Az elmúlt évek gabonatermesztési és szállítási hírei, valamint a sokkoló energiaárak mellett kevesebb figyelmet kapott egy lassabb, de nem kevésbé jelentős kontinentális változás. Ez pedig a nagy, európai agrárátrendeződések folyamata, amelyben egyértelműen felértékelődik Közép-Európa mezőgazdasága. E változás részeként él át izgalmas időszakot a takarmány ipara is, az állattenyésztési szektorok nyugati országokból való kiszorulása és áthelyeződése, részben pedig a baromfira irányuló húsfogyasztási szokások változása és annak növekedése miatt.

Izgalmas időszakot él át a takarmány ipara is, az állattenyésztési szektorok nyugati országokból való kiszorulása és áthelyeződése, részben pedig a baromfira irányuló húsfogyasztási szokások változása és annak növekedése miatt (Fotó: Pixabay)

A teljes képet mindemellett az ukrán agrártermelés jelenlegi és jövőbeni hatása is színesíti. A lengyel és a román szakértők mellett a magyar UBM nyilatkozott a helyzetről az Agrárszektornak, utóbbi a régiós változások között remek magyar terjeszkedési (kiruházási) lehetőségeket is lát.

Két megatrend

A takarmány iránti kereslet nemzetközi felhajtóerejét jelenleg két megatrend befolyásolja. Egyrészt változnak a táplálkozási szokások, Európa fogyasztói a vöröshúsról a baromfira térnek át. Másrészt a nyugati országokban az állatjóléti és környezetvédelmi szempontok, sokszor prekoncepciók, társadalmi elvárások és hatósági túlszabályozások miatt kiszorulnak a termelő üzemek, és Közép-Európába helyeződik át a hús- elsősorban a baromfi- és vele együtt a takarmánytermelés hangsúlya. A nyugatról keletre tolódó termelés mellett pedig ellentétes irányú mozgásként tűnt fel a horizonton az ukrán agrárszektor nyugati piackeresése, amelyet az Oroszország által 2022-ben indított háború erősített fel – mondja Horváth Péter, az UBM Csoport vezérigazgatója.

Mindezen változás részeként vált Lengyelország a szemünk láttára az EU vezető baromfihús-exportőrévé, de növekedési kilátások előtt áll a román és a magyar takarmánytermelés is.

Növekvő globális termelés

A közép-európai régióban látott növekvő hús- és takarmánytermelési kilátások mindazonáltal nem állnak szemben a globális trendekkel. Az OECD és a FAO az előttünk álló években a nagyüzemi állattenyésztés valamennyi szektorának bővülését vetíti elő.

A világ takarmány- és hústermelése 2022-2032 között (millió tonna, %-os növekedés arány)

  • Takarmány: 1216 - 1415: 11,7%
  • Baromfi: 136 - 156: 14,4%
  • Sertés: 117 - 130: 10,8%
  • Marha és borjúhús: 71 - 78: 9.3%

Változó húsfogyasztási szokások

Habár az EU mezőgazdasági kilátásai 2021-31 című jelentés szerint a baromfihús-fogyasztás növekedése lassulhat a kontinensen, a 2011-2021 közötti évi 2%-os növekedés után 2021 és 2031 között további 0,5%-os növekedés várható, az egy főre jutó fogyasztás a 2021-es 23,5 kg-ról 2031-re 24,8 kg-ra való emelkedésével.

Ennek hátterében a már említett fogyasztói preferenciák változása mellett az áll, hogy a baromfihúsnak más húsokhoz (különösen a sertéshúshoz) képest egészségesebb a megítélése. Ehhez az elkészítés nagyobb kényelme és egyszerűsége, valamint a fogyasztásra vonatkozó vallási korlátozások hiánya társul. Közép-Európa országainak húsfogyasztása némileg más képet mutat.

