Van olyan zöldség, amelyből jócskán importálunk – de termelünk is belőle: exportra

Az Európai Unió évente 2,1–2,4 millió tonna salátát termel, amelyből Spanyolország önmagában közel 1 millió tonnával járul hozzá. Magyarországon ugyan jóval szerényebb a termelés volumene, de 2024-ben komoly előrelépés történt az export terén: a kivitel 43%-kal bővült, elérve a 2,09 ezer tonnát, főként Lengyelországba és Csehországba szállítottak hazai termelők.

Eközben viszont egyre drágábbak a zöldségek és gyümölcsök. A Budapesti Nagybani Piac adatai szerint a belföldi kígyóuborka átlagára már 1150 forint/kg körül mozog, ami 35%-kal haladja meg az előző év azonos időszakát. Hasonló mértékű drágulás figyelhető meg más zöldségféléknél is: a fejes káposzta ára 270 forint/kg-ra nőtt (+23%), a cukkini 775 forint/kg-ra drágult (+17%), a padlizsán pedig 790 forint/kg-ba kerül, ami 13%-os emelkedés az előző évhez képest.

Nem mindenhol tapasztalható azonban áremelkedés: például a kelkáposzta ára 12%-kal csökkent, 335 forint/kg-ra, és a fekete retek is olcsóbb lett 9%-kal, így most 370 forint/kg áron vásárolható. A hónapos retek importváltozata 17%-kal olcsóbb, 170 forint/csomó, míg a hazai 250 forintba kerül, ami 2%-os csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.

A gombák terén nem történt változás: a hazai csiperkegomba ára 1000, a laskagombáé 1200 forint/kg maradt. A gyümölcsök piacán az almafajták ára viszont jelentősen nőtt: az Idared 390 forint/kg (+21%), a Jonagold és a Jonagored 395 forint/kg (+20%), míg a Golden alma 433 forint/kg áron (+15%) kapható. Az importált gyümölcsök közül a kolumbiai banán ára 15%-kal nőtt, jelenleg 655 forint/kg.

Csökkenő termelés, növekvő árak

A zöldségtermesztés volumene hosszabb távon csökken: míg 2004-ben még több mint 2 millió tonna zöldséget állítottunk elő, 2023-ra ez a szám 1,44 millió tonnára zsugorodott. Ez a kínálatcsökkenés is hozzájárulhat az emelkedő árakhoz.

A saláta termesztése és külkereskedelme

A fejessaláta az egyik legelterjedtebb levélzöldség, termesztése és fogyasztása évezredekre nyúlik vissza. A növény hidegtűrő és rövid tenyészidejű, így elő- és utóveteményként is jól hasznosítható. Fontos viszont odafigyelni rá, hogy a saláta hajlamos a nitrát felhalmozására, ezért célszerű szerves trágyázással nevelni, kerülve a műtrágyák túlzott használatát.

2024-ben Magyarország salátaimportja 4%-kal, 1,05 ezer tonnára csökkent, amelynek legnagyobb része – 375 tonna – Spanyolországból érkezett. Ezzel szemben az export 43%-kal emelkedett, leginkább Lengyelország és Csehország felé. A kivitel értéke 830,8 millió forintra nőtt (+48%), míg az import 449,9 millió forintra emelkedett (+37%).

Az egyéb salátafélék esetében az exportból származó bevétel 18%-kal nőtt (3,47 milliárd forint), az import pedig 5%-kal, 7,75 milliárd forintra. A behozott mennyiség 17,11 ezer tonna volt (+5%), amelynek túlnyomó többsége Spanyolországból érkezett. A kivitel 14%-kal bővült, 6,61 ezer tonnára, azonban Romániába 18%-kal kevesebb saláta került, mint egy évvel korábban.

A Budapesti Nagybani Piacon 2025 első tíz hetében a belföldi fejessaláta ára 2%-kal nőtt, elérve a 292 forintot darabonként. Az import saláta ára 9%-kal 306 forint/darabra, a jégsalátáé 23%-kal 573 forintra, míg a Lollo típusú salátáké 25%-kal 458 forintra emelkedett.

(Forrás: agrarszektor.hu)