Válaszolt az Agrárminisztérium az aszály pusztításának számairól szóló kérdésekre, támogatások jönnek

A mindent kipusztító szárazság és a kibírhatatlan hőség hatásaiból bőven kijutott idén a növénytermesztő gazdáknak. Az Agrárminisztérium publikálta a pontos számokat, mekkora kárt szenvedett el a hazai mezőgazdaság az elmúlt hónapokban. Már augusztus elején elérte a 75 ezer hektárt az aszálykárra bejelentett területek nagysága - derült ki augusztus végén a kárenyhítési rendszerben összesített, addig beérkezett adatokból.

Ám a júliushoz képest hagyományosan kevésbé kemény nyári hónap idén rekkenő hőséget hozott, ahogy a szeptember eleje is. Ennek hatására hetente további több tízezer hektárral gyarapodott az aszálykárra bejelentett területek nagysága. Az ősz megérkeztével a Növekedés.hu portál munkatársa megkérdezte az Agrárminisztérium szakembereit, mekkora kárt okozott a mezőgazdaságban az emberek mellett a növények számára is kibírhatatlan nyári forróság.

2024 szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt. Ez a tavalyi, egyáltalán nem aszályos évhez képest lényegesen nagyobb kármérték, ugyanakkor a történelmi léptékű aszálykárt okozó 2022-es évtől időarányosan még messze elmarad. 2022. szeptember elején ugyanis már 1,3 millió hektár feletti kárjelentett területet és 45 ezer bejelentést regisztráltak - írta az Agrárminisztérium a portálnak adott válaszából.

Ahogy arról a minisztérium korábban beszámolt, az idei aszálybejelentések fele szeptember végéig három vármegyére – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád – összpontosul, de jelentős kiterjedésű kárt jelentettek be Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyéből is.

Két növénykultúra különösen erősen érintett

Az aszálykárok mintegy 80 százalékában a kukorica és napraforgó kultúra érintett, de ezen túlmenően a siló- és csemegekukorica esetében is komoly méretű károk vannak - írták.

Országosan a 874 ezer hektár kukorica területből 213 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után - soroták az adatokat, de annak legalább örülhetünk, hogy az alacsony terméshozam ellenére a kukoricatermés mennyiségileg fedezi a hazai felhasználási igényeket -  írták.

Jelentős források jutnak a kárenyhítésre

Ahogy azt a minisztérium már korábban közölte a gazdákkal, az agrárkár-enyhítési rendszerhez való csatlakozás feltételei a korábbi évekhez képest nem változtak és rendszerben résztvevők számára fontos lépések (káresemény bejelentése, -igazolása, hozamérték-csökkenés megállapítása, kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása) az eddig alkalmazottnak megfelelően történnek.

Az idei évtől ráadásul uniós forrást is sikerült bevonni a rendszer működésébe, így a korábbi évekhez képest jelentősen nagyobb, 34,8 milliárd forintos keret áll majd biztosan rendelkezésre a kifizetések 2025. márciusi időpontjában. Viszonyításképpen, a 2022. évi károk után a kárenyhítési alap 50,66 milliárd forintot fizetett ki a jogosult gazdálkodók számára.

Ennek az összegnek eredetileg csak negyede állt rendelkezésre az alapban az előző évek káreseményeihez kapcsolódó kifizetések után, a különbözetet a kormány biztosította.

Ez érzékelhető összeg, 2022-ben a kárenyhítési alap révén egy díjtámogatott biztosítással rendelkező, 100 százalékos kárt szenvedett kukorica termelő akár 250 ezer forint hektáronkénti kárenyhítő juttatást is kapott, de a legalacsonyabb mértékű aszálykárt szenvedett, biztosítással rendelkező gazdálkodó is 60 ezer forint/hektár kifizetésre vált jogosulttá.

A biztosítással nem rendelkező és az öngondoskodás lehetőségével nem élő termelők ugyanezen esetekben az uniós szabályok okán a fenti összegek hozzávetőleg felét kaphatták csak meg kárenyhítő juttatásként - írták.

Idén a rendelkezésre álló adatok alapján 11.352 mezőgazdasági termelő kötött aszályfedezettel bíró növénybiztosítást mintegy 713.634 hektár mezőgazdasági területre.

Meg kell tartani a vizet

Az időjárási szélsőségek kikényszerítik a változást az agrárium minden területén, különösen a szántóföldi növénytermesztésben. Ezért fontosak a vízmegtartás és az erdőtelepítések irányába tett állami és gazdálkodói erőfeszítések, a klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő talajművelés vagy éppen az öntözés fejlesztése - írta a minisztérium válasza.

Ilyen támogatások már most is futnak, 2023-tól elérhető a vízmegtartás ösztönzésének új eszköze, a belvizes foltoknak, vizes területeknek, kialakulóban lévő vizes élőhelyeknek területalapú támogatások keretében történő támogathatóvá tétele anélkül, hogy a gazdálkodók művelésbe vonnák ezeket a földeket.

Ezzel a lehetőséggel 2023-tól szántóterületen, 2024-től pedig a szántóterület mellett a gyepterületen lévő, vagy ott időszakosan jelen levő kis vizes élőhelyek területe is támogathatóvá vált.

Igaz, a gazdák az eddigi számadatok alapján eddig nem nagyon indultak rá erre a lehetőségre, a környező termőföldek vízháztartását javító, állandó vagy időszakos vízborítással rendelkező területek támogatásba vonásának lehetőségével az eddigi két igénylési év adatai alapján szántón 2023-ban mindösszesen 4 gazdálkodó 5,01 hektár területet, 2024-ben pedig 12 gazdálkodó 19,74 hektár területet hasznosított - írták.

2024-ben már gyepen is lehetőség nyílt a bejelentésre, ezzel 8 gazdálkodó élt, akik összesen 63,61 hektár területet jelentettek be. Más területeken ugyanakkor nagyobb a mozgás.

Ön öntöz?

A Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1210 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen mintegy 177 milliárdos forint összegben. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult vagy éppen megvalósítás alatt álló fejlesztés minden érintett termelő vagy öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent.

Hamarosan újabb pályázati lehetőségek jelennek meg a KAP Stratégiai Terv alapján, amelyek szintén támogatni fogják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját - válaszolta az Agrárminisztérium arra a kérdésre, milyen programokkal segítik a gazdák küzdelmét a vízhiánnyal.