Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Az antibiotikum-használat csökkentését előíró rendelkezés nem azért született, hogy az állattartókat tönkre tegye
Május 7-én az Állatorvostudományi Egyetemen került sor az „Együttműködésben a hazai antimikrobiális rezisztencia csökkentéséért" című konferenciára. Ezen dr. Gombos László, az Agrofeed Kft. sertésegészségügyi szakállatorvosa a hazai helyzetről és a sertéságazatban már ismert és alkalmazott, a Nébih adatfeltöltő rendszerével kompatibilis AB Kontroll nyilvántartási rendszerről tartott előadást.
Bizottsági rendelettervezet vár véleményezésre a takarmányszennyezésről
éleményezhető az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletének tervezete. A takarmányokban található keresztszennyeződésekről szóló rendelettervezet szövege már elérhető, négy hét áll rendelkezésére a nagyközönségnek, hogy véleményt nyilvánítson.
Mesterséges intelligenciával figyelik meg a baromfiak bélrendszerét – megvan rá a finanszírozás
A brojlerek precíziós tenyésztésében a fertőzések és az antimikrobiális rezisztencia kimutatására, valamint az új terápiák támogatására szolgáló kutatás egy 11,5 millió fontos brit kormányzati beruházás egy részét kapja. A Tania Dottorini, a Nottinghami Egyetem docense által vezetett új megközelítés a bélmikrobiom mesterséges intelligencia és omika segítségével történő megfigyelését foglalja magában
Az antibiotikum-csökkentés összefügg a sertések jólétével?
Az antibiotikumok nem megfelelő használata antibiotikum-rezisztenciához vezet. Bár több ország betiltotta az antibiotikumok növekedést elősegítő és profilaktikus célú használatát, az antibiotikumok globális használata még mindig meglehetősen kiterjedt. Ezért fontos az intenzív sertéstenyésztési rendszerekben a gazdaságon belüli fő stresszorok azonosítása, a sertések egészségére gyakorolt negatív hatásuk értékelése.
Magyar kutatás mutatta ki, hogy rontja a glifozát az egyik legfontosabb antibiotikum hatékonyságát
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.
A covidnál is durvább járvány lehet a vége, ha továbbra is antibiotikummal tömik a csirkét
A covidnál is veszélyesebb világjárvány kitörésére figyelmeztetnek az állategészségügyi szakértők abban az esetben, ha továbbra is ész nélkül használják az antibiotikumokat a nagyipari állattartásban. Az utóbbi években már jóval kevésbé elterjedt az a korábban bevett gyakorlat, hogy az állatoknak megelőző jelleggel adnak antibiotikumokat, de azok szerint, akik egy emberre is veszélyes, anibiotikumrezisztens kórokozó megjelenésétől tartanak, még így is túl sok ilyen gyógyszert kapnak a tömegesen tartott csirkék és sertések.
Változtak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások
Megjelent az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosítása, mely elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén. Az életbe lépő rendelkezések az antibiotikum felelős alkalmazását segítik, összhangban az új Uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival. A rendeletmódosítás előírásai az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egyaránt érintik.
Kevés az új antibiotikum – a fejlesztés nem tart lépést a rezisztenciával
A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos nyilatkozott. Az interneten rákeresve mindenütt azt olvasni, hogy az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) a globális egészséget fenyegető legfontosabb biztonsági fenyegetésnek tartják a hozzáértők. A WHO előrejelzése szerint 2050-re – ha nem sikerül hatékonyan beavatkozni – évente 10 millió haláleset és 100 billió dollár gazdasági veszteség írható majd a számlájára. De a jelenlegi uniós halálesetek száma is ijesztő…
Három gyomirtó, ami antibiotikum-rezisztenciát okoz
Egyes széles körben elterjedt gyomirtók megváltoztathatják a talajban élő mikrobaközösségek ökológiai tulajdonságait – foglalták össze eredményeiket kínai és brit kutatók a Molecular Biology and Evolution című szaklapban. A szakemberek három herbicidet vizsgáltak. Azt nézték meg, milyen hatása van a glifozátnak, a glufozinátnak és a dikambának a talaj baktériumaira. Kiderült, hogy a gyomirtó szerek növelik az antibiotikumoknak ellenálló géneket hordozó baktériumfajok relatív számát.
