Volt, hogy a szántó hektárjáért 3,2 milliót is megadtak tavaly

Hirdetés

Az állami földértékesítés lezárulta után tavaly visszatért a normál ügymenet a földpiacon: a forgalom visszaesett a 2015 évi szintre, ám az áremelkedés nem állt meg sem az adásvételek, sem a bérlet esetében. Előbbi átlagosan 5,6, utóbbi 5,8 százalékkal drágult. Az Agro Napló írta meg, hogy a 2016-os Földet a gazdáknak program lezárulta után 2017-ben harmadával, a 2015-ös szintre esett vissza a mező és erdőgazdasági földek adás-vétele, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. Mivel azonban az állami értékesítés helyenként alaposan fölverte a termőföld árakat (a megelőző két évben előbb 10, majd 22 százalékos volt a drágulás), ezért a tavalyi forgalmi érték az átlagosan 5,6 százalékos áremelkedés után már jelentős, 38 százalékos növekedést mutat a 2015. évi értékhez viszonyítva. 2017-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 71 százalékkal alacsonyabb forgalmi értéket mutatott a 2016. évihez képest - közölte az éves forgalmat összegző jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.

Visszaállt a földpiac normál ügymenete az állami földértékesítés után, de az áremelkedés nem állt meg

A szántó ára komoly, régiók közötti, illetve régión belüli, sokszor minőségi kategóriák szerinti kilengésekkel ugyan, de átlagosan 3,7 százalékkal nőtt. Az országos átlagár hektáronként 1.350. 600 forint volt.

Legjobban a szántót adták és vették

Tavaly egyébként továbbra is a szántót adtak és vettek a legtöbbször: az ügyletek 72 százalékát erre kötötték. Ám arányaiban valamelyest csökkent az értékesítése az erdő (14 százalék), a gyep (11 százalék), illetve a szőlő és a gyümölcsös (4 százalék) javára. Talán ennek is köszönhető, hogy lényegesen növekedett az utóbbiak átlagára. Országos átlagban a szőlő hektárja 16, a gyümölcsösé és az erdőé 12-12, a gyepé 9,7 százalékkal drágult.

A szántók ára eltérően alakult az egyes régiókban. A Dél-Alföldön volt a legnagyobb drágulás, 9,6 százalékos. Ezt követte a Dél-Dunántúl 8,6 százalékos átlaga, majd az egyik legdrágább földekkel bíró észak-alföldi régió 6,9 százalékos emelkedése, valamint az egyébként az egyik legalacsonyabb árakkal bíró észak-magyarországi régió felzárkózása 6,6 százalékkal. A szántó átlagára a Közép-Dunántúlon stagnált, Közép-Magyarországon viszont már 1,8 százalékos áresést, míg a Nyugat-Dunántúlon 13 százalékos csökkenést mutatott.

Komoly eltérések a régiók és a különböző területek árai között

A régiós átlagok mögött azonban megyéken, és a megyék egyes részei között is jókora különbségek lehetnek a föld minőségétől és egyéb feltételektől függően az értékesített szántó átlagára. A legmagasabb 2017-ben Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt (1,7–1,8 millió forint/hektár), a legalacsonyabb Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében (700–900 ezer forint/ hektár). A KSH összegzése szerint 2017-ben a szántó átlagára Békés (21 százalék), Hajdú-Bihar (13 százalék) és Fejér (11 százalék) megyében 10 százalék felett nőtt, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében azonban jelentősen csökkent (15, illetve 11 százalékkal).

Témák a cikkben

szántóföld ára termőföld ára

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Pénzeső a kisgazdáknak! Így igényelhet akár 10 millió forintot

2024.10.07.

Egyszerűsített pályázati lehetőséget hirdetnek a mezőgazdasági kisüzemek számára. A mintegy harmincmilliárd forintos keretösszegű támogatásra őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak.

Ambíciózus terv: Magyarországnak önellátónak kell lennie burgonyából

2024.10.07.

A burgonya világszerte az egyik legnépszerűbb alapélelmiszer, és Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne legyen önellátó e téren. A változó fogyasztói szokások és az éghajlatváltozás következtében jelenleg nem vagyunk önellátók, de ez egy olyan probléma, amin változtatni kell.

Nőtt az őshonos juhfajták állományainak és tenyészeteinek létszáma Magyarországon

2024.10.07.

Az utóbbi években mintegy 20 százalékkal nőtt az őshonos juhfajták állományainak és tenyészeteinek létszáma Magyarországon.

Tesznek a pazarlás ellen: tudatosabb fogyasztói magatartással csökkenthető az elkerülhető hulladék mennyisége

2024.10.07.

A bálványfa: barát vagy ellenség? Egy kertészeti probléma, ami mindenkit érdekelhet!

2024.10.06.

A bálványfa, más néven Ailanthus altissima, sokak számára egy ismeretlen, mégis elterjedt növényfaj, amely gyakran okoz problémákat a kertekben és a természetes élőhelyeken. Ez a gyorsan növekvő fafaj számos kérdést vet fel, különösen invazív jellegének és ökológiai hatásainak köszönhetően.

Csak semmi egzotikum! Ízletes, egészséges és magyar élelmiszerek!

2024.10.06.

A szezonális élelmiszerek nemcsak egészségesek, ezeket választva a helyi termelőket támogathatjuk és még a bolygót is kíméljük azzal, hogy nem távoli tájakról származó alapanyagokat vásárolunk. Az ősz kifejezetten kedvez a szezonális bevásárlásnak, egy sor zöldség és gyümölcs ilyenkor jelenik meg a piacokon.

További hírek