Van válasz a veszteséges tejtermelésre: Szilágyi Szabina mesélt a Bociország Sajtműhely munkájáról

Sokszor találkozni azzal a jelenséggel, hogy a tejtermelő kisgazdaságok abbahagyják a tevékenységüket a kilátástalan helyzet miatt, az emberek belefáradnak a termelésbe. A szarvasmarhatartás korántsem egyszerű feladat, amit Szilágyi Szabina gyakorló gazdálkodó alapos gazdasági számításokkal támasztott alá. Az orosházi Bociország Sajtműhely vezetője fontos összefüggéseket vázolt fel.

A szarvasmarha-állomány hasznosítási irány szerinti megoszlása alapján a legnagyobb részhányadot a tejhasznosítású egyedek teszik ki, részarányuk 77 százalék - írta a Magyar Mezőgazdaság cikkében Szilágyi Szabina gazdálkodó, a Bociország Sajtműhely vezetője.

A tejtermelés vállalatgazdasági előnyei: a tömegtakarmányok hasznosítása, a szervestrágya-termelés, a folyamatos árbevétel, a jól gépesíthető technológia – ugyanitt számolni kell kisgazdaság esetén a megtérüléssel, hogy egyáltalán megéri-e a beruházás hosszú távon – és mindemellett a folyamatos foglalkoztatás. Hátrányai: a jelentős befektetett forgóeszköz és -igény – itt fontos kiemelni a speciális eszközigényt is, mely más ágazatban nem alkalmazható, mint például a fejőgép –, a takarmánytermőterület­-igény, a nagy generációs intervallum és a hosszú megtérülési idő – az üszők első ellését kétéves koruk utánra ajánlott tervezni, ügyelve arra, hogy ne pont kétévesen történjen, mivel akkor a fogváltás is megviseli őket.
A gyakori piaci zavarok (a másfél évvel ezelőtti magas bolti árak hatására keresettebbé váltak a kistermelői termékek, ám a jelenleg fennálló alacsony bolti árak mellett kevesebben választják a drágább, magasabb minőségű kézműves termékeket), az alacsony jövedelmezőség és a jelentős munkaerőigény szintén a tejtermelő szarvasmarhatartáshoz tartozó tények.

A tejtermelő szarvasmarha-ágazat gazdasági nehézségei és azok megoldásai nagyüzemi és kisgazdasági szinteken különböznek.

Jelen esetben – gyakorlati tevékenységemből kiindulva – egy tejtermelő szarvasmarhatartással foglalkozó családi kisgazdaságot terveztünk dr. Horváth József témavezetőmmel - írta a gazdálkodó a cikkben. A kalkuláció során számításba vettük a kisgazdaságok sajátosságait, felállítottuk a gazdaság teljes gazdasági tervét, figyelembe véve az összes kiadást és bevételt. A számításainkból kimutattuk, hogyan alakulnak a különböző gazdasági mutatók egy háromfős családi gazdaságban. A projektben a magyartarka állatállomány 15 tehénből és azok szaporulatából áll. Fő bevételi forrás a nyerstej eladása. A takarmányárakat a 2023-as esztendő dél-alföldi régióban tapasztalt szabadpiaci árak alapján határoztuk meg. Az összes – gazdasági kalkulációban szerepet játszó – tényező tarifáját hasonlóképp állapítottuk meg. A tej értékesítési áránál – a KSH honlapján is olvasható 2023-as adat mintájára – a 176 Ft/l egységet alkalmaztuk.

A gazdasági modell egyértelműen kimutatta, hogy a 176 Ft/l tejátvételi ár mellett az ágazat deficites. A nyerstej előállításának önköltsége 218,9 Ft/l, vagyis ennyi költsége van összesen egy liter nyerstej megtermelésének.

A számítás során kiderült, a felsorolt termelési paraméterek mellett éves szinten – 5 118 000 Ft nettó jövedelemmel rendelkezik a gazdaság. Így már egyáltalán nem meglepő, hogy többen inkább felszámolják tejtermelő szarvasmarhával foglalkozó kisgazdaságukat.

Az ágazat alacsony jövedelmezősége további kutatásokra ad okot, megvizsgálva, hogy miként lehet az ágazati bevételt növelni az adott termelési paraméterek mellett. A hozzáadott érték növelésében és újfajta értékesítési csatornák felkutatásában látjuk a megoldást a jövőre nézve, a hosszú távú fenntarthatóság érdekében.

Az ütemtervben megváltoztattuk a tej árát 176 Ft/l-ről 350 Ft/l-re, ami már biztató eredményt hozott: az éves nettó jövedelem 10 498 000 forintra emelkedett. Illetve nem mellékes az sem, hogy ez a nettó jövedelem egy háromfős családra értendő, tehát nagyjából 3 500 000 Ft/fő/év, mely durván 290 000 forint havi fizetésnek felel meg. Ám itt fontos kiemelni, hogy ilyen tejárral nehéz felvásárlópiacot találni ekkora mennyiségű házitejhez, mivel a lakosságnak csak kis hányada részesíti előnyben a dobozos tejjel szemben. Tehát gyakorlati megvalósítása korántsem egyszerű - írta a szerző.

