Új, uniós előírásokhoz kell alkalmazkodniuk a vizes élőhelyen gazdálkodóknak

A következő, 2025-ös évtől új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat. Ennek oka, hogy 2025-től a Közös Agrárpolitika feltételességi szabályrendszere új Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírással bővül, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartás és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgáló HMKÁ 2-vel.

Az Agrárminisztérium írta meg, hogy mi az előírás szakpolitikai célja.

A követelménnyel elérni kívánt szakpolitikai cél a szénben gazdag talajok védelme a vizenyős területek, tőzeglápok megőrzésével. E területek az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Amellett, hogy az Európai Bizottság számon kéri a követelmény végrehajtását, az utóbbi években jellemző szélsőséges időjárási viszonyokat figyelembe véve közös érdekünk, ennélfogva prioritást kell, hogy élvezzen ezeknek a területeknek a védelme. 

A lehatárolt területek egyszerre töltenek be számos környezeti funkciót:

• Nem csak a tábla szintű-, hanem a tájléptékű vízvisszatartásban is kulcsszerepet játszanak. A felületükön keresztül a mélyebb talajrétegekbe szivárgó víz egyszerre szolgálja a környező mezőgazdasági területek és a természetes élőhelyek kiegyensúlyozottabb vízellátását az év során.
• Az ilyen területek talaja szerves szénben gazdag, illetve további jelentős mennyiségű légköri szén-dioxid megkötésére alkalmas. A már megkötött és tovább akkumulálódó szervesszén-mennyiséget a talajfelszín alatt tartva jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozás elleni erőfeszítésekhez. Ennek érdekében csupán annyit kell tennünk, hogy bolygatás, azaz forgatás és mélyebb művelés nélkül használjuk őket a jövőben.
• Az átlagosnál magasabb víz- és szervesszén-tartalomnak köszönhetően a lehatárolt területek figyelemreméltó mennyiségű biomasszát termelnek ki. Felszín alatt és fölött egyaránt. A dús növényzet és a színes állatvilág a biológiai sokféleség megőrzésében komoly segítség a hazai ökoszisztémának.
• A vizenyős területek köztudottan jótékony hatással vannak a környező területek mikroklímájának stabilitására (elsősorban a magasabb páratartalom és a kisebb napi hőingadozás miatt), ami egyszerre jelent előnyt a mezőgazdasági termelésben és a természetvédelemben.
• A kellően nagy felületen jelenlévő talajfelszíni víztelítettség ma már tudományosan igazolt módon befolyásolni képes a helyi csapadékviszonyokat. Ezt a jelenséget nevezzük konvektív csapadéknak; amit hétköznapi megfogalmazásban úgy is mondhatunk: ahol van víz a földterületen, a tájban, ott nagyobb valószínűséggel hullik csapadék is.

További fontos információk

A vizenyős terület vonatkozásában nem lehet vis maior kérelmet benyújtani szélsőséges időjárási körülmény okozta árvíz vagy belvíz eseményre. A HMKÁ 2 szerinti vizenyős területeken a nád jelenléte nem minősül a minimumkövetelmények megszegésének, továbbá a veszélyes gyomnövények és inváziós növények jelenléte nem minimumkövetelmény megszegése miatti szankciót, hanem legfeljebb feltételesség szankciót eredményez.