A lengyel húsfogyasztás 73 kilogramm volt

Az átlagos lengyel húsfogyasztás 2022-ben 73 kg volt. 4 kilóval több, mint az OECD-országoké, és mintegy 5 kilóval haladja meg az EU-országok átlagát. A lengyel húsfogyasztás annak ellenére alapul 64%-ban a sertésen, hogy a sertéságazat erős konszolidációt mutat. 2010 óta az állomány mintegy 5 millióval csökkent. Viszonylag kevés baromfit fogyasztunk, csak minden harmadik elfogyasztott kilogramm hús csirke, pulyka vagy liba, de a következő időszakban ennek stabil, 2-3%-os növekedését várjuk úgy, hogy a belföldi kereslet növekedése mellett a baromfiexportban nincs nyoma a volumen csökkenésének. A OECD- és az EU-országokhoz képest kiemelkedő húsfogyasztás oka, hogy nálunk a hús ára alacsonyabb, mint az uniós országokban – mondja Wojciech Zarzyck, a Lengyel Takarmány- és Gabonatermesztők Kamarájának elnöke.

Húsfogyasztás (kg/fő/év)

  • Románia: 76 kg
  • Lengyelország: 73 kg
  • Magyarország: 68 kg
  • EU-átlag: 68 kg

Bár az egy főre eső húsfogyasztásban szintén a sertés a domináns 38 kilóval (27 kiló a baromfi), némileg más a helyzet Romániában, ahol nagy változások zajlanak a fogyasztást illetően.

Míg korábban az otthoni húsfogyasztás volt domináns, addig manapság egyre inkább éttermekben eszünk, így a háztáji után a nagyüzemi húselőállítás szerepe nőtt meg. És ez magával vonja majd a takarmány iránti igényt is. A húsfogyasztás változását támogatja az is, hogy Romániában, más régiós országokkal ellentétben, nincs recesszióban a gazdaság – állítja mondja Iani Chihaia, a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke.

Magyar lépések Romániában

A UBM 2019-ben 16 millió eurós beruházással nagyot lépett a technológiában és a piaci szerkezetben egyaránt fejletlenebb román piacra azzal, hogy létrehozta Kerelőszentpálon az ország legnagyobb kapacitású takarmány-előállító üzemét. A cég az évi 220 ezer tonnás kapacitásával Románia vezető termelője is lett. Azon a román piacon, amely bár jelenleg kedvezőtlen modellben működik, de éppen emiatt jelentős változás előtt áll.

Ez mindenképpen jó hír a magyar cégcsoportnak. Amit a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke is megerősít, hozzátéve, hogy a román piac széttöredezett, és csak néhány szereplő rendelkezik nagy, modern létesítményekkel.

A régi infrastruktúra

Nálunk a gyártók többsége még mindig a régi infrastruktúrát használja. A takarmánytermelési volumenek nagy részét állattenyésztéssel integrált módon, a legnagyobb állattartók maguk állítják elő, de ez változóban van. Mert igazán jó minőségű, magas hozzáadott értékű termékre csak a specializált üzemek képesek. Románia alapvetően exportálja a takarmány-alapanyagot, és importálja a húskészítményeket.

Ami egyáltalán nem jó modell, és ez középtávon mindenképpen jelentősen változni fog. Hangsúlyt kap a következő években a saját, nagyüzemi élőállat-termelés, amelyet már a román kormány is támogat. Mindez pedig magával hozza majd a korszerűen előállított takarmány iránti növekvő igényt is. Az UBM Marosvásárhely környékéről vásárolja fel az alapanyagot, abból állít elő takarmányt – magyarázza Iani Chihaia.

A román potenciált jól szemlélteti, hogy míg az országban az elmúlt években átlagosan évi 3 millió tonna takarmányt állítottak elő, addig a harmadakkora Magyarországon 3,5-3,8 millió tonnát.

A helyi termelés nemcsak a kerelőszentpáli üzem évi mintegy 130-140 ezer tonnás, környékről vásárolt gabonaszükséglete miatt fontos, de az állattartók számára elérhető takarmány tekintetében is. Míg az előállított húst a végtermék árképzése miatt megéri országokon átívelően utaztatni – lásd a román sertéshús 50%-a Spanyolországból és Németországból származik, hűtőkamionos szállítással –, ez a takarmányról már nem mondható el. Annak az állattartó telep relatív közelében kell lennie.

A just-in-time korában rendkívül fontos, hogy a takarmány időben és kellő összetételben álljon rendelkezésre a telep pillanatnyi igénye szerint. A feszítő szállítási költségek miatt maximum 250-300 km-es körzeten belül. Messzebbről nem éri meg utaztatni a takarmányt, hacsak nem kiemelkedő minőségről van szó.

