Új nemzeti akvakultúra stratégiai terv segíti a kisüzemi halászat fejlesztését

Hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet, amely célul tűzi ki a kisüzemi halászat fejlesztését - mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson a Békés megyei Szarvason. Szentpéteri Sándor szerint szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát és a feldolgozást. Továbbá bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe.

További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése - mondta. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke - étkezési halra vonatkoztatva - 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.

Étkezési haltenyésztés

Elhangzott, hogy a kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat - az import mellett - amely étkezési halat biztosít Magyarországon. Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás. Átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új európai uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének - jegyezte meg. Hozzátette hogy, a halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal. "Ezen változtatni kell" - hangsúlyozta.

A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő - mondta. Az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikai harcsa-termelés területén. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.

 A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajzi árujelző-oltalmat.

A halászati ágazat jelentősége

Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő. Mintegy 10 ezer ember él a Gyálai-Holt-Tisza közelében, és a környékén már 40 éve várnak arra, hogy a szerves hulladékkal, nehézfémekkel, fenollal és más mérgekkel szennyezett holtágat megtisztítsák a hatóságok. A két pályázaton elnyert, összesen 7 milliárd forintos EU-s és állami támogatásból megvalósulhat az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi, kármentesítő és tájrehabilitációs programja.