Új szabályok az importált gyümölcsökkel kapcsolatos vízhasználatról

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) az év elején új szabályokat írt elő  a betakarítás előtti mezőgazdasági víz felhasználására vonatkozóan, az Egyesült Államokba exportált friss termékek esetében.

Az új intézkedéseket, amelyek célja, hogy azonosítsák azokat a körülményeket, amelyek ismert vagy ésszerűen előrelátható veszélyeket okoznak a termékekkel vagy az élelmiszerekkel érintkező felületeken, a Mississippi Állami Egyetem professzora, Juan Silva részletezte a 8. Jalisco Avocado Kongresszuson, amelyet Mexikóban tartottak.

Az élelmiszer-tudományi szakértő kifejtette: a szabályozás konkrétan azt kívánja meghatározni, hogy a betakarítás előtti mezőgazdasági vizekhez kapcsolódó kockázatok minimalizálása érdekében korrekciós vagy enyhítő intézkedéseket kell-e végrehajtani, és milyen időn belül.

Az avokádó esetében a biztonsági kihívásokat a peszticidmaradványok és az olyan kórokozók jelentik, mint a szalmonella, amelyet bizonyos esetekben az importált termékekben is találtak.

Silva azonban azt mondta: „Szerencsére az avokádóknál a növényvédőszer-maradékok aránya nagyon-nagyon alacsony.”

Kiemelte a Listeria monocytogenes, a listeriózist okozó kórokozó baktérium kockázatát is, amely szinte mindig a csomagoláshoz vagy a már feldolgozott termékekhez, például a guacamolhoz kapcsolódik. Mint mondta, ez a kórokozó okozta a legtöbb termékelutasítást az avokádó esetében, ezért behozatali figyelmeztetés van érvényben.

„A listeria tekintetében a környezetszennyezés, valamint a csomagoló- vagy feldolgozóüzemekben való szennyeződés a fő ok” – mondta Silva.

Betakarítás előtti víz

Silva első dolga az volt, hogy meghatározza, mi a mezőgazdasági felhasználású víz, amely szerinte „az a víz, amely a termék betakarítható részét érinti. Például a rendelet szerint az öntözővíz a legtöbb esetben nem mezőgazdasági víz.

Silva elmondta a jelenlévőknek, hogy az FDA-rendelet célja az, hogy „értékeljék a vízrendszert a forrástól a felhasználási pontig, hogy azonosítsák az elosztórendszerben rejlő lehetséges veszélyeket, majd cselekedjenek”.

Ellenőrzést évente!

A gyártóknak évente ellenőrizniük kell elosztási rendszerüket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a forrás tiszta-e, és meg kell tenniük a korrekciós intézkedéseket.

Ezen túlmenően értékelést kell végezniük, amely a teljes vízrendszer elemzésére törekszik, hogy tartalmazza az adott vízrendszer azonnali és hosszú távú szennyezésének lehetőségeit.

„Először is meg kell vizsgálnunk a vízrendszer összetevőit, és értékelnünk kell azokat, mind az állatok hatását, mind a módosítások hatását, vagy a szomszédaink hatását" - mondta Silva, hozzátéve, hogy „ha van ilyen, ill. több lehetőség van a szennyeződésre az általunk végzett különböző tevékenységekben, akkor intézkedéseket kell hoznunk.”

Szennyezési tényezők

Egy vízrendszerben többféle szennyező forrás lehet, beleértve az állatállományt, a vadon élő állatokat és még a madarakat is.

Silva azt a példát hozta fel, hogy ha egy gyümölcsültetvény egy termelő tehénfarmhoz vagy csirkeólhoz kapcsolódik, ezek közvetlen érintkezés útján vagy a levegővel szennyezhetik a terméket.

„Már vannak olyan FDA-esetek, amelyekben az állatok termőföldek közelében való jelenléte szennyezte a betakarított gyümölcstermékeket" – mondta.

Az ültetvény közelében lévő szeptikus tartály is jelentős szennyeződési forrás lehet.

A közös vízforrások újabb kihívást jelentenek, mivel ezek nincsenek a gazdálkodó teljes ellenőrzése alatt, ezért Silva alternatívák keresését javasolta.

Elmondta ugyanakkor, hogy „nagyon kevés olyan eset van, amikor nem kell értékelést végezni, például ha kommunális vizet, ivóvizet használnak”.

Mi a teendő a szennyezett vízzel?

A vízelemzés szennyezettséget mutathat ki, ha például egy elhullott állat van a forrásban, vagy ha árvíz sújtja a forrást, vagy ha pozitív eredményt találnak bármely kórokozóra.

Ebben az esetben Silva jelezte, hogy a rendelet szerint „fel kell függeszteni a vízhasználatot, és korrekciós intézkedéseket kell tenniük, ami lehet alternatív forrás keresése vagy a víz tisztítása”.

A korrekciós intézkedések megtétele után a vízrendszert újra meg kell vizsgálni: meg kell bizonyosodni rólal, hogy a korrekciós intézkedések működnek.

„Az Egyesült Államoknak olyan területein, ahol magas a kórokozók előfordulása, a termelők 10 nappal a betakarítás megkezdése előtt elkezdik kezelni a vizet, hogy megakadályozzák a járványok kitörését” – mondta.

Konkrétan az új szabályozás kötelezi a gyümölcstermesztőket – a fent említett feltételek mellett – a megfelelő vízelemzések elvégzésére évente.

Nyilvánvaló szennyezési kockázatok esetén megelőző intézkedéseket kell hozni a szennyeződés kockázatának minimalizálása érdekében, és ha a terepi tesztek kórokozóira pozitív eredményt adnak, a vízforrások nem használhatók mindaddig, amíg a szennyező forrásokat ki nem javítják, és az új tesztek negatív eredményeket nem mutatnak.

(Forrás: freshfruitportal.com)