Elrendelte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az egyik legnagyobb belföldi mézeladó, Klenáncz József két újabb akácmézének (az A3 és A5 tételazonosítóval megjelölt termékeknek) a forgalomból való kivonását és a fogyasztóktól való visszahívását. A CBA-üzletekben is érdekelt Klenáncz mézeivel most is ugyanaz a probléma, mint korábban. […]

Manapság az áruházak és boltok polcain számtalan méztermék található. Viszont nem mindegy, hogy mit választunk. A hellovidek.hu annak járt utána, hogy mi a különbség a bolti és a termelői mézek között, illetve, hogy mire kell számítani, ha ilyen termékeket vásárolunk. De az egyes mézek jótékony hatásaira is fény derül a cikkben. Az elmúlt években folyamatosan emelkedett az egy főre jutó éves átlagos mézfogyasztás az országban: míg 2010-ben egy ember átlagosan 30 dekagramm, addig 2019-ben már közel 1 kilogramm mézet fogyasztott. […]

Várhatóan legalább 50, de inkább 70 százalékkal fog emelkedni a méz ára, mert a 2020-as év nagyon rosszul alakult a méztermelők számára. A hazai termés nagy részét külföldre adják el a méhészek. Így az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter szerint az is előfordulhat, hogy 2021 év elejére nem lesz a boltokban hazai méz. Az Agrárminisztérium viszont a gyengébb termés ellenére is a fogyasztóknak elegendő mennyiségre számít a piacon. […]

A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Használják még kolbászokhoz, főtt sertés- és marhahúsokhoz, valamint savanyúságok tartósításánál is. Ez a gyógy- és fűszernövény azonban ennél sokkal többféleképpen használható. Tormabor, tormapor, tormakoktél, tormakrém, tormapép és tormafőzelék készül a jellegzetesen csípős aromájú zöldségnövényből. […]

A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna fogy évente az Európai Unióban. Azonban az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el, míg az egyharmadát a helyi fogyasztók veszik meg. Az európai fogyasztók pedig szívesebben választják a harmadik országból érkező mézeket. […]