Világszerte nagy gond, hogy a mezőgazdaság csökkenti az élővilág sokszínűségét

Az ENSZ május 22-ét a biológiai sokféleség nemzetközi napjává (International Day for Biological Diversity) nyilvánította azzal a céllal, hogy növelje a tudatosságot és elősegítse a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdések jobb megértését. Azonban nincs biodiverzitás a mezőgazdaság, főképp az iparosított mezőgazdaság említése nélkül, hiszen világszerte probléma, hogy a mezőgazdasági tevékenységek jelentősen hozzájárulnak az élővilág sokszínűségének csökkenéséhez. Ennek visszaszorítása érdekében a kutatók nagy hangsúlyt fektetnek az agrobiodiverzitásra.

Dr. Németh Szilvia, az OTP Agrár szakértője írt a témában, ezt a cikket szemléztük. Az Európai Bizottság által 2020 májusában előterjesztett, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia az európai zöld megállapodás (Green Deal) egyik legfontosabb eleme. Az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön. Számos egyeztetést követően 2025 februárjában elfogadásra került egy, az erőforrások mobilizálására vonatkozó stratégia, megerősítésre került a biológiai sokféleségre vonatkozó globális célok nyomonkövetési kerete és megállapodás született a célok felé tett előrehaladás mérésére szolgáló mutatókról.

E stratégia szorosan kapcsolódik a „Termőföldtől az asztalig” (Farm to Fork) elnevezésű mezőgazdasági stratégiához. A mezőgazdasági termelés jelentős szerepe miatt például a mezőgazdasági területek 10 százalékán változatos tájképi elemeket szükséges kialakítani és 2030-ra jelentősen csökkenteni kell az agrárágazat negatív környezeti hatásait. Ennek érdekében konkrét célokat határoztak meg, miszerint 2030-ra a teljes mezőgazdasági terület 25 százalékán ökológiai gazdálkodást kell folytatni és 50 százalékos csökkentés szorgalmaz a kijutatott növényvédőszerek mennyiségében.

Ez a helyzet a termőföldek jó részén

Jelenleg a szántóföldi növénytermesztő gazdaságok elsődlegesen körülbelül 5-6 fő növény termesztésére rendezkedtek be. Érthető, hiszen gazdasági szempontból ez a legkifizetődőbb, azonban az ilyen mértékű leegyszerűsített vetésforgó kezdi érvényét veszteni. Ez a szemléletmód nagymértékben támaszkodik növényvédőszerekre és műtrágyákra a termelékenység maximalizálása érdekében, ami hosszú távon rontja a talaj minőségét. Egy-egy özönvízszerű esőzés után a leromlott állapotú talaj nem képes elnyelni a csapadékot, egyre többször alakul ki ezeken a területeken erózió vagy belvíz - írta a cikk.

Magyarországon a művelt mezőgazdasági terület 5 millió hektár, ebből 4,1 millió hektár szántóterületet tartunk számon. A konvencionális szántóföldi növények, a búza, a kukorica, az árpa, a napraforgó és a repce teszik ki a terület 71 százalékát. 

A fennmaradó részen a legnagyobb részen, 5 százalékon lucernát termelnek, ezt a szója követi 2,7 százalékos, a tritikálé 1,3 százalékos és a cirok 1 százalékos területi aránnyal. A többi kultúra mind egy százalék alatti területi aránnyal rendelkezik, pedig fontos lenne növelni a fajgazdagságot. Mivel az aszályos, illetve a kedvezőtlen eloszlású csapadékos évek egyre sűrűbben jelentkeznek, ezért az egyik legnagyobb kihívás a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó fajok/fajták felkutatása, hogy a termelés továbbra is gazdaságos legyen. Egyes növények termelése nem lesz gazdaságos a jövőben minden területen, ilyen lehet például a kukorica, ezzel szemben a koraibb betakarítású gabonafélék még a száraz időszak előtt learathatók - írta a szerző.

Változásra van szükség

Fontos lenne a szemléletváltás nem csak a károk mérsékléséhez, hanem azok megelőzéséhez is. Azonban a gazdálkodók a gazdaságkezeléssel kapcsolatos döntéshozatali folyamata összetett, számos tényezőtől függ, mint például 

• a rendelkezésre álló piacoktól,
• a gazdálkodó életkorától,
• az iskolai végzettségtől,
• a családi körülményektől,
• a gazdaság méretétől,
• a gazdaság tulajdonviszonyától,
• a társadalmi normáktól, valamint
• a természethez és a természetvédelemhez való hozzáállásától. 

