Vizet a tájnak, talajt a termőföldnek! – 2. rész: A vízkínálat fejlesztése

Valamivel több, mint egy éve jelent meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három részből álló cikksorozata, de az akkor tett megállapítások ma is érvényesek. Sőt van, amelyjk az idővel még aktuálisabbá vált. Tavaly június 7-8-án került megrendezésre a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow, többek között ez adta a cikksorozat apropóját.

Mint ismeretes, a NAK Szakmai Színtéren belül egy 10 x 10 méteres sátorban kapott helyet a klíma, a talaj és a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a NAK szakmai szakértő stábját az alábbi intézetek szakértői erősítették:

• Talajtani Intézet,
• Országos Vízügyi Főigazgatóság
• Nemzeti Földügyi Központ.

A cikksorozat második részének középpontjába a vízkínálat kérdésköre került.

Létkérdés a puffervízterek kialakítása!

A víz az élelmiszer-termelés alapvető erőforrása, ezért a megfelelő minőségű vízhez való hozzáférés biztosítása, ugyanakkor annak fenntartható kezelése elengedhetetlen a megfelelő és fenntartható élelmiszer-termelés garantálásához! A hazai vízkészleteinknek 3 forrása van, melyek rendelkezésre állása és utánpótlása korántsem olyan kiegyensúlyozott és dinamikus az elmúlt években, létkérdés tehát puffervízterek kialakítása!

• Csapadék: Kontinentális éghajlatunk a mediterrán felé tolódik. Ez azt jelenti, hogy a lehullott csapadék szélsőséges eloszlásból származó mennyiségi rendelkezésre állása mára nem fedezi biztonsággal a vízszükségleti igényeinket.
• Felszín alatti vizek: A földtani tömbben tárolt, felszín alatti vízkontingensek megoldást nyújthatnak, azonban ez korlátozottan áll csak rendelkezésre, hiszen fennállhat az a veszély, hogy a felhasználás mértéke meghaladja a felszín alatt történő utánpótlás mértékét. Végtelen mélységig pedig nem fúrhatunk kutakat, arról nem is beszélve, hogy hazánk magas geotermikus potenciálja miatt igen „hamar” elérjük a meleg és sós termálvízadó réteget.
• Felszíni vizek: Hazánk egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében azonban jelenleg még lehetővé teszi az átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását, így azok megtartását és hasznosítását. A határokon beérkező felszíni vizeink azok, amelyek dinamikusan, a felhasználást meghaladó ütemben megújuló vízkészletek (egyelőre).

Országos Vízügyi Főigazgatóság 

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Alapvető feladata például a területi (országosan összesen 12) vízügyi igazgatóság szakmai tevékenységének irányítása, koordinálása és ellenőrzése, valamint a vizek kártételei (vízhiány, belvíz, árvíz, helyi vízkár, vízszennyezés) elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Az OVF-ben öt műszaki főosztály működik: Belvízvédelmi és Öntözési, Árvízvédelmi, Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási, Települési Vízgazdálkodási, illetve Műszaki Téradat-szolgáltató Főosztály.

A 2023-as NAK Szántóföldi Napok tematikájához főként a Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály feladatai kapcsolódtak, ezek közé tartozik többek között

• a mezőgazdasági vízszolgáltatás koordinálása,
• belvíz- és vízhiány elleni védekezés országos koordinálása,
• belvíz- és öntözőrendszerek fenntartási, fejlesztési feladatainak koordinálása
• aszálymonitoring rendszer (Operatív Vízhiány-értékelő és -előrejelző Rendszer) üzemeltetésének és továbbfejlesztésének irányítása,
• illetve az ezekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi projektek szakmai irányítása. Ezek közül az aszálymonitoring rendszert és az OPTAIN projektet részletesen is megismerhették a rendezvényre kilátogatók.

