Van, hogy a mezőgazdaság húzza fel a magyar GDP-t, de idén nem fogja - nagyon nem

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2024-ben 4,0 ezer milliárd forint fölött alakult, ami 8%-os visszaesést jelent az előző évhez képest – közölte első becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A csökkenéshez a termelési volumen 4,4%-os és az árszínvonal 3,8%-os mérséklődése egyaránt hozzájárult. A növénytermesztés volumene jelentősen, 11%-kal esett vissza, míg az állattenyésztés termelése 4,9%-kal nőtt, de ez sem tudta ellensúlyozni az ágazat teljesítményének csökkenését.

A gabonafélék közül az árpa 29%-os, a kukorica 19%-os, a búza pedig közel 10%-os visszaesést szenvedett el, míg az ipari növények, például a repce és a napraforgó termésmennyisége is jelentősen, 31% és 13%-kal csökkent. Ugyanakkor néhány termékkör, mint a fehérjenövények és a barack, növekedést mutatott: utóbbi termésmennyisége 39%-kal haladta meg az előző évit.

A termelés visszaesése elsősorban a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak, így a csapadékhiánynak és az aszálynak köszönhető. Az állattenyésztés teljes volumene 5,8%-kal nőtt az élő állatok, és 2,9%-kal az állati termékek esetében, azonban az ágazat alacsonyabb árbevétele miatt ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni a mezőgazdasági szektor általános visszaesését.

A ráfordítások között a műtrágya és a növényvédő szerek volumene 15%-kal, a takarmányoké 2,5%-kal bővült, míg az állatgyógyászati költségek enyhébb, 3,1%-os növekedést mutattak. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 5,6%-kal, a bruttó hozzáadott érték volumene pedig 17%-kal csökkent.

A KSH adatai szerint a termelési tényezők jövedelme 15%-kal, a vállalkozói jövedelem pedig jelentős, 35%-os csökkenést mutatott, amely a mezőgazdasági ágazat kedvezőtlen gazdasági helyzetét tükrözi. Az agrárium teljesítményét a növekvő költségek és az alacsonyabb árbevétel együttesen alakították kedvezőtlenül.