Már egy jó ideje szomjazik a kert. Egyre nagyobb területeken veszik át az uralmat a szikkadt, repedezett foltok. Ilyenkor mindenki öntözésbe kezd, próbálja menteni a növényeit a kiszáradástól. Ugyanakkor gondolunk-e például a madarakra, rovarokra vagy az utcai fákra, bokrokra is? Idén nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg az aratás elejét jelző időszakban, Péter és Pál napjának környékén inkább a 30-35 fok a megszokott. […]

Zöldség- és gyümölcsültetvényeinket egyre gyakrabban érik olyan stressztényezők, melyek a napjainkban egyre erősödő időjárási anomáliák (pl. késői fagyok, jégkár, viharok), illetve a káros talajviszonyok és a gyomirtóstressz következményei. A felsoroltak ellen igen nehéz a védekezés, egy vegetációs időszakban akár több, olykor ellentétes hatás is érvényesülhet (aszály – belvíz, hideg – hőségnapok). A stresszoldó készítmények közül azok lehetnek a legeredményesebbek, amelyek többféle stresszfaktor jelenléte esetén is képesek segíteni a növényeknek. […]

A paradicsomot és paprikát is károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) 2018. óta ismert károsító Európában. Az Európai Unióban Spanyolországban Franciaországban és Hollandiában jelent meg. 2020-ra elérte az összes ismert, illetve nagyobb kertészeti kultúrával rendelkező európai országot, hivatalosan 14 tagállamban mutatták már ki a vírus jelenlétét. Hazánkban idén bukkant fel két kertészeti vállalkozás egy-egy telephelyén, Csongrád-Csanád megyében egy 5,2 hektáros és Győr-Moson-Sopron megyében egy 6,2 hektár nagyságú üvegházból vett mintákból mutatták ki. […]

A 2019. évihez hasonlóan átlagosnak mondható eredményekkel zárta a 2020. évet is a magyarországi zöldségtermesztés. Az időjárás mellett leginkább a koronavírus járvány következtében kialakult helyzet tartotta izgalomban a termelőket, különösen a március-áprilisi időszakban. Tavaly az országos szabadföldi zöldségtermesztő terület valamivel meghaladta a 82 ezer hektárt. A szabadföldi zöldségek termőterülete az elmúlt néhány évben a 80-83 ezer hektár közötti intervallumban ingadozik, így a termőterületet tekintve igazán érdemi változás nem, inkább csak szerkezeti átalakulás történt. […]

Az elektronikus nyelv szenzorai az emberi ízérzékeléshez nagyon hasonlóan működnek. Az egy időben számos hullámhosszon meghatározott fényelnyelés, valamint az ízkeltő vegyületek és az elektronikus nyelv szenzorai között kialakuló fizikokémiai kölcsönhatások eredményeként lenyomatjeleket kapnak a kutatók. Ezeket nevezik „ujjlenyomat” (finger­print) módszereknek. Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszer-hamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem. […]