Változott a szlovák farkashelyzet: több időszakban is ki lehet lőni a nagyragadozót

Január 1-jével lépett hatályba az a rendelet, amely több mint három év után újra lehetővé teszi Szlovákiában a legális farkasvadászatot. Ezzel párhuzamosan az Európai Unió a védett, de vadászható állatok kategóriájába sorolta vissza az eddig szigorúan védett ragadozót.

A farkasra kiadott vadászidény Szlovákiában január 15-ig tartott, és az állami szervek összesen 74 egyed kilövésére adtak engedélyt. A következő szezonra, amely már szeptember 1-jén elkezdődik, az újabb kvótát a földművelésügyi minisztérium fogja meghatározni - írta a Denník N, magyarul a Napunk.sk portál.

A lépés ellen több természetvédelmi szervezet is tiltakozott. Az Aevis, a My sme les és a WWF Szlovákia közös nyilatkozatot adtak ki, melyben rámutattak, hogy a minisztériumi döntést semmilyen szakmai érv nem támasztja alá. A szaktárca a farkaspopuláció gyérítésének gazdasági hasznát nem tudta bizonyítani, emellett figyelmen kívül hagyta a szlovákiai tudósok és természetvédelmi szakemberek érveit is - fogalmaztak.

„Ez a lépés egyáltalán nem a természetvédelemről, a gazdák vagy az emberek megvédéséről szól, hanem a hatalmi visszaélésről és a vadászati érdekek érvényesítéséről” – jelentette ki Rastislav Mičaník, az Aevis igazgatója. Több természetvédő is úgy véli, hogy a döntés egyedül a trófeavadászoknak kedvez, egyben felhívták a figyelmet, hogy a farkasok kilövésének engedélyezése nem csak a szlovákiai, hanem az európai farkasállományt is veszélyezteti.

Az aktuális vadászati szezonra vonatkozó kvóta megállapításának jogellenességére hivatkozva a Demokrati ellenzéki párt egy civil szervezettel közösen a pozsonyi közigazgatási bírósághoz, valamint az Európai Bizottsághoz fordult.

Több szakértő véli úgy, hogy nincs jó ok a farkasok levadászására

A természetvédők rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a farkasok és más nagyragadozók kulcsszerepet játszanak a vadállomány gyérítésében, amely túlszaporodás esetén hatalmas gazdasági károkat okoz a gazdáknak és az erdészeknek egyaránt. Továbbá segítenek megfékezni az olyan betegségek terjedését, mint például az afrikai sertéspestis.

A farkasok ennek ellenére nem csak Szlovákiában, hanem az Európai Unió egész területén veszélybe kerülhetnek. A Berni Egyezmény Állandó Bizottságának decemberi döntése alapján a szürke farkas a fokozottan védett állatfajok listája helyett a védett, de vadászható fajok listájára került. A visszaminősítés nem lép hatályba automatikusan az EU területén, ahhoz szükséges az uniós élőhelyvédelmi irányelvet is módosítani.

A farkas kvóták szerinti vadászata ugyanakkor néhány tagországban eddig is bevett gyakorlat volt. Szlovákia még 2004-ben, az EU-ba lépése előtt kérvényezte a kvóták engedélyezését, ekkor a faj a szomszédos országban még semmilyen védettséget nem élvezett. A farkasvadászat egész éves tilalmát Ján Budaj környezetvédelmi miniszter 2021-ben vezette be.

Indoklás és adatok kellenek

A januártól érvényes módosítás kapcsán Michal Wiezik EP-képviselő rámutatott, hogy ha egy tagország elrendeli a populáció gyérítését, azt megfelelően meg kell indokolnia és releváns adatokkal alátámasztania. Vagyis bizonyítani, hogy az állomány elég erős, illetve hogy az elejtett egyedek valóban veszélyt jelentettek a haszonállatokra vagy az emberek testi épségére. Szlovákia esetében azonban a természetvédők szerint ez az indoklás hiányzik.

Tudathasadásos állapot

Tamara Stohlová képviselő a témához kapcsolódóan skizofrén állapotnak nevezte, hogy az új szabályozás értelmében a farkas csak a védett területeken élvez védelmet, de ahogy kilép onnan, le lehet lőni. Egyben rámutatott, hogy az új, módosított rendelet értelmében nem célzott beavatkozásról van szó, tehát bármelyik egyedet ki lehet lőni, függetlenül attól, hogy okozott-e valamilyen kárt, vagy fennáll-e a veszély, hogy a jövőben kárt okozna. Úgy véli, a nem célzott vadászatnak semmilyen kárcsökkentő hatása nincsen. 

„Sokkal fontosabbak és hatékonyabbak a megelőző intézkedések, például a juhászkutya alkalmazása, vagy villanypásztor felszerelése” – tette hozzá.

Stohlová kitért arra is, hogy a szlovákiai környezetvédelmi és az agrárminisztérium vonatkozó rendeletei nincsenek összhangban, a sebtében összerakott szabályozás tehát zavaros és ellentmondásos. A térképet, amely elvileg megmutatja, hol szabad farkast elejteni, és hol nem, késve tették közzé, ráadásul pontatlan, hibásan vannak rajta kijelölve az európai jelentőségű védett területek, ahol tilos a vadászat. 

„Ha kiderül, hogy egy vadász szabálytalanul lőtt ki egy farkast a hibás térkép miatt, közigazgatási eljárás keretében elveszítheti a vadászengedélyét is” – figyelmeztetett a képviselő, aki a farkasvadászat leállítására szólította fel Tomáš Taraba környezetvédelmi és Richard Takáč földművelésügyi minisztert.

