Változtak az agrárgazdálkodást érintő jogszabályok: egységes kérelem, beépítési arány és magasság

A Magyar Közlöny 2023. áprilisi számaiban több, az agrárgazdálkodást érintő jogszabály található. A 90/2023. számú, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletnek a tanya beépíthetőségével összefüggő módosításáról szóló része is változott. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelem támogatás, a kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás, valamint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás igénybevételének kérdéseiről szóló részleteket is érdemes megnézni.

Az összesen 8 agrárjogszabályi változást tartalmazó OTP Agrár összefoglalót ide kattintva lehet elolvasni.

A tanya fogalma és dimenziói

A 2023. március 30. napján életbe lépett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek a tanya beépíthetőségével összefüggő módosításáról szóló Kormány 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet, ami alapján a tanya fogalma a következőképpen alakul: 

„Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m2, legfeljebb 10 000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.” 

A fentieken túl az új szabályozás értelmében a megengedett beépítettség mértéke nem változik – az továbbra is legfeljebb 30% -, azonban ezentúl az épület beépítési magassága is szabályozásra került, az nem haladhatja meg a 4,5 métert. Továbbá a módosítás maximalizálja a tanyán elhelyezhető lakórendeletetésű épületek számát, valamint ezeknek nagyságát is. 

Támogatások változásai

A rendelet a KAP I. és II. pillérének terület- és állatalapú beavatkozásaira vonatkozó egységes eljárási szabályokat tartalmazza. Ez a rendelet ernyőrendeletként funkcionálva tartalmaz egy széles körű fogalomtárat, valamint az egységes kérelem tartalmára, benyújtására, módosítására, valamint a termelő és a Magyar Államkincstár – mint Kifizető Ügynökség – közötti kapcsolattartásra vonatkozó eljárási szabályokat. Az európai uniós joganyag változásából adódóan a szabályozás 2023-tól új elemekkel bővül. Ennek oka, hogy a vonatkozó európai uniós jogszabályok 2023-tól főként általános keretszabályokra szorítkoznak, és több mozgásteret adnak a tagállamok számára a végrehajtási modelljük kialakításában.

A tagállami szubszidiaritás növekedésének egyik legfőbb megnyilvánulása, hogy az ellenőrzési és szankciórendszer részletszabályainak kidolgozása – amelyek eddig a közvetlenül hatályos európai uniós végrehajtási rendeletekben voltak rögzítve – tagállami hatáskörbe kerül. A hazai szabályok az auditkockázatok minimalizálása érdekében jórészt az eddig működő európai uniós szabályok mintájára kerültek kialakításra. 

Ezt támogatja és ellenőrzi a Területi Monitoring Rendszer

Szintén az ellenőrzésekhez tartozó új elem az úgynevezett Területi Monitoring Rendszer fokozatos bevezetése, amelynek célja a Kopernikusz-Sentinel műholdadatokra támaszkodva a mezőgazdasági gyakorlatok és tevékenységek vizsgálata és értékelése. Célja a kérelmek minőségének javítása, a termelők folyamatos segítése, az ellenőrzések hatékonyságának növelése, egyúttal pedig a szankciók lehetséges megelőzése.

Az egységes kérelem rendeletben kerül ezentúl rögzítésre emellett a Gazdálkodási Napló vezetési kötelezettség, több növénylista, a támogatások kiszámításának módja, valamint a közvetlen támogatási jogcímek pénzügyi borítékaihoz tartozó forráskezelési alapelvek. A kihirdetést követő napon történő hatálybalépés amellett, hogy a jogalkalmazók számára szükséges felkészülési időt biztosítja, elősegíti, hogy az érintettek számára mielőbb alkalmazhatóak legyenek a rendelet szerinti támogatási szabályok - közölték a Magyar Közlönyben.