Az Európai Unió támogatásával fejlesztette mintegy 6,1 milliárd forint értékben az eszközparkját az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) – tájékoztatta a szervezet az MTI-t. Mint írták, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében az OKF 59 új gépjárművel és számos technikai felszereléssel gyarapodott. A projekt célja a hazai tűzvédelem erősítésén túl a klímaváltozás káros hatásainak enyhítése.
A 2013-ban megkezdett és most befejeződött program nyomán az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is gyarapodott és fejlődött a jármű- és eszközállomány. A többi között 16 szimplafülkés vízszállító járművet, 14 duplafülkés vízszállító járművet, 3 konténerszállító járművet, 3 nehézterepi erdőtűzoltó járművet, 21 erdőtüzes gyorsbeavatkozó járművet és 2 üzemanyagszállító-töltő gépjárművet állítottak szolgálatba – közölte az OKF.
Ezek a beszerzés előnyei
A szervezet jelezte, hogy a fejlesztéshez beszerzett modern járműveknek köszönhetően csökken a vonulási idő. Hatékonyabbak és gyorsabbak a beavatkozások, a nehezen megközelíthető, külterületi, erdős területeken is megoldott a vízutánpótlás, valamint az üzemanyag- és áramellátás. A nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek mielőbbi megfékezésével csökken a környezetszennyezés, épségben marad a természeti környezet, hosszabb távon pedig mindez csökkentheti a klímaváltozás hatásait is – olvasható a közleményben.
A magyar erdőtüzek helyzete
Azt már a Nébih írta az erdőtüzek témájában, hogy hazánkban az erdei tüzek relatív gyakorisága az utóbbi évtizedekben megnövekedett. Ennek okai az éghajlati szélsőségekben, a kevesebb csapadékban, a magasabb éves átlaghőmérsékletben, valamint a hótakaró nélküli telek sorozatában keresendők. Jellemző, hogy a klímaváltozás következtében a korábbinál forróbb nyarakon nem csupán az erdőtüzek száma növekedett meg, hanem esetenként a tűz terjedési sebessége és intenzitása is. A nagyobb intenzitású erdőtüzek a korábbinál nagyobb területet érinthetnek és nehezebb eloltani őket. A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben.