Ezeknek a tényezőknek a figyelembevétele fontos a gazdálkodás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának megértéséhez. Ahnström és munkatársai (2013) a biodiverzitás és a gazdálkodó természethez való viszonyulásának kapcsolatáról végeztek kutatást, 16 különböző méretű és intenzitású elsősorban állattenyésztő és gabonatermesztő gazdaságokban vizsgálódtak. 

A kutatás során egyértelmű pozitív kapcsolatot írtak le a biológiai sokféleség és a gazdálkodók természet iránti érdeklődése között. 

Azonban az általános biodiverzitási mérőszámuk negatívan kapcsolódott a gazdálkodásuk intenzitásához. Negatív korreláció mutatkozott a természet iránti érdeklődés és a terméshozam között is. A biodiverzitás magán- és társadalmi értékei gyakran nagyon eltérőek.

A biológiai sokféleség növelése megerősítheti az agrár-élelmiszerrendszerek ellenálló képességét azáltal, hogy a termesztett fajok/fajták, mint genetikai erőforrások, széles skálán mozognak. Emellett a kedvezőbb ökoszisztéma hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az ahhoz való alkalmazkodáshoz. A genetikai erőforrások megőrzése és fenntartható használata javíthatja az élelmezésbiztonságot, ráadásul a jelenleg többségében egyhangú táplálkozást is színesítheti. A termesztett fajok sokszínűsége mellett fontos a vadon élő növények szerepe is. Például a gyomok, a kártevők vagy a betegségek elleni védekezésben vesznek részt azáltal, hogy versenyeznek velük olyan erőforrásokért, mint a fény, a víz vagy a tápanyagok.

A sorközök növénnyel való takarása szép eredményeket mutat

Az agrobiodiverzitás nem csak a kultúrnövények sokféleségét takarja, hanem a sorköztakarók fajgazdagságát is a termőföld tudatos művelésének részeként. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 20123 óta vizsgálja a szőlő- és gyümölcsültetvények sorközeibe honos vadvirágokból álló talajtakaró aljnövényzet hatását a rovarpopulációra, közöttük elsősorban a beporzókra gyakorolt hatását. Ezt a gyakorlatot régen is alkalmazták a gazdák, például gyógynövényeket termesztettek a szőlőültetvény körül Franciaországban. 

Azonban azáltal, hogy egyre korszerűbbé, hatékonyabbá, termésmennyiség-orientáltabbá vált a termelés, kikoptak a virágos részek a sorközökből. A magyarországi szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában most először került számszerűsítésre a virágos sávok hatása. 

A kutatók tapasztalatai szerint a virágos sávokban 50 százalékkal nagyobb arányban fordulnak elő a hasznos rovarok. A kutatások nem csak itthon, hanem világszerte abba az irányba mutatnak, hogy az állandó virágos növénytakarás a sorközökben a termesztéstechnológia részévé válhat. A hasznos rovarok megtartása mellett segíti a talajvédelmet és a vízmegtartást, továbbá az élőhelyek közötti zöld folyósóként is szolgál - írta a cikk.

További talajvédelmi technikák is vannak

A sorközök mellett szükséges említést tenni a mezővédő erdősávoknak sokrétű szerepéről is, mint például a szél-, erózióvédelem, a por-, és zajártalom csökkentése, búvó- és élőhelyteremtés, pufferzóna, kiegyenlített mikroklíma és sok más pozitív hatás. Ehhez nyújt segítséget az Agrár-erdészeti rendszerek telepítése, ápolása és fenntartása pályázat a KAP ST keretén belül.

A mezőgazdaság növelése, azaz az új területek művelésbe vonása és az intenzívebb termelés magában hordozza a fenyegetést a biológiai sokféleségre, azonban az élelmiszerellátás alapja is. Emiatt kulcsfontosságú a fenntarthatóságot szem előtt tartani, mivel az agrártermékek iránti kereslet világszinten a következő 50 évben várhatóan megduplázódik, vagy háromszorosára is nőhet. Ehhez a gazdaságok termelékenységének jelentősen növekednie kell. Azonban az, hogy ez a növekedés milyen módon fog megvalósulni, markánsan fogja befolyásolni a biológiai sokféleséget az elkövetkező évtizedekben - írta a szerző, Dr. Németh Szilvia.

Források:

https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/biodiversity/timeline-biodiversity/

Ahnström, J., Bengtsson, J., Berg, A., Hallgren, L., Boonstra, W. J., Björklund, J. (2013): Farmers' Interest in Nature and Its Relation to Biodiversity in Arable Fields. International Journal of Ecology, 617352, 9 pages.

Agrárkutatásokkal a biológiai sokszínűségért. https://biokutatas.hu/hir/agrarkutatasokkal-a-biologiai-sokszinusegert/