Lengyel agrárboom

A tudatos agrárirányítás és a kitartó építkezés iskolapéldája a már fent említett Lengyelország, amely mára az EU legnagyobb baromfihús-termelője lett. Sikeresen átvéve ezt a pozíciót Franciaországtól, Németországtól és Hollandiától. Ezt a jó minőségű termékek mellett a versenyképes árral, hazai alapanyagbázissal érték el.

A gabonatermesztés terén önellátóak vagyunk, a 35 millió tonna saját termelésű gabonából akár 10 millió tonnát is exportálunk. Úgy vélem, hogy a baromfi- és sertéstenyésztés Közép-Európában tovább fog növekedni a belső kereslet növekedésével és az új piacokra irányuló exportlehetőségekkel  – mondja Wojciech Zarzyck, a Lengyel Takarmány- és Gabonatermesztők Kamarájának elnöke.

A 2022-ben Lengyelországban előállított baromfihús és baromfitermékek közel 54%-át (baromfihúsból és belsőségekből közel 1,81 millió tonnát) exportálták, a baromfihúsexport több mint 66%-a került az EU piacára. A lengyel Nemzeti Baromfitanács adatai alapján az ország baromihús- és belsőség-, valamint baromfitermék-exportjának értéke meghaladja az 5 milliárd eurót.

Baromfihús-termelés Lengyelországban, Magyarországon és Romániában (Évek: ezer tonna)

Nemcsak Lengyelországban, de Romániában is a bővülés időszaka előtt állnak, a Román Takarmánytermelők Szövetégének elnöke optimistán látja mind a takarmány-, mint a hústermelésüket. Szerinte mindkettő növekedni fog, és úgy gondolja, hogy ez év végére elérhetik akár az 5 millió tonna takarmányt is.

A térség szakembereit ugyanakkor joggal foglalkoztatja a kelet felől érkező kockázat, amelyet az ukrán mezőgazdaság jelent.

Ukrajna átrendezi a takarmányszektort?

A tavaly decemberben hivatalba lépett új lengyel kormány agrárminisztere első interjújában nyilvánvalóvá tette a lengyel álláspontot Ukrajna mezőgazdasága kapcsán. Eszerint arra csak EU-s szinten lehet megnyugtató megoldást találni, a három régiós ország takarmánypiaci szakértői, az általános véleményhez képest némileg eltérően ítélik meg a felmerülő kockázatokat.

Ukrajna az EU-hoz való csatlakozás után válhat igazi versenytárssá mind növénytermesztés, mind állattenyésztés dolgában. Pont úgy, ahogy Lengyelország vált azzá a nyugat-európai termelők számára. Ezért fontos, hogy Ukrajnának ugyanúgy, mint az EU bármely új tagjának, átmeneti időszakot határozzunk meg. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, a lengyel termelőknek pedig, hogy felkészüljenek a piac új kihívásaira.

Látjuk, hogy sok pénz és sok technológia áramlik Ukrajnába, és ebben a lengyel vállalatok is részt vesznek, de ez még nem tekinthető jelentős volumennek. Ahhoz, hogy az legyen, a befektetések számára mindenekelőtt nyugalom és biztonság kell és ezt csak a háború után látom megvalósulhatónak – mondja Wojciech Zarzyck. Ugyanakkor elismeri, ha az ukrán takarmányalapanyag ezt követően is olcsóbban jut majd el a lengyel piacra, az mindenképpen új helyzetet fog jelenteni az ország állattenyésztési szektorának.

Jelenleg nem látom Ukrajnát kockázati tényezőnek, de mindenképpen foglalkozni kell vele és közös megoldást találni rá. Az olcsó ukrán gabonának és húsnak vannak kockázatai. Azokat az EU-s szabályokat, amik ránk és a magyarokra, valamint a lengyelekre vonatkoznak, Ukrajnának is be kell betartania, ha a közös piacra akar belépni, jelenleg ugyanakkor nincs ilyen kényszere – mondja ezt már Iani Chihaia, a Román Takarmánytermelők Szövetségének elnöke.

