Drzewicz SP 100 folyamatos üzemű terményszárító léghevítő biomassza kazánnal Drzewicz SP-100 folyamatos üzemű, minimális zaj és porterheléssel működő, stabil szárító Drzewicz SP-100 típusú szárító gabona, repce, kukorica és más gabonák és élelmiszerek szárítására tervezték. Ezt a szárítót három teljesítményben gyártják, SP-102, SP-103 és SP-104. A szárítót folyamatos üzeműre tervezték, így nincs szükség leállásra a feltöltés, ürítés és visszahűtés alkalmából. Méretei alkalmassá teszik épületben történő elhelyezésre is. Ez egy modern szívott rendszerű szárító, amelyet különleges kialakítása lehetővé teszi lakott területen történő üzemeltetésre is. Itt is meg lehet oldani a levegő és a por elvezetését is. Felszereltség: Az SP-100 tartalmaz egy szigetelt szárító és hűtő kamrát, serleges felvonót, fogadó garatot, égőfejet, ventilátort, vezérlő szekrényt, érzékelőket és gabona kamrákat. Működési leírás: Az SP-100 szárítókban vezérelten áramlik fentről lefelé a gabona, míg fordított irányban a forró levegő. Ezzel energiát lehet megtakarítani, mivel a szárazabb gabonát a melegebb kisebb nedvességtartalmú levegő éri. Az érzékelők segítségével a LOGO-Siemens vezérlő szabályozza a be és kitárolást a szükséges nedvesség tartalom eléréséhez.Műszaki adatok Típus: Drzewicz: SP 102, SP 103, SP 104 Teljesítménye: (t): 15, 30 Hőfogyasztása 1 kg víz elpárologtatásához: (Mj/kg) 3,9-4,3 Telepített elektromos teljesítmény: (kW) 16,5, 23, 31,5 Telepített serleges felvonók: SP 30, 2 x SP 30 1 t gabona 1% vízelvonás, felhasznált fűtőanyaga: (kg) 1 – 1,7 Kazán teljesítménye: (kW) 400, 570, 760 Lehetséges fűtőanyagok: fűtőolaj, cseppfolyósított gáz (LPG), földgáz vagy bálás szalma, venyigebála Napi teljesítménye: Búza: 18-14 % nedvességtartalomra: (t) Külső hőmérséklet: 20 °C, relatív páratartalom: 60% 160, 240, 320 Kukorica: 28-14 % nedvességtartalomra: (t) Külső hőmérséklet: 15 °C, relatív páratartalom: 70% 50, 75, 100 Kukorica: 35-14 % nedvességtartalomra: (t) Külső hőmérséklet: 15 °C, relatív páratartalom: 70% 35, 52,5, 70 Repce: 12-6 % nedvességtartalomra: (t) Külső hőmérséklet: 20 °C, relatív páratartalom: 60% 84, 126, 168 Fűtő-hűtő kamrák száma: (db) 4, 6, 8 Típus: Drzewicz SP 102, SP 103, SP 104 Hossza: (cm) 380, 580, 740 Szélessége: (cm) 370 Magasság: (cm) 625 Hűtőkamrák kapacitás: (m3) 10,2, 15,3, 20,4 Nedves gabona tálca kapacitása: (m3) 14, 21, 28 száraz gabona kamra űrtartalom: (m3) 5, 7,5, 10 Opciókén bálatüzelésű kazánnal működtethető Légmelegítő elgázosító bálakazán A kazán kifejlesztésének nem titkolt célja, hogy a drága és bizonytalan földgázt teljes egészében kiváltsa. A kazán hasznosítani tudja a hengeres és szögletes bálát egyaránt ( sőt hasábfával is üzemeltethető). A tökéletes égést a vezérlőelektronika a befújóventilátor segítségével szabályozza. A felszabaduló hőenergiát a kazántestbe épített csőrendszerben keringő olaj veszi át, ami hőcserélőn keresztül fűti alapesetben 150 °C-ra szárító berendezés levegőjét ( átalakítással 200 °C-ra). Maximális légmennyiség 36.000.- m³/h. A kazán könnyen egybeépíthető már meglévő terményszárítóval is. Versenyképességünk megőrzése a gabonatermesztésben A gabona termesztés előállítási költsége tájegységenként változó, de az eltérés viszonylag nem nagy. A modern talajművelési technológiákkal a jó minőségű vetőmagok alkalmazásával a korszerű tápanyag kijuttató berendezések használatával a modern betakarítógépekkel, kiváló eredményeket érhetünk el, mind a minőség és mind a mennyiség tekintetében. A gabona tárolást megelőző szárítás költségei általában nem kikerülhetők. Gazdasági jelentősége óriási, több más ágazat eredményességére is hatással van. A felhasznált összes gépi energiának nagyjából a felét minden évben a szárítás teszi ki. A szárítás meghatározó költségeleme a felhasznált hőenergia költsége, melyet a termelés gazdaságosságának javítása érdekében feltétlenül csökkenteni kellene. A repce és a kalászos