Veszélyes betolakodó a magyar vizekben: egyre több ember találkozik a hódpatkánnyal

Hirdetés

Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelenik meg Magyarországon a Dél-Amerikában őshonos nutria, más néven hódpatkány. Ez a különleges rágcsáló a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén kezdett el tömegesen elszaporodni, de már az ország más területein is felbukkant.

A nutria Magyarországra a szomszédos országokból érkezik, főként Szlovákia és Ausztria irányából, a Duna mentén terjeszkedve. Az inváziót azonban Szlovénia és Horvátország felől is megfigyelték. Az állat nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unió több országában is egyre nagyobb számban jelenik meg. Korábban, a 70-es és 80-as években, a nutria bundájáért tenyésztették, azonban a piac összeomlása után sok tenyésztő elengedte őket, ami hozzájárult a vadon élő populáció növekedéséhez.

A nutria a legnagyobb rágcsálók egyike. Törzse erőteljes, nyaka rövid és vastag, feje vaskos, hosszas és széles, arcorra tompa, feje búbja lapos (Fotó: Pixabay)

A hódpatkány viszonylag könnyen megfigyelhető nappal is, szemben a hódokkal, akik inkább éjszaka aktívak. Az állat nagy termetű rágcsáló, törzse robusztus, nyaka rövid és vastag, feje vaskos és széles. Testhossza eléri a 40-45 cm-t, farkával együtt pedig csaknem kétszer ilyen hosszú. Színe változatos, sárgásbarna és rozsdavörös árnyalatok is megfigyelhetők a bundáján.

Hirdetés

Bár a nutria ártalmatlannak tűnhet, számos betegséget terjeszthet. A harapása különösen veszélyes lehet, hiszen a veszettség és a leptospirózis, egy gennyes vesegyulladást okozó betegség kórokozóit is hordozhatja. Emellett az állat etetése közben véletlenül is súlyos sérüléseket okozhat éles fogaival.

(Forrás: hellovidek.hu)

Témák a cikkben

hódpatkány nutria rágcsáló

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

A cserszömörce, ami szinte magát gondozza - gondozási tippek és érdekességek

2024.10.15.

A cserszömörce (Cotinus coggygria) egy szívós, lombhullató cserje, amely Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Látványos, sűrű, pihés virágzata miatt „füstfának” is nevezik. A növény természetes élőhelye sziklás hegyoldalakon és száraz erdős részeken található, ahol gyorsan elterjed a cserjék és fák között.

Makói hagyma: végleg befellegzett neki vagy van még jövője?

2024.10.15.

Az egykor világhírű makói vöröshagyma termesztése az elmúlt évtizedek során drámai mértékben visszaesett. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, napjainkban alig néhány tucat hektáron foglalkoznak vele. A háttérben számos gazdasági és infrastrukturális probléma áll: az öntözés hiánya, a magas termelési költségek és az import versenytársak dominanciája mind hozzájárultak a hagyományos magyar hagyma háttérbe szorulásához.

Medve miatt aggódnak Bajót lakosai, veszélyesek most a környék erdői

2024.10.15.

A Komárom-Esztergom vármegyei Bajót község önkormányzata hívta fel a figyelmet arra, hogy medve jelenlétét észlelték a környéken.

Magyar marhahúspiac: kevesebb vágás, növekvő export, dráguló árak

2024.10.15.

A globális marhahúspiac dinamikus változásokat mutat, amelyeket a helyi termelési trendek, fogyasztási szokások és export-import mozgások formálnak. Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar fejleményeket az agrárpiaci jelentések alapján.

Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni

2024.10.15.

Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.

Dráguló borok, növekvő borexport – mi áll a háttérben?

2024.10.15.

A borpiacon jelentős áremelkedés figyelhető meg, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacot érinti. A magyar borászatok sikeresen növelték exportjukat, különösen a fehérborok és a lédig borok iránt nőtt meg a kereslet. Eközben az import is erősödött, jelezve, hogy a borpiac dinamizmusát továbbra is az egyre diverzifikáltabb fogyasztói igények mozgatják.

További hírek