Hetet már kilőttek

A módosított rendelet hatályba lépése óta a természetvédők szerint 7 farkast ejtettek el, köztük egy párt, amely egy 11 tagú falka utolsó két egyede lehetett. Wiezik ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami természetvédelmi szervezet és a farkasokat régóta monitorozó szakértők is arról számoltak be, hogy az utóbbi két évben az orvvadászat sokkal intenzívebbé vált Szlovákiában, gyanús körülmények között egész falkák tűntek el. Hozzátette: erről tudnia kell a környezetvédelmi minisztériumnak is, de ignorálja azt. 

„Botrányos és perverz, hogy Filip Kuffa államtitkár még biztatja is a vadászokat a farkasok elejtésére” – jegyezte meg a politikus.

Wiezik egyben rámutatott, hogy a minisztérium a farkasok egyedszámának meghatározásakor egy négy-öt évvel ezelőtti becslésből indult ki, de a populáció csökkenése miatt a 600 egyedből mára reálisan csak mintegy 300 maradt.

A környezetvédelmi minisztérium TASR hírügynökségnek küldött reakciójában a sajtótájékoztatón elhangzottakat hisztériakeltésnek nevezte, és tagadta, hogy a farkasok teljes körű vadászatáról lenne szó. A tárca szerint több tanulmány is bizonyítja a szlovákiai állomány növekvő tendenciáját. A kvóta szerinti vadászat engedélyezését Tomáš Taraba miniszter ismét azzal indokolta, hogy a farkasok jelentős károkat okoznak az állattartó gazdáknak, a juh- és kecsketenyésztőknek.

A megelőzés hatékonyabb lenne a vadászatnál

Az említett uniós módosítás egyébként szintén kiváltotta a természetvédők tiltakozását. A farkasok visszaminősítése ellen korábban több mint 300 civil szervezet, köztük a WWF is felszólalt. 

„A legfrissebb kutatások szerint a farkasokkal kapcsolatos gazdasági és társadalmi konfliktusok kezelésére a faj állományszabályozása nem hatékony – sőt, akár kontraproduktív – eszköz. A kilövések következtében a falkákból kiszakadt egyedek nagyobb eséllyel fordulnak a könnyebb prédát jelentő háziállatok felé. 

Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a már bizonyítottan hatékony, a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra –  ötsoros villanypásztor és nagytestű őrkutyák –  alkalmazása és telepítésének támogatása” – foglalt állást a módosítás kapcsán a WWF Magyarország.

A nagyragadozók szakértője is elmondta a gondolatait és az összefüggéseket

A portál újságírója megkereste ez ügyben dr. Sütő Dávidot, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetőjét, aki szerint a nagyragadozók állományának helyreállása Európában sikertörténetnek tekinthető, és igazából senki sem számított arra, hogy ilyen mértékben fog növekedni az 1990-es éveket követően a populáció. 

„Olyan helyekre tértek vissza spontán módon ezek az állatok, ahol már generációk óta nem fordultak elő. Ez nyilvánvalóan kihívást jelent bizonyos csoportoknak, elsősorban az állattartóknak. A WWF Magyarország megítélése szerint bár az unió biztosít forrásokat a nagyragadozókkal való együttélés segítésére, tagállami szinten ezeket nem vagy nem feltétlenül hatékonyan használják fel” – fogalmazott Sütő.

Arra a kérdésre, hogy Szlovákiát fenyegeti-e szankció, ha nem tudja bizonyítani a több tucatnyi farkas elejtésének szükségességét, a szakértő Svédország példáját hozta fel. 

„Elég erőteljesen gyérítik évente az állományt, annak ellenére, hogy a svédországi populáció sokkal inkább beltenyésztett, tehát sokkal rosszabb genetikai állapotban van eleve, mint mondjuk a kárpáti populáció. Évek óta vitában állnak emiatt az EU-val, mégsincs előrelépés. A közelmúltban bekövetkezett, a farkas nemzetközi védettségi szintjét érintő változás fényében pedig nem látni még, hogy mi lesz a dologból” – mutatott rá Sütő.

A svéd farkasállományt az állami szervek 350-400 egyedszámúra becsülik. Az aktuális vadászidényben 30 egyed kilövésére adtak engedélyt, hattal kevesebbre, mint egy évvel korábban.

A szakembertől megkérdezték azt is, hogy vajon Szlovákiában és más uniós országokban miért nem vált ki a farkasok elpusztítása olyan felháborodást, mint tavaly Magyarországon a jeladós svájci farkas lelövése. Sütő szerint ez annak tudható be, hogy az említett egyedet sokan perszonifikálták, személyiségjegyekkel ruházták fel. 

„Az M237-es jelzésű farkas sztorija szinte forgatókönyvbe illő: elindult, átkóborolt fél Európán, keresztezett autópályákat anélkül, hogy bármi baja esett volna, vagy akár komolyabb konfliktusba keveredett volna az emberekkel. Nagyon kitartóan haladt kelet felé, amíg le nem lőtték. Az emberek sokkal könnyebben tudnak azonosulni egy-egy konkrét egyeddel, mint magával a fajjal vagy annak egy nagyobb populációjával” – mondta a szakember.

A jeladós farkas elpusztításáért felelős két vadász ellen egyébként folyamatban van a büntetőeljárás. Az ügyészség természetkárosítás, kiskorú veszélyeztetése és más bűncselekmények miatt decemberben többéves, letöltendő börtönbüntetést kért a vádlottakra. Ha ilyen büntetést kapnának, az a WWF munkatársa szerint precedens értékű lenne - írta a cikk.