A növénytermesztés egyik legfontosabb és legnehezebb része a gyommentesítés. A folyamatos küzdelemben a rendszeresség a legfontosabb, hiszen a kultúrnövények elől tápanyagot, teret és vizet elvevő fajok állandó támadásban vannak. Viszont a gyomok között is vannak olyanok, amelyek hasznosak lehetnek, ha jó helyen jelennek meg. A kerti vetemény helyett például egy teáskannában, vagy az étkezőasztalon, a tányéron. […]

Szén nanocsövekből készült szenzorok elhelyezésével pontosan nyomon tudják követni, hogyan reagálnak a növények a különféle stresszhelyzetekre. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel megfigyelhetik és mérhetik azt, hogy a növények milyen válaszreakciókkal élnek a különféle stresszhelyzetekre. A sérülésekre, a fertőzésekre és a fényártalmakra adott válaszokat a növények leveleibe ágyazott szenzorokkal mérték meg. A nanocsövek képesek észlelni és jelenteni a növények által használt vészjelzéseket. […]

Az erjesztés, vagyis a fermentálás már az őskortól fontos szerepet tölt be az emberi táplálkozásban. A kémiai folyamat során valamilyen szerves anyagot egy enzim hatásának tesznek ki. A kovászolás segítségével állítják elő a sört, a bort és az antibiotikumokat, például a penicillint is. A zöldségeket is lehet erjeszteni, hozzájuk kenyeret, kaprot és sós vizet adva, meleg helyen tartva lehet azokat kovászolni, a folyamathoz fényre nincs is feltétlenül szükség. […]

A tavaszi időszakban sokan adják a fejüket kertészkedésre, és virágok ültetésére, amely kifejezetten jó hatással van az emberi testre. És abban az esetben, ha az ember nem csak virágokkal szeretne foglalkozni, hanem zöldségek termesztésével is, szintén ez az időszak a legalkalmasabb arra, hogy néhány leveles zöldséggel gyarapítsuk kertünk kínálatát. Az alábbi hazai zöldségek tökéletesek erre a célra, így a megfelelő gondozás mellett idén nyáron biztos forrásból készíthetjük ételeinket, hiszen saját termesztésünk kerül az asztalra. […]

A növénytermesztésben az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert a mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) a növények maguk nem tudják előállítani, ezért ezeket a tápelemeket mindenképpen a környezetükből kell felvenniük. Azonban ez nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. A tápanyaghiányt a növény fiziológiai stresszként éli meg, aminek a következménye terméscsökkenés és minőségromlás lehet. A növények jelzik, ha valamire szükségük van. A siker azon múlik, hogy ezeket a hiánytüneteket felismerjük-e. Ezzel a céllal, immár második alkalommal tartott online kurzust a KALI Akadémia keretében április 14-én, Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiel, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói. […]