Hirdetés
Videón a lényeg: hogyan jön ki egymással az új Green Deal és a talajtan?
A Valor I2B Központ által szervezett konferencia célja az volt, hogy elősegítse a Green Deal, az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását a talajegészség biológiai módszerekkel történő helyreállítása érdekében, továbbá a legújabb kutatási eredmények a gyakorlatba történő átültetésének ösztönzésével. A Budapest Marriott Hotelben szervezett program videófelvételéből nagyon sokat lehet megtudni a talajtani szempontok szerint végzett helyes gyakorlatokról.
A Horizontok: Talajbiológiai eredmények és lehetőségek a mezőgazdaságban elnevezésű nemzetközi tudományos konferencián készített videófelvételt az alábbi képre, vagy az egyes előadók nevére kattintva lehet megnézni. Hangsúlyozottan bemutatták a legújabb tudományos eredmények gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Ezért szerveztek a konferencia keretében egy kerekasztalbeszélgetést, ahol a résztvevők ismertették a hazai intézményrendszer szerepét ebben a folyamatban, hangsúlyozottan kitérve a validálás, az agrárpolitikai szabályozás, az új innovációk finanszírozási lehetőségeinek fontosságára. Az előadások a tudományos eredmények ismertetésén túl bemutatták a „Horizont Europe” program jelentőségét, s ahhoz a magyar kutatói, egyetemi és alkalmazott kutatói hálózatok kapcsolódási lehetőségeit.
Ezek voltak az előadások
A konferencia bevezető előadását Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára tartotta, bemutatva a magyar agrárstratégiában a talajmelioráció fontosságát, a talajbiológia jelentőségét. Dr. Bíró Borbála professzorasszony, az MMT Talajbiológiai Szakosztály elnöke beszámolt a Horizon Europe „Egészséges Talaj és Élelmiszer” misszió céljairól és ehhez kapcsolódóan az alapkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságáról.
Hirdetés
A talaj ökoszisztéma kulcsfontosságú tagjait, az arbuszkuláris mikorrhizagombákat mutatta be Dr. Posta Katalin, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) intézetigazgatója. Dr. Márialigeti Károly professzor feltette előadásában a kérdést: „Quo Vadis, Duna-Tisza közi homokhátság?”
A mikorrhizagombák jelentőségét a talajegészség megóvásában és a növényi stressztolerancia alakulásában az Agrártudományi Kutatóközpont, Talajtani Intézet tudományos munkatársa Dr. Takács Tünde is ismertette. Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense a talajdegradációs folyamatokról és a talaj javíthatóságának lehetőségeiről tartott előadást.
Kerekasztal
A délelőtti előadásokat kerekasztalbeszélgetés zárta. A talajbaktériumok használata a gyakorlatban, validálás, kutatás, ösztönzési rendszerek kerültek véleményütköztetésre, megvitatásra. A részvevők ismert szakemberek voltak: Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ügyvezetője, Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke.
A délutáni program
A délutáni előadások nemzetközi kitekintést nyújtottak. A fenntartható mezőgazdaság lehetőségeként megtárgyaltuk a szimbionta növények perspektíváit. Olyan neves nemzetközileg elismert szakembereket szólaltattak meg, mint Dr. Balog Adalbert biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem prorektora, Dr. Vértes Ákos, a George Washington Egyetem professzora, és Dr. Baranyi Lajos biológus, biotechnológus, cégvezető. Záróelőadásában Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár bemutatta az innovációs lehetőségek támogatásának rendszerét, és értékelte a konferencián elhangzottakat. A konferencia programját ide kattintva lehet megnézni.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Szárbontás az AÖP tükrében
A BIOFIL Szárbontó négy különböző baktériumtörzset is tartalmaz, ami biztosítja, hogy a termék szélsőséges körülmények között is kifejtse hatását.
Őszi gyomirtás hatékonyan? Válassza a Legato Trio-t!
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyes gyomfajok csírázása lényegesen hamarabb megindul és fokozódó jelenlétükre ősztől tavaszig számítani kell. Olyan gyomnövények adhatnak már ősszel szőnyegszerű borítást, mint pl. a veronikafélék, viola, árvacsalán és a tyúkhúr, de megjelenhet tábláinkon a nagy széltippan is, mely az őszi búza egyik legjelentősebb egyszikű gyomnövénye.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.400 hirdetés 108 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés