Hirdetés
Horgászat
Hat évtizedes tapasztalat és csúcstechnológia: Az Alta Seeds útja a világpiacra
Az Alta Seeds az Advanta Seeds Hungary Kft prémium márkája, amely a UPL csoport részeként erős jelenléttel bír mind Európában, mind Észak-Amerikában.
Aszálytűrő kukoricahibridek magas terméspotenciállal
A hazai időjárási viszonyok kiszámíthatatlansága miatt az utóbbi években kiemelt fontosságúvá vált a termésstabilitás. Az előrejelzések szerint az időjárás kiszámíthatatlansága, szélsőséges mivolta az elkövetkező években is jellemző lesz térségünkre. Cégünk évek óta kiemelt figyelmet fordít, a magas terméspotenciálon túl, a szárazsággal szembeni ellenállóságra a kukoricanemesítés során.
Hirdetés
Több mint 3.200 hirdetés 153 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Prémium Kazalt- bálatakarók 7.6 m x 25 m - INGYENES SZÁLLÍTÁS - 3 ÉV GARANCIA!
94 338 HUF
Több mint 3.200 hirdetés 153 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Magyar kutatók vizsgálták az invazív kagylók versengése és a ponty táplálékválasztása közötti összefüggést a Balatonban
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót annak beltartalmi értéke alapján a vándorkagylónál szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésében tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet.
A magyar horgászok tudását tesztelték a hazai tudósok: meglepődtek az eredményeken
Magyarországon 800 ezer regisztrált horgász van, ezzel ők a felszíni vizeket használók legnépesebb közössége. Ugyanakkor sem az ökológusoknak, sem a természetvédelmi szakembereknek nincsenek ismereteik a horgászok tudásáról, illetve általában az ökológiához való viszonyukról, ezért nagyon fontos lenne párbeszédet kezdeni velük a vizek állapotáról, védelméről. Ezzel a céllal indult el az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatássorozata, amelynek első lépéseként a horgászok vízinövény-ismeretét mérték fel.
Különleges horgászélményt nyújtó faj lett a 2022-es Év hala
A Magyar Haltani Társaság honlapján megadott három jelöltre 2021. december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ez alapján alakult ki az Év hala szavazás végeredménye. A harmadik helyen a nagyobb folyóvizek márnazónáját és a dévérzóna erősebb sodrású szakaszait jellemző bagolykeszeg végzett, megszerezve a szavazatok 20 százalékát. A védett széles durbincsra, amely csak a Duna, a Dnyeper és Dnyeszter vízrendszerében él, a szavazók 25 százaléka voksolt, így második lett. Az első helyet 55 százalékos abszolút többséggel, a vizeinkben nagyon elterjedt és így sokak által ismert bodorka szerezte meg.
Itt a magyar halpiaci körkép: kiderül, mi kerül a karácsonyi halászlébe
Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a Magyarországon megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékükkel az egészséges táplálkozás fontos részévé válhatnak. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal egyik legfontosabb kelléke is. A magyar haltermelés környezetkímélő módon, alacsony energiafelhasználással, magas színvonalon állít elő kiváló minőségű, egészséges halhúst. Anyagunkból kiderül, milyen haltermékekre várható a legnagyobb igény 2021 telén.
Rövid- és hosszabb távon is betesz a klímaváltozás kedvenc élelmiszereinknek
Az éghajlatváltozás negatív hatásai komolyan veszélyeztetik a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés sikerességét. A kávé már régóta ide tartozik, rajta kívül számos élelmiszercsoport van, amelyek hosszú távon komolyan megszenvedik az emelkedő hőmérsékletet és a szeszélyes időjárást. A búza az emberek által fogyasztott összes élelmiszer körülbelül 20 százalékát teszi ki, gyakorlatilag szinte az egész világon termesztik. A klímaváltozás miatti aszályok a világ búzatermő területeinek 60 százalékát érinthetik negatívan.
Szigorú horgászati korlátozások léptek életbe a Tiszán és a Tisza-tavon 2022 tavaszáig
Horgászati korlátozások léptek életbe a Tiszán és a Tisza-tavon. Ezek értelmében 2021. november 15-től február 28-ig a Tisza-tó teljes területén tilos a harcsa horgászata, kifogása (megtartása) és a vízből történő kiemelése, valamint a vermelő halállományok védelme érdekében a szonár használata is. A tilalmi időszakban a vermelő kíméleti területeken a horgászat és a tartózkodás is tilos, csak az áthaladás engedélyezett.
Ki tudja, miért, valahogy nem kerültek be a fogási naplóba a túlsúlyos pontyok…
Horgászati időn túl, tilosban tevékenykedve értek tetten a halőrök két orvhalászt a Ráckevei-Soroksári Dunán. Ellenőrzésükkor megtaláltak elrejtve 3 darab 7 kiló fölötti pontyot, amelyek be sem volt írva a fogási naplóba. A háromszoros szabályszegés mellé 783 000 forintos elkövetési érték is társult. A renitens pecásokat – bűncselekmény – gyanújával feljelentették a halőrök. A Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) Facebookon közzétett információja szerint november 3-án, éjjel 23.00 órakor (20.00-ig lehet már csak horgászni a Ráckevei-Soroksári Dunán) a hajós halőr járőrök hőkamerával észleltek egy kétfős társaságot, akik Dömsöd település partján, egy stég mögötti autóban üldögéltek.
