Új kártevő a magyar gyümölcsösben: megjött a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a rovart, amely 2020 tavaszán hazánk számos régiójában korábban még nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott. A kajszilevéltetű 2-3 milliméter testhosszúságú, világoszöld színű apró rovar. Szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását okozza, elsősorban a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.

A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték – írta a MATE.

Elterjedt a magyar kajszikon

„A hazánkban kimutatott kajszilevéltetű távol-keleti eredetű, amely Japánból, Oroszország távol-keleti területeiről, Kínából, Tajvanról és részben Indiából volt ismert. Európában eddig csak Olaszországban figyelték meg, ahol 2016-ban jelent meg. Magyarországon ráadásul máris annyira gyakorivá vált, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszifák vannak” – mondta Borbély Csaba, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.

„Fontos kiemelni, hogy a közvetlen kártételen túl a levéltetvek vírusvektor szervezetek is lehetnek, azaz a még egészséges növényekre áttelepülve azokat is megfertőzhetik. Sikerült kimutatnunk a kajszihimlőt okozó vírust (PPV) a kajszilevéltetű testéből. Ez azt jelenti, hogy az új kártevő nagy valószínűséggel terjeszti a betegséget” – közölte Dr. Markó Viktor, a MATE Rovartani Tanszékének professzora.

Mérete, színe, kártétele

A kajszilevéltetű 2-3 milliméter testhosszúságú, világoszöld színű apró rovar, ami elsősorban a tavaszi időszakban okozza szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét. Június közepére a levéltetvek elhagyják a kajszit, majd életciklusukat valamilyen – egyelőre még nem azonosított – nyári tápnövényen folytatják. Ám a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon. Az ivaros alakok ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik.

„Bár a kajszitermesztésben és a kiskerti növényvédelemben a levéltetvek elleni védekezés a korábban is jelen lévő levéltetűfajok kis jelentősége miatt eddig nem szerepelt külön tételként, az új kártevőfaj nagyarányú jelenlétét, illetve az általa okozott jelentős közvetlen és közvetett kártételt figyelembe véve indokolt lehet az eddigi növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálata és egy tavaszi levéltetű elleni kezelés beiktatása” – mondták a szakértők.

Így lehet ellene védekezni

Kémiai növényvédelem levéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett kajszin. Ökológiai gazdálkodási rendszerben dolgozó kertészeknek javasolhatók az olajos lemosó kezelések, illetve a káliszappanos permetezés, ami szintén hatékonyan csökkentheti a levéltetvek számát. A kajszilevéltetű hazai elterjedésének és jelentőségének vizsgálata, életmódjának jobb megértése és a hatékony, környezetkímélő növényvédelmi eljárások további fejlesztése aktuális kihívás a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatói és a gyakorlatban tevékenykedő növényorvosok számára – írták.