Flandria és Vallónia régiónak is ambiciózus tervei vannak a növényi alapú, alternatív fehérjeszektor fejlesztésében Belgiumban. A flamand régió elsősorban az éghajlatváltozás, az élelmezésbiztonság és a közegészségügy jövőbeli kihívásaira igyekszik reagálni, míg Vallónia a piaci újjáépítés fontos lehetőségének tekinti a növényi fehérjéket. A koronavírus okozta válság óta az ország lakosai egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a származási helynek. Ezen kívül a húshelyettesítő élelmiszerek fogyasztóinak tábora is egyre növekszik, a húsfogyasztás mértéke pedig évek óta csökken. Mindez kiindulópont lehet ahhoz, hogy a növényi fehérjék fenntartható ágazatának fejlesztését sikerre vigyék Belgiumban. […]

Válságba került a világszerte egyre népszerűbb, egészséges étel, a hummusz. Azonban évről évre nagyobb a hiány az alapanyagából, a csicseriborsóból. A megnövekedett fogyasztói igény, valamint az indiai csicseriborsó-hiány együttesen vezetett a hummusz árának gyors emelkedéséhez. A terméshozam az utóbbi években csökkent, mert a vízigényes növény egyre kevesebb esőt kap. Becslések szerint a világ csicseriborsó-termelése az aszály miatt közel 40 százalékkal esett vissza. […]

A teljes európai biopiac csaknem felét Németország és Franciaország adja, Dánia pedig annak ellenére a hetedik legnagyobb biotermékfogyasztó az Európai Unióban, hogy mindössze 5,6 millió ember él az észak-európai országban. Az értékesített bioélelmiszer aránya 2018-ban 14 százalékkal bővült, elérve a 2,3 milliárd dollárt. A szakértők 2019-ben is hasonló mértékű növekedéssel számolnak a biotermékek esetében. […]

Élj úgy, mintha holnap meghalnál – gazdálkodj úgy, mintha örökké élnél – így zárta előadását az ausztrál Tom Robinson a 2018-as Talajegészség Konferencián. A rendezvény előadói azt mutatták be, hogyan álltak át a talajmegújító gazdálkodásra és milyen kihívásokkal szembesültek ezalatt. A résztvevők arra is választ kaptak, hogyan tudnak hasznot termelni az ausztrál gazdák úgy, hogy alig kapnak támogatást a megművelt területeikre. […]

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye. […]