A veszélyes növényvédő szerek segíthetnek az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben
Az emberi egészségre veszélyes növényvédők jelethetik a megoldást az antibiotikum-rezisztencia elleni harcban. Az érintett vegyületcsoporttal már egy ideje kísérleteznek a kutatók és szakértők egy csoportja most fontos áttörést érhetett el.
A sertéspestis, a német hús és az antibiotikum-rezisztencia veszélyei - interjú az országos főállatorvossal
Az idei év eseményeivel kapcsolatban több fontos kérdés is felvetődött az állattenyésztést illetően. Az afrikai sertéspestis németországi felbukkanásáról, a magyar húspiacra gyakorolt hatásáról, az antibiotikum rezisztencia veszélyeiről, az állatjóléti intézkedések gyakorlatáról és az ellenőrzések eredményeiről kérdeztük az egyik leginkább illetékes magyar szakembert. Dr. Bognár Lajos főállatorvos adott interjút a Magro.hu-nak.
A méz hatásosabb, mint az antibiotikumok - mondja egy új kutatás
A méz legyőzte az antibiotikumokat a köhögés vagy megfázás gyógyításában egy friss kutatás szerint. Az adatok azt mutatják, hogy hatásosabb volt, mint a gyógyszeres kezelés.
Új eszközöket használ az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben a Nébih
Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre nagyobb gondot okoz a humán és az állategészségügy területén. Ehhez kapcsolódóan indította el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Agrárminisztérium a „Meddig hat?” című ismeretterjesztő és szemléletformáló programot és egy tematikus honlapot. Az új kezdeményezés célja, hogy a laikus érdeklődők hiteles szakmai forrásokból kaphassanak információkat az antibiotikum-rezisztencia komoly veszélyeiről.
A szárazon álló tehenek felelős kezeléséről
Az antibiotikumok túlzott és nem minden esetben átgondolt alkalmazása a haszonállat gyógyászatban nem újkeletű, azonban a változást sürgető hangok – jöjjön az a fogyasztóktól vagy a szakmától – napjainkban egyre erősebbek. Az ideálistól sok esetben elmaradó állathigiéniai és tartási körülmények, a hajtatott termelés miatt ugyan szükség van rájuk, a felhasználás módja ma már egyre inkább nem magánügy, hanem piaci és társadalmi következményekkel járó tevékenység.
Nagy a veszély: megtalálták a salátakeverékben az antibiotikumnak ellenálló baktériumot
Tetraciklinnel szemben ellenálló Escherichia coli baktériumot találtak kész salátakeverékekben. A tetraciklint jellemzően az állatgyógyászatban alkalmazzák, főként bélfertőzések kezelésére. A rezisztens mikrobákra a németországi Julius-Kühn-Institut kutatói bukkantak rá. Dr. Georg Backhaus, az intézet elnöke szerint már a kólibaktérium jelenléte sem kívánatos a nyersen fogyasztott salátában, de még aggasztóbb, ha annak antibiotikumra rezisztens törzsei is jelen vannak a termékben.
Antimikrobiális szerek az állattenyésztésben: nem lehet teljesen elhagyni
Az antimikrobiális szerek elleni ellenálló-képesség előfordulásáról és terjedéséről tartott kerekasztal beszélgetést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Budapesten. Az antimikrobiális szerek az állattenyésztésben egyelőre nélkülözhetetlenek.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!
Több országban is jelen vagyunk
Videó ajánlás
Tovább a Magro.hu oldalára.