Szingapúri tudósok fejtették meg a durián gyümölcs szúrós szagának titkát – számolt be róla a BBC hírportálja. Háromévnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklapban jelentek meg. Munkájukat magukat meg nem nevező duriánrajongók finanszírozták. A tudósok megtalálták azt az illatgént, amelynek a számlájára írható a durián átható, rothadásra emlékeztető szaga. Ez lehetővé teszi, hogy „szagtalan vagy enyhébb szagú” duriánváltozatot fejlesszenek ki a jövőben. Nem mindenki örült ennek a lehetőségnek, egyes duriánkedvelők rajonganak a gyümölcs sajátos szagáért. „A durián a szaga nélkül olyan, mint az ember, aki elvesztette a lelkét” – írta egy szingapúri a Facebookon a hírre reagálva. […]

Az elektronikus nyelv szenzorai az emberi ízérzékeléshez nagyon hasonlóan működnek. Az egy időben számos hullámhosszon meghatározott fényelnyelés, valamint az ízkeltő vegyületek és az elektronikus nyelv szenzorai között kialakuló fizikokémiai kölcsönhatások eredményeként lenyomatjeleket kapnak a kutatók. Ezeket nevezik „ujjlenyomat” (finger­print) módszereknek. Vitális Flóra, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának kutatója az élelmiszer-hamisítás kimutatására végez vizsgálatokat. Szűkebb szakterülete a paradicsomsűrítmények hamisítása elleni küzdelem. […]

Kevesen tudják a méhekről, hogy a bombák felderítésében is az ember segítségére lehetnek. Horvát és bosznia-hercegovinai tudósok már évek óta tökéletesítik a módszert, hogy a Föld számára nélkülözhetetlen rovarok a föld alatti aknamezők felderítésében is használhatók legyenek. A módszer azon alapul, hogy a méhek biológiai antennájukkal felismerik a TNT robbanóanyag szagát, miután arra kondicionálták őket, hogy összekapcsolják azt a cukoroldatéval. […]

Nincs is annál pihentetőbb program, mint felpattanni egy bringára, aztán keresni egy távolabb eső erdőszéli rétet, ahol nyílik már a kamilla, érik a bodza, aztán elő a vászonzacskókat! De hogyan szárítsuk, tároljuk a begyűjtött gyógynövényeket? Lopes-Szabó Zsuzsa – a bükki füvesember, vagyis Szabó Gyuri bácsi lánya – ehhez is ad hasznos tanácsokat. Nem egy vidéken a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy olyan szántóföldektől távolabbi, por- és szennyeződésmentes környezetet találjunk, ahol érdemes még gyógynövényeket gyűjteni. Hiszen a friss kamillát vagy bodzát tilos megmosni, mert nemcsak a por, de az értékes virágpor is eltűnik belőle! […]

A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Igen, a poloskákról van szó. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt években egyre több poloskával találkozhattunk, és egyáltalán nem úgy fest, hogy idén ez változni fog. Ha pedig továbbra is enyhe telek várhatóak, akkor bizony a lakosság félelemmel vegyes undorát állandósítják az országban, hanem gazdasági károkat is okozhatnak majd a jövőben. De hogy mi lehet ennek a pontos oka, és mi várható a 2021-as évre? Csak feltételezések vannak. Mindazonáltal védekezni lehet, és védekezni kell is a köznyelvben büdösbogaraknak is nevezett rovarok ellen. […]