és a bérlet rendszere
Hódmezővásárhely közigazgatási terület tekinetében a főváros után és Debrecen előtt Magyarország második legnagyobb városa. Összesen 42 ezer hektárnyi mezőgazdasági területe van, ebből nagyjából 12 ezer hektáron bérlők gazdálkodnak. Az eredeti, 2020-as előterjesztésben is az szerepelt, hogy az adót nem a bérlőkkel, hanem a tulajdonosokkal fizettetnék meg. A mezőgazdasági érdekképviseletek ezt azonban kifogásolták, mert a földtulajdonosok szerintük emiatt megemelhetik a földek bérleti díját, ezzel tovább nehezítené a történelmi aszállyal és inflációval sújtott mezőgazdaság helyzetét.
„Van olyan bérlőm, aki még a bérleti díját sem tudta kifizetni, mert hat és fél hektáron egy cső kukoricája sem termett az aszály miatt, noha előzőleg a beművelési költségei súlyos összegeket vittek el” – mondta a Magyar Nemzetnek Tóth Mihály hódmezővásárhelyi gazda, hozzátéve, hogy az adót „a bérbeadó, ha tudja, ráterheli a bérlőre, aki nem tehet mást, mint beépíti a megnövekedett költséget az áraiba”.
Lázár János szerint: kuláküldözés a földadó
A földadó országos visszhangot váltott ki, az előterjesztés megszavazása előtt a Magyar Gazdák Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös nyilatkozatot adott ki El a kezekkel a termőföldtől! címmel, amelyben határozottan tiltakoznak az általuk a „gazdák megsarcolásának” nevezett rendelet ellen, és kérik a hódmezővásárhelyi közgyűlést, hogy ne támogassák a javaslatot. Miután a közgyűlés végül megszavazta a földadót, a két szervezet közös petíciót indított, amit már Lázár János miniszter is aláírt.
„A történelmi aszály, valamint a háború miatt drasztikusan megemelkedett energia- és takarmányárak után nem büntetni kell a magyar gazdát, hanem segíteni nekik” – írta közösségi oldalán a miniszter.
Lázár János, a térség országgyűlési képviselője 2022. december 1-én egy a Rádió 7-nek adott interjújában „kuláküldözésnek” nevezte a hódmezővásárhelyi földadó bevezetését, és arra a felvetésre reagálva, miszerint a földek adóztatása az ő és családja – a köztudottan földbirtokos szülei – elleni politikai lépés volt, azt mondta, „természetesen befizetem a rám kirótt adót, de egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy Lázár Jánosnak és családjának be kell fizetni ennyit és ennyit, minthogy több száz vagy több ezer vásárhelyi embert büntessenek meg”.
A cikk szerint az Agrárminisztérium is elutasítja a földadó bevezetését. Attól tartanak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester példáját követve több ellenzéki vezetésű város is fontolóra venné a földadó, vagy ahhoz hasonló közterhek kivetését. Farkas Sándor, a minisztérium miniszterhelyettese egy sajtótájékoztatón azt mondta, „egyértelmű hogy a földadó kivetésének továbbgyűrűző hatása lenne, a gazdálkodók képtelenek lennének kigazdálkodni azt, továbbhárítanák, és végül a fogyasztóknál jelenne meg, tovább növelve az inflációt”.
A miniszterhelyettes továbbá arról is beszélt, hogy „az agrártárca szerint a kettős adóztatást a magyar és az uniós jogszabályok is tiltják”, és kilátásba helyezte, hogy még akár törvényjavaslatot is készek benyújtani a Parlamentnek a földadó megakadályozása érdekében.
Csakis szociális célra, a rászorulóknak adják
A nagy port kavaró adóval kapcsolatban a cikkben megkérdezték Márki-Zay Péter polgármestert, hogyan vélekedik a NAK és a Magosz közös ellenállásáról.
„Először is azt érdemes tudni, hogy ezek az emberek is olyan településeken élnek, ahol régóta van már földadó. Álságosnak tartom a Hódmezővásárhellyel szembeni kritikát, mivel az országban 90 másik település vezette már be a földadót” – mondta a Szegedernek a polgármester. Szerinte az országban ez az egyetlen olyan földadó, amelyet kizárólag a szegények, a rezsiárak miatt nélkülözők megsegítésére, és a nyugdíjasok támogatására vezettek be.
Válasz a megnevezésre
Lázár János kuláküldözéses nyilatkozatára reagálva Márki-Zay azt mondta, nyilvánvaló ostobaság, hogy az önkormányzat a gazdákat sújtaná, szerinte ez egyáltalán nem így van. „Azok az emberek fognak most fizetni, akik nem maguk művelik a földet és semmilyen más adót nem fizetnek, ráadásul minimális adómennyiségről beszélünk”.
A hódmezővásárhelyi polgármester hozzátette, hogy a „két évvel ezelőtti helyzethez képest átlagosan 40 ezer forinttal nőtt a földtulajdonosok hektáronkénti bevétele, és ebből az adómentes jövedelmükből kér most a város, hogy segítsék a szegényeket”. Külön hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha a tulajdonosnak az adó befizetése a megélhetését veszélyeztetné, s ezt tudja is megfelelően igazolni, akkor az önkormányzat méltányosságból eltekint a földadó beszedésétől. A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.
