Fenyeget a tafrina és a dérgomba – óvjuk meg tőlük gyümölcsfáinkat!

Aki már küzdött levélsodródásban szenvedő barackfával, tudja, hogy akár másfél hónapig is eltart, mire a növény megszabadítható a gombától. Ez általában akkor sikerül, amikor megjön a nyári meleg, s a gomba „magától” eltűnik. A tafrinának, illetve dérgombának is nevezett kórokozó a hidegebb, párásabb időt kedveli. Itt az ideje, hogy megfelelő szerrel már most, a rügyek kipattanása után kezeljük a kimondottan érzékeny nektarin- és őszibarackfáinkat. De ne feledkezzünk meg a kajsziról és a szilvákról sem: ugyanis, ha nem is olyan látványosan, de ezeket is károsítja a tafrina. Az utóbbiaknál elmarad a levélfodrosodás, de például a gyümölcsök torzulását többek között ez a gomba okozza.

Eljött az ideje a levéltetvek megfékezésének, ezekkel teheti meg

Megjelentek az első levéltetű-kolóniák a ribizlibokrokon is, ezért azokat permetezni kell. Védekezés nélkül néhány nap elteltével már egyetlen ép levelet sem lehet majd találni rajtuk. Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó kondícióban lévő növényekkel, ott még nem kell használni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után a fertőzés úgyis leáll, a károsítók nem terjednek tovább. Anyagunkból kiderül, mivel védekezhet a levéltetvek ellen.

Védelemre fel, mert egyre komolyabb a moníliaveszély!

Figyelni kell, mert a csonthéjas gyümölcsök nagy része most a legfogékonyabb a monília fertőzésére. Igaz, hogy nincs eső, de a veszély ennek ellenére fennáll a virágzás végéig. A szilvafákra helyezzünk ki fehér ragacsos lapokat a poloskaszagú szilvadarázs rajzásmegfigyelésére, és ideje elkezdeni az almafa-lisztharmat elleni védekezést is. Ráadásul a szárazság országszerte nagy gondot okoz. Egész télen és az eddigi tavaszi időszakban sem esett számottevő csapadék. Így az a ritkaság is előfordult, hogy április első napjaiban a kajszi már elvirágzott, a többi gyümölcstermő növény pedig a birs kivételével virágzásnak indult.

Ezt teheti azért, hogy ne csavarodjon be az őszibarackja és a nektarinja

Jön a levéltetű és a cseresznyelégy, mutatjuk, hogyan védekezzen

Borsó-levéltetű veszélyezteti a virágzó borsóvetéseket, megjelentek a fekete cseresznye-levéltetű kolóniái, a csonthéjas gyümölcsfákon pedig még akkor is komoly veszély a virág-és hajtásfertőző monília, ha azokon alig van terméskezdemény. Cikkünkben összefoglaltuk, mi a teendő, ha támad a levéltetű és a cseresznyelégy.

A tafrina és a monília már szedi áldozatait

A tavasz beköszöntével az időjárás hol melegebb, hol hidegebb és néha még a csapadék is színesíti a hétköznapokat. Amikor a hűvös és a csapadék egyidejűleg van jelen, akkor kell gondolni a gyümölcsfákra. Ilyen körülmények között, ugyanis, több kórokozó és gomba megkezdi a fertőzést.

Ideje felkészülni a tafrina megjelenésére

Ha a tavalyi évből indulunk ki, amikor is -csak úgy, mint most- enyhe tél után hűvösen és esősen indult a tavasz, most is felkészülhetünk a tafrina és a monília korai megjelenésére. A védekezést már korán meg kell kezdeni, ugyanis a tafrina már 4 fokban is képes fertőzni.