Visszaszorulóban Európából a madárinfluenza – de csak innen

Európában 2019/2020 óta a legalacsonyabb a magas patogenitású madárinfluenza megbetegedések száma baromfiban és vadon élő madarakban egyaránt. Ezek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az EU referencialaboratóriuma (EURL) legfrissebb, madárinfluenzáról szóló jelentésének főbb megállapításai Az adatfelvételre március 16. és június 14. között került sor A jelentés megjegyezte továbbá, hogy a lakosságot érintő kockázat továbbra is alacsony.

Az európai madárinfluenza megbetegedések számának javulása több tényezőhöz is köthető. Ideértve az egyes vadon élő madárfajok által megszerzett állományimmunitást, egyes vadon élő madárpopulációk kimerülését, a környezet vírusos szennyezettségének csökkenését, az összetétel változását, a keringő magas patogenitású madárinfluenza-vírus genotípusainak csökkentését és az elhullott vadon élő madarak számának mérséklődése.

Házi madarak

2024. március 16. és június 14. között 15 HPAI-járványt jelentettek baromfiban Európa két országából: 8 A(H5N1) Magyarországról és 7 A(H5Nx) Bulgáriából. Ez jelentős javulás az előző járványügyi év azonos időszakához képest. Akkor összesen 173 A(H5) kitörést regisztráltak, a mostani viszont a legalacsonyabb szám, amelyet 2019 óta ebben az időszakban regisztráltak.

E járványok közül 11-et elsődlegesként, 4-et pedig másodlagosként jelentettek. E járványok közül 10 esetében a vadon élő madarakkal való közvetett érintkezést tartották a legvalószínűbb behurcolási forrásnak, bár mindkét országban a vadon élő madarakban észlelt HPAI-vírus nagyon korlátozott volt (1 Bulgáriában és 0 Magyarországon). Összesen hozzávetőleg 1 millió madár pusztult el a HPAI-fertőzött baromfitelepeken.

Vadon élő madarak

A 2024. március 16. és június 14. közötti időszakban összesen 24 A(H5N1), 1 A(H5N5) és 2 A(H5Nx) víruskimutatást jelentettek Németországból (13), Lengyelországból (3) és az Egyesült Királyságból (2) és Bulgáriából, Dániából, Franciaországból, Lettországból, Moldovából, Norvégiából, Romániából, Szlovéniából és Spanyolországból pedig egyaránt egyet-egyet. A vadon élő madarakban észlelt HPAI-vírus összesített száma (27) körülbelül 16-szor alacsonyabb volt, mint az előző jelentési időszakban (2023. december 2. és 2024. március 15. között). Megjegyzendő, hogy a HPAI-vírust csak 3 kolóniában tenyésző tengeri madárnál észlelték: egy európai halsirálynál Franciaországban (A(H5Nx)), egy szendvicscsérnél Spanyolországban (A(H5N1)) és egy másik európai heringsirálynál az Egyesült Királyságban (A) (H5N5)).

Összességében az adatok azt sugallják, hogy a HPAI-vírusok csak alacsony szinten, ha egyáltalán keringtek anélkül, hogy tömeges mortalitást okoztak volna az európai vadon élő madarak populációiban a jelenlegi jelentési időszakban.

A madárinfluenza helyzete Európán kívül

A baromfiban világszerte jelentett HPAI-járványok többsége továbbra is Észak-Amerikában, különösen az Egyesült Államokban összpontosult. Ázsiában a házi és s vadon élő madarak körében fokozódott a HPAI-helyzet ebben a jelentési időszakban.

A korábban érintett országokon, így Japánon, Korean és Tajvanon kívül immár India és Irak is hivatalosan jelentett víruskimutatást házimadarakban, illetve vadon élő madarakban. Különös aggodalomra ad okot a HPAI-vírus kimutatása a vadon élő madaraknál Kínában, az Európába irányuló közelgő őszi vándorlás miatt. A HPAI-vírusok várhatóan tovább terjednek az antarktiszi régióban.

Hosszú évek óta először érintette Ausztráliát 3 különböző HPAI-vírusaltípus a jelenlegi jelentési időszakban, ami valószínűleg a világ többi részétől eltérő eseményt jelent: A(H7N3), A(H7N8) és A(H7N9). ).

Fertőzések emlősökben

A jelenlegi jelentési időszakban az első természetes HPAI-vírus kimutatását a következő emlősfajoknál erősítették meg: alpaka (USA), szarvasmarha (USA) és rozmár (Norvégia). Európában továbbra is csekély számban érintettek az elsősorban húsevő vagy dögevő emlősfajok (pl. macska, vidra, mosómedve és vörös róka).

Európán kívül ebben a jelentési időszakban az emlősöknél észlelt összes HPAI-vírus Észak-Amerikából érkezett: több mint 5 különböző emlősfajról, beleértve az emberrel szorosan érintkező háziasított emlősöket (alpaka, macska, szarvasmarha és háziegér). A legtöbb ilyen kimutatásban az új A(H5N1) vírus B3.13 genotípusát azonosították.

Az A(H5N1) vírus B3.13 genotípusának kiterjedt elterjedését az Egyesült Államok 12 államának több mint 130 tejtermelő gazdaságában figyelték meg. Míg az állományon belüli terjedést elsősorban a fejési folyamat során fejőberendezéseken keresztül jellemezték, a gazdaságok közötti terjedést valószínűleg az állatok, emberek, járművek és berendezések mozgása okozta. A szarvasmarhákról más fajkategóriákra (azaz házi és vadon élő emlősökre, házi és vadon élő madarakra és emberekre) történő további átvitelt igazoltak.

Emberi madárinfluenzaesetek

A zoonózisos madárinfluenza A(H5N1), A(H5N6) és A(H9N2) szórványos eseteit továbbra is jelentették Európán kívül 2024 márciusa és júniusa között. Ezen túlmenően, volt egy harmadik emberben előforduló madárinfluenza A(H10N3) is. Az A(H5N2) vírussal  történt első, laboratóriumilag megerősített emberi fertőzésről is beszámoltak.

A szakértők hangsúlyozták ajánlásukat: az érintettek a következő influenzaszezonra tekintettel fokozzák a madárinfluenza felügyeletét.

(Forrás: poultryworld.net)