A Szántóföldi Napok 2023-as tematikájához kapcsolódva az alábbi bemutatókat tekinthették meg a termelők és a diákok:

Operatív Vízhiány-értékelő és -előrejelző Rendszer (aszálymonitoring rendszer). A 2016 óta működő rendszer folyamatosan került kiépítésre az OVF, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) és a GDi Esri Magyarország Kft. közös munkájának köszönhetően. Jelenleg 116 db monitoringállomás méri a meteorológiai paraméterek (léghőmérséklet, csapadék), mellett egyedülálló módon a talaj nedvességtartalmát és hőmérsékletét is.

Aszálymonitoring napi rendszerességgel

Az aszálymonitoring rendszer a fentebb felsorolt adatokból napi rendszerességgel, az ország egész területére szolgáltatja a stresszhatással korrigált meteorológiai aszályindex (HDIs) adatokat. Az index a meteorológiai adatokból (hőmérséklet, csapadék) számított Hungarian Drought Indexnek (HDI) az egymást követő csapadékmentes napok, illetve hőségnapok számával kiegészített változata. A gyakorlatilag valós időben elérhető mért és számított adatok mellett a rendszer 10 napos előrejelzést is szolgáltat.

Nyilvános és ingyenesen elérhető adatok

Az adatok számszerű és grafikus (diagramos és térképi) megjelenítését, közzétételét és letöltését két honlap (http://aszalymonitoring.vizugy.hu/ és https://vizhiany.vizugy.hu/) valamint egy mobiltelefonos alkalmazás (DWMS Vízhiány) segíti. Ezek nyilvánosak, és minden érdeklődő számára térítésmentesen elérhetőek. A 2022-es évben elkészült a talaj felső rétegeire (0-40 cm) vonatkozó talajnedvesség-modell, mellyel a jelenleg diszkrét adatok formájában mért talajnedvesség-értékek térbeli kiterjesztése valósul meg. Következő lépés a talajnedvesség modell továbbfejlesztése az alsóbb talajrétegekre is.

Az OPTAIN projekt

Az OPTAIN projekt az angol OPtimal strategies to retAIN and re-use water and nutrients in small agricultural catchments across different soil-climatic regions in Europe rövidítése (http://www.optain.eu). Magyarra fordítva: Optimális megoldások kidolgozása a tápanyagok megőrzésére és vízvisszatartására mezőgazdasági kisvízgyűjtőkön, Európa különböző talaj-klimatológiai régióiban. A projekt 2020-ban 15 ország 21 partnerintézményének bevonásával indult. Az Európai Unió a Horizon 2020 (H2020) kiírás keretében támogatja. Fő célja a természetes, kisléptékű vízvisszatartó intézkedések (angolul NSWRM – Natural/Small Water Retention Measures http://nwrm.eu/) előnyeinek azonosítása és az intézkedések elterjesztése.

Teszi ezt a kijelölt mintaterületeken azonosított helyi szereplőkkel szoros együttműködésben, a szélsőséges eseményekhez (árvizek, aszályok) való jobb alkalmazkodás javítása, illetve a mezőgazdasági vízfelhasználás és a vízzel szembeni egyéb emberi és környezeti igények közötti konfliktusok csökkentése érdekében. A projekt eredményei jelenlegi ismereteink, innovatív tudományos modellezési és optimalizálási módszerek felhasználásával, valamint a helyi szakértők és érdekelt felek közreműködésével kerülnek kidolgozásra, 14 európai mintaterület vizsgálatának bevonásával.

Magyar résztvevők

A projektben magyar részről konzorciumi partnerként az ATK TAKI (Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet) és szakmai partnerként az OVF vesz részt 3 (Felső-Válicka, Csorsza, Tetves patakok vízgyűjtője), illetve 1 (Kebele-patak vízgyűjtője) mintaterülettel. A projektről magyar nyelven további információk és aktualitások a https://optain.hu/ oldalon érhetőek el.

A fenntarthatóság nem más, mint a természetes- és mesterséges infrastruktúra harmonikus együttműködése, jól felfogott érdekünk a talajaink, vizeink védelme, ésszerű használata, megőrzése és sokrétű funkcióinak fenntartása, mind társadalmi-gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú és állandó tudatos tevékenységet követel!

(Forrás: nak.hu)