Az ócsai láperdőben 2025 májusának utolsó napján majdnem félszáz önkéntes gyűrűzte meg az őshonos élővilágot fenyegető invazív zöld juharfákat. A tevékenység következtében a láp ökoszisztémája erőre kaphat, mielőtt végleg zöld sivatag válna belőle. A zöld juhar mára súlyos természetvédelmi problémává vált a homoktalajokban és az ártereken. A Pest vármegyei Ócsán például szinte teljesen kiszorította az őshonos kőrist és tölgyet.

Ha megnézünk egy olyan erdőt, ami csak zöld juharból áll – márpedig egy idő után csak abból fog állni –, akkor egy zöld sivatagot látunk. Az aljnövényzet szintjén gyakorlatilag semmi sincs, nem laknak benne rovarok, állatokból is nagyon keveset találni. Mindenképp valamilyen beavatkozás szükséges ahhoz, hogy fennmaradhasson ez az erdő. Zöldnek tűnik, ezért észre sem vesszük, de valójában már nem is erdő - fogalmazott az Index cikke.

Az ócsai láperdőben majdnem félszáz önkéntes gyűrűzte meg az őshonos élővilágot fenyegető invazív zöld juhar
Az ócsai láperdőben majdnem félszáz önkéntes gyűrűzte meg az őshonos élővilágot fenyegető invazív zöld juhar

„Amit ma csinálunk, az nem a kedvenc elfoglaltságunk. Azért leszünk erdőmentők, hogy minél több erdőt létesítsünk, fákat ültessünk, gondját viseljük egy-egy erdőterületnek, de vannak olyan helyzetek, amikor ez csak úgy lehetséges, hogy életeket kell elvennünk. Ez borzalmas érzés, viszont ha ezt nem tennénk, halálra ítélnénk az erdőket.” Csanádi Viktor, az Erdőmentők egyik alapítója súlyos szavakat intézett az összegyűltekhez, akik az ezt követő néhány órában az ócsai láperdőben irtották a zöld juhart.

Az invazív növényfajok egyre súlyosabb veszélyt jelentenek a természeti értékeinkre. Az idegen eredetű fajok kiszorítják az őshonos növényzetet, megváltoztatják az erdei ökoszisztémák szerkezetét, és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetnek.

Az eredetileg dísznövényként Magyarországra hozott zöld juhar (Acer negundo) eluralkodott a Budapest határától néhány kilométerre fekvő ócsai láperdőben.  

Az invazív faj Észak-Amerikából került ide, később pedig erdészeti céllal is telepítették – mára azonban súlyos természetvédelmi problémává vált a homoktalajokban és az ártereken. Ócsán például szinte teljesen kiszorította az őshonos kőrist és tölgyet. 

Vágás helyett gyűrűznek

A tavasz utolsó napján félszáz lelkes természetvédő ragadott bicskát és vonókést, hogy segítsen fellélegezni az ócsai lápnak és annak őshonos élővilágának. Mivel ezen a területen nincs konkurense, a gyorsan terjeszkedő zöld juhar térnyerését muszáj megfékezni - írták. 

Az esemény az Erdőmentők és a Duna-Ipoly Nemzeti Park közös ötleteként született meg, a CsúcsÜccsi csapata pedig anyagilag járult hozzá és segítette a megvalósítást. A szervezők az akció keretében majdnem 40 lelkes civilt mozgattak meg, akik több száz fát gyűrűztek meg.

Mi a baj a juharral?

A zöld juhar főleg az erdők második lombszintjében alkot egynemű állományokat, de gyakran előfordul gyepeken és parlagterületeken is. Jelenléte jelentősen akadályozza a természetes erdőmegújulást: kiszorítja az őshonos fa- és cserjefajokat, elszegényíti a lágyszárú növényzetet, és ennek következtében a vegetációhoz kötődő állatvilág – például az értékes, természetes ártéri erdőkben élő rovarfajok – is eltűnik a területről. Emellett allelopátiás hatással is rendelkezik, vagyis olyan vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják a környezetében élő növények fejlődését.

Nagy István, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa szerint a zöld juhar olyan szempontból „jó” invazív faj, hogy különféle mechanikus módszerekkel egészen jól vissza lehet szorítani. Ilyen például a kéreggyűrűzés.

A pusztítással mentenek fákat

Azzal, hogy lehántjuk a fa kérgét, a nedvkeringését szüntetjük meg. Ezen kívül olyan fertőzési felületet adunk gombafajoknak, amik tovább tudják vinni a mi munkánkat. A növény így előbb-utóbb el fog pusztulni – ismertette a szakember. A gyűrűzés egyébként azért hatékonyabb, mint a kivágás, mert a kivágott fából újra ki tud sarjadni az új juhar, a nedvkeringés megszűntével azonban teljesen kipusztul a fa.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Partner

Cellezzünk, de mikor és hogyan?

2025.07.11.

A termelői szakzsargonban sokan mondják cellezésnek a szárbontást, a jól és méltán (el)ismert BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó nyomán. Most összefoglaltuk szakmai ajánlásainkat, mikor és hogyan érdemes egy szárbontót jól használni – és mikor nem.

Európa-bajnoki címet szerezett madárinfluenzában Magyarország

2025.07.11.

A madárinfluenza járvány terjedése továbbra is komoly aggodalomra ad okot a baromfiágazatban.

Partner

Mit válasszunk az őszi vetésekhez?

2025.07.11.

Az őszi borsó fehérjében gazdag, könnyen termeszthető, nitrogénmegkötő növény, annak minden előnyével. A takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez.

Rekordméretű méhpusztulás sújtja a hazai méhészeket – Egyre nehezebb talpon maradni

2025.07.11.

Az elmúlt évtized legsúlyosabb veszteségét szenvedték el a hazai méhészetek. Az időjárás és a globális mezőgazdasági problémák egyre inkább sarokba szorítják a méhészeket, akik joggal teszik fel a kérdést: hogyan tovább?

A fák menthetik meg a magyar málnatermesztést

2025.07.11.

A nyári forróság, a száraz légkör és az erős napsugárzás perzselheti a gyümölcsöt és a leveleket is. A természetes árnyékolás és a mikroklíma szabályozása nélkülözhetetlen a magyar málnatermesztés sikerességéhez.

Azonnal leállította a környezetvédelmi hivatal a debreceni akkumulátoripari cég próbaüzemét

2025.07.11.

A Semcorp Hungary Kft. szeparátorfólia üzeme pontforrásainak próbaüzeméről készült mérési jegyzőkönyv szerint 7 túllépi a meghatározott határértékeket, ezért a környezetvédelmi hivatal azonnal leállította a folyamatot

Partnerhírek
Partner

Cellezzünk, de mikor és hogyan?

2025.07.11.

A termelői szakzsargonban sokan mondják cellezésnek a szárbontást, a jól és méltán (el)ismert BactoFil® CELL gyökér- és szármaradványbontó nyomán. Most összefoglaltuk szakmai ajánlásainkat, mikor és hogyan érdemes egy szárbontót jól használni – és mikor nem.

Partner

Mit válasszunk az őszi vetésekhez?

2025.07.11.

Az őszi borsó fehérjében gazdag, könnyen termeszthető, nitrogénmegkötő növény, annak minden előnyével. A takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható. A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.500 hirdetés 213 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás