Vadgazdálkodás
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 2.900 hirdetés 70 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hiába a természetvédők, központilag engedélyezték 75 svéd farkas vadászatát
Svédországban elkezdődött a modern idők legnagyobb farkasvadászata, ami természetvédő szervezetek szerint drasztikusan károsíthatja az állományt. A vadászok 75 farkast ölhetnek le a 460 fős populációból, mivel a svéd kormány bizonyos körzetekben igyekszik csökkenteni a ragadozók létszámát.
Megérkeztek a magyar pusztákra a klasszikus téli ragadozó madarak
A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai tájaira 2023. január elejétől megérkeztek azok a ragadozó madarak, amelyek a Kárpát-medencében nem költenek ugyan, de a telet rendszeresen itt töltik. Leggyakoribb téli ragadozó vendégünk a kékes rétihéja.
Tudja, mi a teendő, ha vadkár éri?
Magyarország vadlétszáma jóval magasabb a terület optimális vadeltartó-képességénél, így a különféle vadkárok számbelileg és a károk nagyságrendje tekintetében is komoly problémát jelentenek. A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedést jelent a megelőző vadászati évhez képest. Ebből a mezőgazdasági kár 3,144 milliárd volt, amelyhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás elhanyagolható. A megelőző vadászati évben ez az összeg még csak 2,5 milliárd volt, a növekvésben nagy szerepet játszottak a megemelkedett terményárak.
Mészárlás az észak-nógrádi vadasparkban: kóbor kutyák végeztek ki 30 muflont
Kóbor kutyák végezték ki a Somoskői Vadaspark 30 muflonját. A súlyos eset Nógrád vármegyében, a Salgótarjántól északra található Somoskőújfalu közelében történt. A 15 hektáros vadasparkban hazai nagyvad fajok láthatók természetes környezetben, dámszarvasok, muflonok, őzek és vaddisznók élnek a zárt területen. A park jövőjéről egyelőre nem tudni semmit, de határozatlan időre bezárták a kapuikat.
Foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény-e, amikor a vadász lelő egy kutyát?
A vadászterületen történő kutyaelejtés egy olyan konfliktus alapja, amely rendszeresen visszatér. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?
Januártól legalább negyedével, több helyen pedig duplájára és triplájára nőttek a vadászat árai Magyarországon
Drágul a vadászat Magyarországon. Lesz olyan vadászjegy, amely a negyedével emelkedik, de olyan engedély is akad, amelynek az ára a háromszorosára nő. Az áremelésről Nagy István agrárminiszter adott ki rendeletet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.
Ellenfél nélkül terjed az aranysakál Magyarországon
Egyre gyakrabban és egyre súlyosabb károkat okoz a háziállat és vadállományban az aranysakál. Megtámadja a baromfiak mellett a juh és szarvasmarha állományokat is. A borjakat előszeretettel és rendszeresen vadássza, de több panaszt és bejegyzést érkezett teheneket is megölő falkákról. A vadak közül az apóvadakat és a nagyvadak gidáit, borjait rendszeresen és sikeresen elejti.
Téli bagolyözönlés a dél-alföldi településeken: a táplálékforrás vonzza a őket a településekre
A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is beköltöznek a lakott településekre. Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak, esetleg varjak fészkét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre.
Az alföldi puszták téli állatvilága: őzek, nyulak, rókák, nyusztok, hermelinek váltják egymást
A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is.
Medvekutatás nagy látószögű objektívvel, Gál László ökológus és természetfilmes szemén keresztül
A medvék életmódját, élőhelyeik változását vizsgálja a kézdivásárhelyi Gál László. A 20 éve természetfilmezéssel és vadfotózással foglalkozó erdélyi ökológus a nagyvadak viselkedésén és a vadgazdálkodáson kívül a sajtóban napirenden lévő medvekérdésről is beszélt.
Lelőtte a rátámadó medvét a szovátai polgármester, orvvadászat miatt vizsgálják az ügyet
Orvvadászat ügyében vizsgálódik a román rendőrség egy novemberben történt hétvégi vadászat miatt, amelyben egy medvét lőttek le. A nagyvadat kétméteres távolságról a szovátai polgármester lőtte le, akihez morogva, támadó szándékkal közelített a medve. Fülöp László Zsolt is tagja volt annak a vadásztársaságnak, amely a Bekecs-tetőn vaddisznóra vadászott.
Lőhetőek a farkasok, mert túl jól sikerült a visszatelepítés
Egy tanulmány szerint az Európa több területén működő visszatelepítési- illetve védelmi programok hatására nagyon sok vadon élő állatfaj populációja növekszik. Szürke farkasok, európai hódok, kúpos fókák, európai bölények állományai erősödtek meg jelentősen. Ez igaz a mennyiségükre és a geológiai elterjedési területükre vonatkozóan is.
Segít a ragadozó: a hatékonyabb gazdálkodás támaszai lehetnek a baglyok
A Tel-Avivi Egyetem professzora, Yossi Leshem ornitológus azzal az ötlettel állt elő, hogy telepítsenek fészkelőhelyeket a mezőgazdasági területek közelébe, így az odaköltöző ragadozó madarak kordában tarthatják az elszaporodott rágcsálókat. Segítenek a baglyok a termelésben.
Már kilőttek 25-öt a medvék közül a termés és az állatállomány védelmében
„Ledolgozták” a lemaradást a vadkárok számában a medvék az utóbbi időben. Mostanra majdnem elérte a 2021-es év azonos időszakában mért szintet az ilyen esetek száma Hargita megyében, noha korábban csökkenő tendencia volt tapasztalható. Jelentős terméskiesést még nem okoztak a nagyragadozók, többnyire a legelőkre kihajtott állatállományban tettek kárt.
Megvan, miért látni sokkal kevesebb madarat augusztusban Magyarországon
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll.
Indulhat a hódvadászat Magyarországon, új rendelet szabályozza a kilövést és a riasztást is
Új rendelet szabályozza az eurázsiai hódok állományrendezését a Magyar Közlöny 128. számában megjelentek szerint. Ennek értelmében „közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében” a rágcsálók riaszthatók, elejthetők, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.
Csökkenthetik a vadelütések számát a Salgótarján körül felszerelt optikai vadriasztó prizmák
A vadelütéssel végződő közúti közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében Nógrád megyében is vadriasztó prizmákat helyeztek el a szakemberek. A Nógrád Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által beszerzett 200 vadriasztó prizmából a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közreműködésével Salgótarján külterületén, a 22-es főúton 80 darabot helyeztek ki.
A budapesti villamosmegállónál lelőtt vaddisznócsalád ügyében foglalt állást a Pilisi Parkerdő és a fegyverhasználó állatorvos is
A budapesti Szent János Kórháznál történt vaddisznó-incidenssel kapcsolatban a Budapest és környékének erdőit kezelő Pilisi Parkerdő a sajnálatos esetben nem érintett. Ugyanakkor számára legfontosabb érték az élet és az élővilág védelme, ezért támogatja és a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a történtek kivizsgálását. Megszólalt a fegyverhasználó állatorvos is.
Hirdetés