Nem drágulnak jövőre a balatoni horgászjegyek, az etetőanyagoknál viszont korlátozás várható
Nem emelkednek jövőre a balatoni horgászjegyárak, a horgászrendben pedig jelentős enyhítések várhatók - jelentette be Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a Veszprém megyei Tihanyban, a VII. Balatoni Horgász Konferencián. A szakember azt is elmondta, hogy az utóbbi években tavasszal bevezetett csónakos korlátozás kizárólag az akadók környékén lesz érvényben. A déli parti befolyók mentén is feloldják az április 15. és június 15. közötti korlátozást pontyra és harcsára.
Szántóvá válhatnak a magyar halágazat vizei
Nagyon nehéz helyzetben van a halágazat Magyarországon. A magas takarmányárak, az aszályos időjárás és a támogatások hiánya teljesen a padlóra küldték az ágazatot. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) már attól tart, hogy hamarosan sokan inkább megszüntetik a tógazdaságaikat, és szántófölddé minősíttetik át azokat. A szervezet szóvivője, Lévai Ferenc egy riportban elmondta, hogy olyan rossz a helyzet, hogy az ágazat szereplői közül már többen a túlélésükért küzdenek.
Hatalmas fogás: több mint harminc kilót nyom a Balatonon horogra került tőponty!
Garai Péter baráti társaságával érkezett öt napos behúzós túrára Balatonszepezdre, itt sikerült horogra akasztani a kapitális halat. A horgászat 2. éjszakáján, 350 méteres távolságból, dupla 28 mm-es bojlival fogta ki a pazar példányt. A Balatoni Hal oldalán számoltak be a rendkívüli fogásról, a hírt a Magro.hu a HellóVidektől vette át. Mint írták, a horgász 40 mm-es bojlival fogta ki a 30,2 kg-os pontyot.
Magyar kutatók forradalmi módszerekkel állítanák meg a busa térnyerését
Egyre több gondot okoz Magyarországon az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak. A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halászati Kutató Központ (AKI-HAKI) szakértői évek óta több fronton küzdenek a problémával. Innovatív módszerekkel végzik az állomány pontos felmérését, folyamatosan aktualizálják Magyarország busatérképét, valamint a busa gyérítésére alkalmas fogóeszközöket fejlesztenek.
Aszály, hódkár, víz- és oxigénhiány miatt drágul a magyar hal
Súlyos csapást okoz az aszály azoknak a halgazdaságoknak, amelyek a 6–7 ezer hektárnyi völgyzárógátas dunántúli halastavat kezelik. Van olyan, a Velencei-tó környékén található halgazdaság, ahol a tavak harmada már teljesen kiszáradt, látszik a kérges meder, és a többi tóban is éppen csak derékig ér a víz. A dunántúli völgyekben fekvő halastavak termelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel.
Éjfekete ponty került horogra Délegyházán - fotókkal
Egy nagyon ritka, rendkívül különleges, fekete ponty akadt horogra a Pest megyei Délegyházán. A gyönyörű zsákmány a Majosliget Pihenő és Horgászparkban a Pontybarátok Feeder Team versenyén került a partra. A halat method technikával sikerült horogra csábítani a Majosliget Páros Kupán. A nem mindennapi kapást Gréczi Zoltán fogta ki egy olyan bányatavon, amelyet csak 2021 elejétől látogathatnak horgászok és előtte 20 évig volt „parlagon”.
Pusztultak a rákok, a kagylók és a halak a Dunán
Július hónap végén halak, rákok és kagylók ezrei főhettek meg élve a Körtvélyesi víztározónál, de a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP SR) azt írta, hogy nem őshonos fajok pusztultak el a Duna alacsony vízszintje miatt. A Vízgazdálkodási- és Építővállalat (VV) jelezte, hogy tesztelés miatt alacsonyabb lesz a folyó vízszintje, a következményeket látva azonban az információ nem jutott el az illetékesekhez. A vállalat még az esemény előtt egy héttel közölte, hogy a zsilipkamra tesztelése miatt ideiglenesen mintegy 2 méterrel csökkentik a folyó vízszintjét.
Több, mint egymillió hallal gyarapodott a Duna
A Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (FHSZ) egymillió darab, átlagosan 1-2 dekagramm tömegű kis pontyot telepített a Dunába a Pilismaróti-öbölnél, és 40-40 ezer 5-10 centiméter hosszúságú jászkeszeg és balin is került a folyóba, a hárosi részen. A horgászok így több, mint egymillió új hallal számolhatnak a Duna magyarországi szakaszának vizében. A kijuttatott példányok előnnyel indulnak a további fejlődésük tekintetében.
A Balaton kotrásáról, nádasáról, halpusztulásról és haltelepítésről kérdeztük a miniszteri biztost
A Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok ellátására miniszteri biztossá nevezte ki Szári Zsolt Balázst Nagy István agrárminiszter – derült a május elején megjelent Hivatalos Értesítőből. A szakember a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a kinevezése 2021. május 1-től érvényes. A miniszteri biztos exkluzív interjút adott a Magro.hu-nak a haltelepítések, a foszforutánpótlás, a mederkotrások, a part menti védművek megerősítése, a zsiliprendszer, a balatoni nádas, az iszapkezelés, a vízminőség és a halpusztulás témáiról.
Elárulta az OVF, mi okozta a halpusztulást Velencei-tóban
A Velencei-tóban június közepe óta elpusztult halak patológiai vizsgálata kimutatta, hogy halálukat az oxigénhiány okozta - adta hírül az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF). A közlemény szerint a vizsgálat során nem találtak sem parazitákra, sem toxinokra utaló jeleket, melyek az oxigénhiány mellett még a halpusztulás okai lehetnek. Az OVF felidézte, hogy a Velencei-tavi Tófelügyelőség munkatársai június 17-én tapasztalták először a halpusztulást partközelben és nyílt vízen.
Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty
„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.
Hirdetés