Utoljára Magyarországon látták 2001-ben, mára kihaltnak nyilvánították a vékonycsőrű pólingot
Hivatalosan is kihaltnak tekinthető természetvédő csoportok szerint a korábban Európában és a Földközi-tenger partvidékén élő vékonycsőrű póling. A Brit Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB), a BirdLife International és a holland Naturalis Biodiversity Centre természetvédelmi szervezetek közzétett közös elemzésükben megállapították: utoljára – minden kétséget kizáróan – 1995 februárjában látták egy példányát Marokkóban.
A 24.hu cikk szerint ugyanakkor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján elérhető információk szerint a madarat hazánkban 2001-ben látták utoljára, amely egyben utolsó bizonyított világmegfigyelése is a vékonycsőrű pólingnak. Ezt hivatalosan nem ismerték el, ezért hivatkozott az 1995-ös adatra az RSPB.

A Szibériában a tajgán, tőzeglápokban, sásos-nyíres területeken költő, ősszel Észak-Afrikába vonuló vékonycsőrű póling lehet az első olyan ismert madárfaj, amelyet ebben a régióban kihaltnak nyilváníthatnak.
Évtizedeken keresztül nagy erőkkel kutattak valamiféle életjel után a madár szibériai költőhelyén, illetve a Földközi-tenger partvidékén, ahol telelni szokott, de nem jártak sikerrel. A szakemberek szerint a faj mára már jó eséllyel – 99,6 százalékos bizonyossággal – globálisan kihaltnak nyilvánítható.
Nicola Crockford, az RSPB egyik vezetője elmondta: elkeserítő a vékonycsőrű póling története, amely egyben arra hívja fel a figyelmet, hogy még nagyobb erőkkel kell dolgozni azért, hogy megóvjuk a kihalástól a többi veszélyeztetett európai madárfajt.
Hogyan is várhatjuk el az Európán kívüli országoktól, hogy fokozottan védjék a saját állatfajaikat, amikor a mi, viszonylag tehetősebb társadalmaink is kudarcot vallanak ebben? – tette fel a kérdést.
Hivatalosan a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) határoz arról, hogy mely fajok tekinthetők kihaltnak, a szervezet a vékonycsőrű póling ügyében még nem hozott ilyen döntést.
A természetvédők pontosan nem tudják, mi okozhatta a vékonycsőrű póling kihalását, de azt feltételezik, hogy a költőhelyük lecsapolása és bevonása a mezőgazdaságba, illetve a tengerparti vizenyős területek eltűnése járulhatott hozzá a populáció jelentős csökkenéséhez. További tényező lehet a szennyezés, a betegségek és a klímaváltozás is.
A madárról és hangjáról ez az egyetlen elérhető, viszonylag jó minőségű felvétel, ami még 1994-ben készült Marokkóban.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
A kukorica mikrobiológiai készítményeinek szerepe
2025.02.19.A mikrobiológiai készítmények élő gombákat vagy baktériumokat, illetve zöldalgákat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak a talajegészségre és termesztett növényeinkre. Megvédik őket a gombakórokozóktól, feltárják a tápanyagokat, elősegítik a kultúrnövény fejlődését és ellenállóvá teszik a stresszhatásokkal szemben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AGRO.bio termékei milyen szerepet játszanak a bőven termő és egészséges, toxinmentes kukorica előállításában.
Tudományos érdekességek a baktériumkészítményekről
2025.02.18.A baktériumkészítményekben is találhatók helper (segítő) baktériumok, melyek a stresszkezelésben játszanak szerepet. Például, szárazság esetén képesek más baktériumtörzsek kolóniái köré nyálkaburkot, vagyis biofilmet képezni, megóvva a baktériumokat a kiszáradástól.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMagro.hu Piactér
Több mint 3.300 hirdetés 172 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés