Bodzalopás, számla nélküli feketekereskedelem, ellenőrzés nélküli termesztés, irreálisan magas árak – ez jellemzi a hazai bodzapiacot. A bodzával foglalkozó ágazati szereplők mielőbbi állami beavatkozást szeretnének elérni a piacon tapasztalható jelenségek miatt. Míg két éve a csaknem megmagyarázhatatlan túltermelés és az emiatt hanyatló árak jelentettek problémát a termelőknek, most épp fordítva van a helyzet. A máskor 250-300 forintos terményért egyre több helyen (például Dunavecse térségében) adnak 400 forintot, sőt, akár ennél is többet. […]

A különböző piacokon, vásárokon, a közutakon, a családi házak kapujánál gyakran lehet találkozni a lekvárok, szörpök, savanyúságok, zöldségek és gyümölcsök árusításával. Sok esetben feltételezhető, hogy a zöldség és gyümölcs, valamint az előállított termékek alapanyaga a saját gazdaságban, azaz a kertben termett. Ezeket őstermelői igazolvány birtokában érdemes értékesíteni, melynek kiadásában a helyi falugazdász is közreműködik. Helytelen gyakorlat, amikor például a gyümölcsöt kiteszik a kapu elé és otthagyják azzal, hogy a vásárlóra bízzák az ellenérték megfizetését, mivel a vevő részére legalább a nyugtát ki kell állítani. […]

Az utóbbi évek egyik legaszályosabb periódusát éltük meg tavasszal. Az idei évben lehullott csapadék mennyisége, nem éri el a tavaly májusit. Az öntözés hazánkban sok helyen nem megoldott és rengeteg plusz költséggel jár. Ez óriási kihívás elé állítja a hazai növénytermesztőket. […]

A változékony időjárási anomáliák minden évben egyre nagyobb kihívást jelentenek a gazdáknak. Erre kiváló példa az idei március, amikor is mindenki tapasztalhatta az akár napok alatt 15-20 fokokat csökkenő, vagy éppen növekvő hőmérséklet káros hatásait. Ez nem csak az emberi, de a növényi szervezet számára is nagyon megterhelő. […]

A humuszanyagoknak, ezen belül a huminsavaknak, mint talajalkotóknak fontos szerepéről számos tankönyv, szakkönyv és tanulmány nyújt leírást. Humusz nélkül terméketlennek, míg 3-4% humusztartalommal jó termékenységűnek mondható a talaj, mivel ennek bomlása biztosítja többek között a növények folyamatos nitrogén utánpótlását. A talaj használata során a humuszanyagok mennyisége folyamatosan csökken, ennek eredményeként csökken a nitrogénszolgáltató képesség, a kation adszorpciós képesség és ezzel a talaj környezetvédelmi pufferoló hatása is. Sajnálatos módón hazai viszonylatban a talajok humusztartalma, alig 1%, ami koránt sem elegendő […]