A 2019. évihez hasonlóan átlagosnak mondható eredményekkel zárta a 2020. évet is a magyarországi zöldségtermesztés. Az időjárás mellett leginkább a koronavírus járvány következtében kialakult helyzet tartotta izgalomban a termelőket, különösen a március-áprilisi időszakban. Tavaly az országos szabadföldi zöldségtermesztő terület valamivel meghaladta a 82 ezer hektárt. A szabadföldi zöldségek termőterülete az elmúlt néhány évben a 80-83 ezer hektár közötti intervallumban ingadozik, így a termőterületet tekintve igazán érdemi változás nem, inkább csak szerkezeti átalakulás történt. […]

Az elektronikus nyelv szenzorai az emberi ízérzékeléshez nagyon hasonlóan működnek. Az egy időben számos hullámhosszon meghatározott fényelnyelés, valamint az ízkeltő vegyületek és az elektronikus nyelv szenzorai között kialakuló fizikokémiai kölcsönhatások eredményeként lenyomatjeleket kapnak a kutatók. Ezeket nevezik „ujjlenyomat” (finger­print) módszereknek. Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszer-hamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem. […]

Nincs is annál pihentetőbb program, mint felpattanni egy bringára, aztán keresni egy távolabb eső erdőszéli rétet, ahol nyílik már a kamilla, érik a bodza, aztán elő a vászonzacskókat! De hogyan szárítsuk, tároljuk a begyűjtött gyógynövényeket? Lopes-Szabó Zsuzsa – a bükki füvesember, vagyis Szabó Gyuri bácsi lánya – ehhez is ad hasznos tanácsokat. Nem egy vidéken a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy olyan szántóföldektől távolabbi, por- és szennyeződésmentes környezetet találjunk, ahol érdemes még gyógynövényeket gyűjteni. Hiszen a friss kamillát vagy bodzát tilos megmosni, mert nemcsak a por, de az értékes virágpor is eltűnik belőle! […]

A zöldség-gyümölcs ágazatra ma már a munkaerőhiány legalább akkora gondot veszélyt jelent, mint az időjárási anomáliák. A képzettséget igénylő munkakörök mellett, az idénymunkára is alig találnak jelentkezőt a kertészetek tulajdonosai mind Magyarországon, mind máshol Európában. A vállalkozók így kénytelenek egymással versenyezni a munkásokért, ami a bérek emelkedésével jár. Segítő kezekre viszont szükség van, mert jelenlétük a termés mennyiségét és minőségét is érdemben befolyásolja. […]

Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevőnek, a spanyol csupaszcsigának (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) a jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. A spanyol meztelencsiga hazai elterjedéséről készült felmérés szerint minden második házikertben okozott kára akár évi 20-30 ezer forint terméskiesést is jelenthet. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat, nedvességkedvelő, fénykerülő faj, tehát borús időben, illetve eső után aktívabb. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten. Erősen fitofág hajlamú (étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki), de mindenevőként élő és holt, növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, jellemző rá a kannibalizmus. […]