Üszők kiképzése egy „fantom” fejőroboton

Az üszőket egy fantom fejőroboton (automata fejőrendszer) történő edzés készíti fel a következő laktációra. Amikor már a tényleges automata fejőrendszeren kell boldogulniuk.

Az üszők automatikus fejőrendszerbe (AMS) való bevezetése stresszel jár mind az állatok, mind a gazdaságban dolgozók számára. A teljesen tapasztalatlan üszők ugyanis kezdetben nem lépnek be önállóan az ismeretlen fejőrobotba.

A Lipcsei Egyetem és a Luther Márton Egyetem kutatói megállapították, hogy az üszők AMS fantomon történő betanítása jó alternatívája a közvetlenül az AMS-en történő betanítási programnak.

A fejőrobot fantom beállítása

A kísérlet során összesen 77 holstein-fríz üszőt osztottak be véletlenszerűen a két kísérleti csoport egyikébe: kontroll (CON) vagy fantom (PHAN).

Az ellés előtt 4 héttel a PHAN csoport szabad hozzáférést kapott a fantomhoz. Ez hasonlított a tényleges fejőrobothoz, hogy pozitívan kondicionálják őket a fantomban lévő koncentrátum etetésével. A CON csoport üszői nem érintkeztek a fantommal vagy az AMS-szel az első fejés előtt.

A „fantomban” a fejőkar nem csatlakozik az állatok tőgyéhez, hanem csak vizuálisan felel meg az AMS fejőkarjának. Ezenkívül az AMS jellegzetes hangja egy hangszórón keresztül szólal meg. A tényleges AMS-en történő kiképzéssel kapcsolatos korábbi vizsgálatokhoz képest ez viszonylag hosszú akklimatizációs időszakot biztosított az állatok számára. A fantom előnyeit a fejési látogatások, a laktációs teljesítmény és a stressz csökkenése alapján mérték.

Fejési látogatások és az állatok viselkedése

Annak értékelésére, hogy az állatok hogyan fogadták az AMS-t az ellés után, a kutatók feljegyezték az állatok napi fejési gyakoriságát és a fejéshez behívandó állatok arányát.

A fantomon kiképzett állatok a laktáció 4. és 10. napja között magasabb fejési gyakoriságot mutattak (2,70 látogatás/nap), mint a kontroll állatok (2,41 látogatás/nap). Ezenkívül az 1. és az 5. nap között a fantomcsoportban (35,2%) alacsonyabb volt a fejéshez behívandó állatok aránya, mint a kontrollcsoportban (48%).

Mivel a fantomon kiképzett állatok a laktáció 4. és 10. napja között szignifikánsan több fejési látogatást mutattak, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kiképzett állatok ismerik az AMS-t, és ezért gyakrabban lépnek be a fejőrobotba.

A napi fejőlátogatások száma mellett a behívási adatok azt is jelzik, hogy a fantomon betanított állatok jobban elfogadták az AMS-t, mint a kontrollállatok.

Ezzel a megfigyeléssel összhangban a kontrollcsoport állatainak az AMS-be hajtásához több dolgozónak kellett rendelkezésre állnia, szemben azzal, hogy a fantomcsoportban erre szinte egyáltalán nem volt szükség.

Laktáció és ellési teljesítmény

Az állatok jólétét befolyásoló hatások mellett a fejés során vagy azt megelőzően tapasztalt stressz kedvezőtlenül befolyásolhatja az üszők laktációs teljesítményét.

Az ismeretlen környezetben történő fejés okozta stressz különösen fontos, mivel az oxitocin felszabadulásának központi gátlásához vezethet, ezáltal megzavarva a tej kiürülését. Ez negatív hatással lehet a tejfolyás sebességére és a tejhozamra. A napi tejhozam nem különbözött a kiképzett és a kiképzetlen állatok között.

A fantomképzés tőgy egészségére gyakorolt hatásának értékeléséhez a kutatók figyelembe vették az elektromos vezetőképességet a kísérleti időszak alatt. Ugyancsak értékelték és a tőgygyulladás előfordulását az első laktációs teheneknél a fantom telepítése előtti 2 éves időszakban és az azt követő 2 évben.

Mint ismert, emlőfertőzések esetén megváltozik a tej és a vér közötti áteresztőképesség. Ez magasabb ionkoncentrációhoz vezet a tejben, ami megnövekedett elektromos vezetőképességet eredményez.

A vizsgálat során a PHAN tehenek tejvezetőképessége általában alacsonyabb volt mind a 4 negyedévben, mint a CON teheneké, ami a fantomnak a tőgy egészségére gyakorolt pozitív hatását jelzi. A kutatók azonban azt tanácsolták, hogy több egészségügyi paramétert is vizsgáljanak. Ahelyett, hogy csak ezt a mérőszámot használnák a tőgy egészségének egyedüli paramétereként.

Az ellési folyamat a CON üszők 67,6%-ánál és a PHAN üszők 79,1%-ánál normális volt. A CON üszőknél nagyobb arányban fordult elő az ellési teljesítmény károsodása (32,4%), mint a PHAN üszőknél (20,9%). A CON esetében a halvaszületési arány jóval magasabb volt (14,3%), mint a PHAN esetében (4,7%).

Csökkentett stressz

Egy olyan új környezet, mint az AMS, súlyos stresszornak bizonyulhat. Ezért a kísérletben részt vevő állatok stresszhatásának felmérésére kortizolszinteket határoztak meg. A kutatók azt várták, hogy a fantomon korábban kiképzett állatok az akklimatizációs időszak alatt kevesebb stresszt fognak elszenvedni a tényleges fejőroboton, és ez a kiképzetlen állatokhoz képest alacsonyabb székletkortizol-koncentrációban fog megmutatkozni. De nem volt megfigyelhető különbség.

Összességében a fejési látogatások számának növekedése és a fejéshez az AMS-be behívandó állatok arányának csökkenése azt jelzi, hogy a fantomon történő képzés jól felkészíti az üszőket az AMS-ben történő fejésre.

(Forrás: dairyglobal.net)