Szingapúri tudósok fejtették meg a durián gyümölcs szúrós szagának titkát – számolt be róla a BBC hírportálja. Háromévnyi munka után az öt rákkutatóból álló csoport a világon elsőként készítette el a labdaméretű, tüskés dél-ázsiai gyümölcs genetikai térképét, eredményeik a Nature Genetics című szaklapban jelentek meg. Munkájukat magukat meg nem nevező duriánrajongók finanszírozták. A tudósok megtalálták azt az illatgént, amelynek a számlájára írható a durián átható, rothadásra emlékeztető szaga. Ez lehetővé teszi, hogy „szagtalan vagy enyhébb szagú” duriánváltozatot fejlesszenek ki a jövőben. Nem mindenki örült ennek a lehetőségnek, egyes duriánkedvelők rajonganak a gyümölcs sajátos szagáért. „A durián a szaga nélkül olyan, mint az ember, aki elvesztette a lelkét” – írta egy szingapúri a Facebookon a hírre reagálva. […]

Oltalom alá vette a Budaörsi őszibarack elnevezést az Európai Bizottság 2021. április 19-én. Ezzel 67-re emelkedett az uniós oltalomban részesült magyar földrajzi árujelzők száma. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági előnyt jelent a termelők számára, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét. Budaörsön és környékén az őszibarack nemesítés hagyománya a XIX. század végére nyúlik vissza. A területen termesztett őszibarack fajták az ott meghonosított fajtákból és a területre szelektált fajtákból kerültek ki. […]

a Balaton-felvidéken termett bogyókból elkészült az első, hazai termésből sajtolt extra szűz bio olívaolaj. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, mert az olajból mindössze 2,5 liter készült. Magyarországon még szokatlan a szabadba kiültetett olajfa, de a klímaváltozás okozta felmelegedés egyre inkább lehetővé teszi olyan növények hazai termesztését is, aminek korábban nem voltak adottak az életfeltételei a Kárpát-medencében. […]

Az otthoni magvak csíráztatása egy régmúltra visszanyúló, egyszerű és finom módszer a táplálék megszerzésére, ha a zöldnövények szűkösen állnak rendelkezésre. Egyaránt alkalmas emberek és a baromfi táplálására. […]

A FAO adatai szerint a világ szilvatermése 12,6 millió tonna körül alakult 2018-ban. A legnagyobb termelő Kína, ahol évente 6,6–6,8 millió tonna szilvát takarítanak be. Törökországban a szilva termőterületének növekvő tendenciája jellemző, az idei évben az időjárás kedvezett a szilva termésének. Szerbia éves szilvatermése 330–560 ezer tonna között ingadozott az elmúlt három évben. Az idei évben a kedvezőtlen időjárás és a szilvadarazsak megjelenése miatt kevesebb szilvát takarítanak be. […]