A későbbiekben részletes tervezetet készítenek, miként befolyásolja a jövedelmezőséget a tej feldolgozása utáni értékesítés, vagyis a hozzáadott érték növelése. A kutatás elsődleges célja feltárni azokat a megoldási lehetőségeket, melyek gyakorlati alkalmazásával jövedelmezőbbé válhatnának a tejtermelő kisgazdaságok. Ennek konkrét eredményeiről egy későbbi cikkben fognak majd beszámolni.

Szilágyi Szabina és a sajtkészítés

Amikor megfogalmazódott bennem a sajtműhely megépítésének gondolata, nem elsősorban a meggazdagodás gondolata lebegett a szemem előtt, sokkal inkább az állatok szeretete, mert örömmel tölt el a körülöttük, velük lévő munka, a róluk való gondoskodás és a közösen eltöltött idő. Időközben nagyon megszerettem a sajtkészítést, és a sok pozitív visszajelzés is fellelkesített. Ám ha a gazdasági oldalát nézem a helyzetnek, ”más a leány fekvése”, ezért is szoktam mondani: „Ha nem szeretném, már rég nem csinálnám”.

Azt már az MNVH oldala írta meg, hogy az orosházi fiatal kistermelő tejelő szarvasmarha tartással, -tenyésztéssel és sajtkészítéssel tölti napjait, mindemellett a Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola hallgatója Gödöllőn, családi gazdaságok vizsgálatával foglalkozik.

Korábbi egyetemi tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte a Mezőgazdasági Karon, alapképzési évei során tejtermelő tehenészeteket kutatott, ekkor került közel hozzá a szarvasmarhatartás, majd az orosházi Béke Agrár Kft.-nél töltötte mérnöki gyakorlatát. A sajtműhely létrehozásának ötlete ekkoriban fogalmazódott meg benne. Szüleivel üszőborjúkat vásároltak, mert szerette volna teheneit saját maga felnevelni. Mivel a tej feldolgozása, sajtkészítés volt az elsődleges cél, magyartarka és jersey fajtájú és ezen fajták keresztezéséből származó üszőket kerültek az állományba. A több évi munka eredményeként 2022 áprilisában nyitotta meg a Bociország Sajtműhelyt.

Kínálata tejet, túrót és hagyományos sajtot tartalmazott. Mindenképpen szerette volna ezt a sajtkészítési módszert alkalmazni, ezzel fenntartani műhelye hagyományosságát, megőrizni a régi idők receptjét, melyek korábbi generációk háziasszonyai is alkalmaztak, ezt tanulta ő maga is. Azonban a vásárlók visszajelzéseit, igényeit és saját innovációs ötleteit figyelembevéve egyre több ízesítéssel kezdte készíteni, a néhány darabos termékskála hamar tíz fölé kúszott.

Eredmények és termelési gyakorlatok

Első versenysikerüket a megnyitást követően egy évvel, 2023 májusában érték el családjával, amikor a Magyar Ízek Versenyére neveztek két sajtot, a füstölt tökmagossal arany, míg a “Szabina kedvence” sajttal ezüst minősítést értek el. Az összesítésben a füstölt tökmagos második helyezést ért el, azóta is többen az „aranysajt”-ként emlegetik. 2024 tavaszán a Hagyományok Ízek Versenyén megrendezett megmérettetéseken értek el szép eredményeket, az I. Kárpát-medencei Sajt Versenyen bronz minősítést nyert natúr sajtjuk, míg az Orosházi Innovatív Termék Díj pályázatán négy dobogós minősítést – 1 arany és 3 bronz – is hazavihettek.

Kistermelőként fontosnak tartja, hogy folyamatosan megossza tapasztalatait gazdatársaival, ezért szarvasmarhatartással, sajtkészítéssel és gazdaságvezetéssel kapcsolatos írásait lehet olvasni a Kistermelők Lapjában havi rendszerességgel.

Jelenleg öt tehenet fej, naponta kétszer, mobil sajtáros fejőgéppel. Szüleivel végzi a tevékenységet, akik mindenben mellette állnak, segítik, ahogyan tudják. A jövőben is szeretné fenntartani a hagyományos kézműves sajtkészítést. Folytatja az innovációt, új ízek kifejlesztésén dolgozik. A hétköznapi teendők elvégzése mellett próbálja minél önállóbbá tenni gazdaságát, így például saját maga végzi az Enar-nyilvántartás vezetését, valamint az inszeminálást is - írta a cikk.