gabonafélék szárítási igénye minimális, ugyanakkor csapadékosabb betakarítási idényben a terményminőség megőrzése érdekében szükség lehel rá. A megtermelt kukoricát viszont a biztonságos tárolás érdekében szinte biztos, hogy teljes mennyiségében szárítani kell. Nem feledkezhetünk meg a napraforgóról sem. Az új építésű szárítók részben magyar gyártmányúak részben az uniós országokból (olasz, német, dán, francia, spanyol), továbbá az USA-ból és Dél-Amerikából származnak és szinte kivétel nélkül direkt tüzelésűek. A takarmány célú alapanyagoknál a direkt tüzelés földgáz esetében megengedett, míg az élelmiszer alapanyagok esetében az olajtüzelésnél mindenképpen követelmény az indirekt (hőcserélős) fűtési mód alkalmazása. Földgázzal való tüzelésnél az égés során káros emisszió elvben nem keletkezik, külföldi kutatók az olajok eltüzelésekor már kimutatható emissziós hatást jeleztek. Jelenleg hazánkban sem a hőcserélős rendszerekre, sem a szilárd bio tüzelőanyagok elégetésére alkalmas kazánokra sincs kiérlelt műszaki megoldás, a fejlesztések csak a legtöbb most kezdődik. Szőlő és gyümölcsös területekkel rendelkezőknek tudunk ajánlani venyige, illetve ágbálázókat. Bálázható ágátmérő max. 8-10 cm. Ezen kívül rendelkezésre tudunk bocsájtani lábon álló növények zúzására (energiaültetvények, árterületek, elvadult területek erdészeti ritkítások) és egyidejű bálázására alkalmas gépet max. 10-12 cm ágátmérőig. A tüzelőanyag bálázásnak nagy előnye, hogy megfelelő tárolás mellet a begyűjtéskori 40-45 %-os nedvességtartalom, öngyulladás és rothadás nélkül akár 15-25%-os értékre visszaszorul. A magasabb energiával rendelkező fűtőanyag még kedvezőbb használati mutatókat eredményez. A gyártó az aprítékkal való tüzelés módját is megoldotta, így szélesebb körű a fűtőanyagok felhasználásának lehetősége. Ezt a fűtéstechnikát már több mint 30 éve használják nyugat Európában, csak Magyarországban tűnik újszerűnek. Az önköltség csökkentésének rendkívül hatásos módja és a piaci árversenyben a fejlett gazdaságok nagy előnnyel bírnak a technológia használatával. A megtakarított energia ára, nekik eladási árban előny velünk szemben! Nem beszélve, hogy olyan fűtőanyagok felhasználását teszi lehetővé, amely a elgázosító bálafűtés technológia kihagyásával az enyészeté. Gondoljunk csak a terményszárításra, növényházak, nagy légterű helységek fűtésére. Az, hogy milyen végnedvességet vagyunk képesek elérni, befolyásolja a szárítóberendezés fajlagos hőenergia felhasználása (MJ/kg víz), amit viszont a szárító konstrukciója, illetve üzemeltetése határoz meg. A jelenlegi méréseink és tapasztalataink alapján a B1-15 szárító fajlagos hőenergia-felhasználása mintegy 5,4- 6 MJ / kg víz. Ezzel szemben egy korszerű szárító energiafelhasználása 3,8- 4 MJ / kg víz érték körül alakulhat. Bár a legtöbb energiaárnál csökkenés következhet be, de a közeljövőben állandósulni látszik az energia árának folyamatos emelkedése. Ezért elengedhetetlen a technológia fejlesztése, a telepek korszerűsítése. A bérszárítás költségét tonnánként és vízszázalékonként határozzuk meg. A behozott terményből mintát vesznek, megmérik a nedvességtartalmát, és ebből kiszámítható, hogy gabonafélék esetében 13-14 százalékos víztartalom eléréséhez mennyit kell egy termelőnek fizetnie. 1 százalékos vízelvonás tavaly tonnánként 580 forintba került, tehát egy 10 százalékos nedvességcsökkentés 5800 forinttal volt kalkulálható. A terményszárítás bekerülési költségének minimalizálásának új eszközét szeretnénk Magyarországon bemutatni! A léghevítő, indirekt fűtésű, elgázosító, bálatüzelésű kazán, hatásfoka 82-85%. Csak Magyarországon újak, ezeket a kazánok, nyugat Európában közel húsz éve használják! A megtakarított energia ára, nekik eladási árban előny velünk szemben! Mit tenne Ön, ha tonnánkén 10% vízelvonás mellett egy Pedrotti szakaszos szárító napi üzemeltetési költségén 222 500 Ft-ot megtakaríthatna! Ráadásul indirekt fűtéshez jutna!