Zalában tartottak szakmai fórumot: ki termeli az élelmiszert, ha elöregszik a hazai mezőgazdaság?

Kifejezetten jó évet zárt a hazai állattenyésztési ágazat 2024-ben, de a verseny egyre élesebb és bőven akadnak nehézségek. Ezekről is szó esett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara keszthelyi konferenciáján. A Zala vármegyei programon az is kiderült, hogy a mezőgazdaság területén sok a téves információ.

A Zaol készített beszámolót a rendezvényről, ezt az anyagot szemléztük. Sabján Krisztián, a NAK zalai elnöke előrebocsátotta, ezen a fórumon – a jelenből kiindulva – jövőbe mutató megoldásokat ismertetnek az előadók. Dr. Rózsa László, a helyszínt biztosító MATE Georgikon Campus főigazgatója kijelentette, a 21. század eddig soha nem látott kihívások elé állítja a mezőgazdaságot, hisz „a klímaváltozás hatása, a technológiai fejlődés gyorsuló tempója, a kutatások által feltárt számos új terület napról napra újrarendezi az általunk ismert világot”.

Mint mondta, a hazai agrárium jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben, amelyekhez a képzések és a kutatások terén is alkalmazkodni kell, mert az agrárium tudásintenzív ágazattá vált.

Süle Katalin, a NAK és a MAGOSZ alelnöke arról is szólt, hogy sajnos sok a fals információ és a számos „bedobott” kifejezés, mint a fenntarthatóság, a versenyképesség, az integráció és a piac, de ezek valós tartalma nehezen körvonalazható helyben. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeljövőben újabb pályázati források nyílnak meg, de nem mindegy, hogy az elnyert pénzt „hogyan építjük be a gazdálkodásba”, a jövő alakításába.

Green és blue deal

Süle Katalin kiemelte, van és lesz is green deal, valamint jön a blue deal az öntözéssel kapcsolatban. A szakember 10 éve dolgozik az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben, és úgy látja, „azok az emberek, akik ott cserélődnek, egy valamiben jobbak nálunk, s ez nem az agrárium, a termelés vagy az értékesítés, hanem a reklám”. Ennek hatékony módját meg kell tanulni az eredményesebb jövő érdekében. 

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy tavaly a legtöbb agrárterület kifejezetten jó évet zárt, bár a bárányágazatnak még van hová fejlődnie, igaz, a felvásárlási árak 3-4 éve kimagaslók, ebben a tekintetben az elsők közé tartozunk Európában. 

Csökken a gazdaságok száma

A MÁSZ első embere úgy érvelt, hogy az állattenyésztéssel annak érdemes elsősorban foglalkoznia, aki „már jó ideje benne van, mert aki most akar belevágni, annak jó nagy adag bátorságra és rengeteg pénzre van szüksége”. Dr. Wagenhoffer Zsombor előadásból kiderült, 2013-ban 117 ezer állattartó gazdaság működött Magyarországon, ez a szám 10 év alatt 28 ezerre csökkent.

A korfát illetően sem túl rózsás a helyzet, hiszen a 40 év alattiak aránya kevesebb, mint 10 százalék, ami a jövőt tekintve nem túl biztató - tette hozzá dr. Wagenhoffer Zsombor a Zaol.hu cikke szerint.