Ukrajnai lehetőségek

Ukrajna kapcsán Horváth Péter ugyanakkor lehetőségeket lát. Az óriási szántóföldi termőterülethez társuló, helyenként fél méter vastag csernozjom, azaz fekete talaj lenyűgöző adottság. A mi előnyünk viszont a technológia és az EU-tagság. El tudok képzelni olyan integrációt, ahol ezek a kölcsönös előnyök találkoznak, és kooperálhatunk ukrán vállalatokkal. Ha újraindul náluk az állattartás, szükség lesz korszerű takarmány-előállításra. Látjuk, hogy páratlan adottságaik mellett technológiai téren fejlődésre szorulnak. „Joint venture” révén is el tudok képzelni ilyen együttműködést Ukrajnában.

Mindemellett a magyar takarmánypiac számára további régiós pályák is nyitva állnak.

2020-ban indítottuk el a szlovákiai üzemünket, amellyel Dél-Lengyelországot is meg tudjuk célozni. Ugyanakkor fontos, hogy ott legyünk Szerbiában is, hogy mire az ország EU-tag lesz, hídfőállással rendelkezzünk. Onnan a nyugat-balkáni országokat, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Montenegrót, vagy akár Albániát is elérjük. Ahogy ezek a kifejezetten húsfogyasztó országok közelednek az EU felé, és növekszik náluk az általános életszínvonal, integrálódnak majd az európai gazdaságba. Ez pedig új terjeszkedési irányt és számos piaci lehetőséget jelenthet számunkra.

(Forrás: agrarszektor.hu)

Megosztás

További híreink

Megerősítette a helyét a legjobbak között a QS világranglistáján a Széchenyi István Egyetem

2024.07.18.

A 2023-as évhez hasonlóan ismét a legjobbak között szerepel a Széchenyi István Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási minősítő szervezet legfrissebb világranglistáján.

Megkapták a Ramsari Egyezmény védelmét a Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek

2024.07.18.

A Dunai Természetes és Természetszerű Szigetek (Danube Wild Islands) egy nyolc országra kiterjedő nemzetközi Regionális Ramsari Területi Kezdeményezésként a Ramsari Egyezmény védelme alá kerültek.

Nagyot nőtt az érdeklődés a MATE doktori képzései iránt

2024.07.18.

Kiemelkedő érdeklődés tapasztalható a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktori képzései iránt, az idei tanévben 137 pályázat érkezett a 110 fős állami keretre.

Nincs más út: július elsejétől csak online lehet jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket

2024.07.17.

Változtattak a szabályon, 2024. július elsejétől a Nébih elektronikus felületén kell jelenteni a fásításban tervezett fakitermeléseket.

Elérhető a mobilGAZDA alkalmazás új változata 

2024.07.17.

A mobilGAZDA alkalmazás új verziójában több újdonság is megkönnyíti a felhasználók dolgát.

A zöldsor gépeit fejlesztette a CLAAS, sok újdonságot mutattak be a németek

2024.07.17.

Az eseményen a CLAAS 4 új VOLTO modellt mutatott be, amelyekkel a rendterítők munkaszélessége 4,5 métertől egészen 15,1 méterig terjed - Fotó: CLAAS

Partnerhírek
Partner

Kramer teleszkópos rakodók az állattenyésztésben

2024.07.16.

Az állattenyésztő telepek elengedhetetlen és meghatározó eszközei a rakodók. Legyen szó a bálák rakodásáról vagy akár almozásról, ezek gépek a munkafolyamatok elengedhetetlen eszközei. A KITE Zrt. a Kramer rakodók széles portfóliójával áll a felhasználók rendelkezésére. A széles méret- és teljesítménykínálatból bárki megtalálhatja az üzemméretének megfelelő rakodót.

Partner

Újra érték a minőség a búzatermesztésben

2024.07.14.

Újra érték a minőség, ezt vallja és nyomós érvekkel alá is tudja támasztani a Karintia Kft., amely a megalapítása óta, közel 30 éve abban hisz, hogy Magyarországon a kalászosoknál a minőségi búzatermesztés az egyik leginkább járható út. Az ukrán-orosz háború pedig csak felerősítette ezt az irányt és rávilágított, hogy kizárólag a bő termés hajszolása nem vezet sikerre. Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével a Magro.hu beszélgetett.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
30 db Solis eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

30 db Solis eladó

Hitelesített telefonszám

3 650 000 HUF

+ áfa
Kiemelt
10 db Talajmaró eladó
Bács-Kiskun, Kecskemét

10 db Talajmaró eladó

Hitelesített telefonszám

550 000 HUF

+ áfa

Magro.hu Piactér

Több mint 3.300 hirdetés 93 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás