Hirdetés
Új célt jelöl ki a rovaripar, mert az európaiak többsége nem akar rovarfehérjét enni
Az elmúlt években a rovarfehérje a fenntartható élelmiszer-termelés ígéretes alternatívájaként robbant be Európában, ám ma már kijelenthető: ezek a termékek nem hozták el a várt sikert a fogyasztók körében. A szektor szereplői éppen ezért kénytelenek más megoldások után nézni.
A rovarfehérje a hagyományos állati hússal szemben sokkal környezetkímélőbb, ráadásul tápanyagdús is – ennek ellenére az olyan élelmiszerek, mint a bogárburger vagy a rovarfehérje-szeletek az elmúlt években nem arattak sikert a fogyasztók körében - írta a Magyar Mezőgazdaság.

A rovarfehérje hosszú évek óta a fenntartható élelmiszer-termelés egyik ígéretének számít: környezetkímélő, tápanyagban gazdag, és előállítása jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal jár, mint a hagyományos húsipari termékeké. Az elmúlt évtizedben számos európai startup és nagyvállalat kezdett el rovarból készült élelmiszereket – például bogárburgert vagy rovaralapú szeleteket – fejleszteni és forgalmazni.
Hirdetés
Azonban az Euractiv cikke szerint a fogyasztók többsége nem fogadta tárt karokkal az újdonságokat. Sokak számára a rovarok megevése továbbra is tabu, amit a hagyományok, a kulturális beidegződések és a bizonytalanság is táplál.
Fogyasztói ellenállás: íz, bizalom és hagyományok
Az európaiak többsége továbbra is idegenkedik attól, hogy rovarokat egyen. Bár az Európai Unió élelmiszerbiztonsági hatósága (EFSA) már engedélyezte bizonyos rovarfajok emberi fogyasztásra történő felhasználását, a piaci adatok szerint az eladások elmaradtak a várakozásoktól.
Ennek fő okai között szerepel a szokatlan íz, a textúra, a magas ár és nem utolsó sorban a „gusztustalanság” érzete, amelyet sok fogyasztó a rovarokhoz társít. Egyes országokban – köztük Magyarországon is – egyes médiahírek és internetes mémek inkább ellenérzést szültek, semmint kíváncsiságot - írta a lap.
A rovaripar új iránya: az állati takarmányozás
A kudarcot vallott emberi fogyasztás után a rovaripar az állattenyésztés felé fordult. A rovarliszt – különösen a fekete katonalégy lárvájából előállított fehérje – takarmányként kifejezetten értékes, hiszen kiváló aminosav-összetételű és jól emészthető.
Ez az irány az Európai Unióban is támogatásra talált: 2021-ben engedélyezték a rovarfehérjék használatát a baromfi- és sertéstakarmányokban. A halgazdaságok már korábban alkalmazhattak rovarfehérjét és az eredmények biztatóak, hiszen így csökkenthető az ökológiai lábnyom, illetve a szójaimport is visszaszorítható.
A magyarországi helyzet és a lehetőségek
Magyarországon is megjelentek az első rovaralapú takarmánnyal kísérletező vállalkozások és kutatási programok, például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói vizsgálják a rovarfehérje felhasználását a baromfi- és halgazdaságokban. Egyes hazai cégek már elkezdték a fekete katonalégy lárvájának tenyésztését, főként állateledel-ipari és mezőgazdasági célokra.
Bár a magyar fogyasztók körében a rovaralapú élelmiszerek egyelőre nem sikeresek, a mezőgazdaság számára ígéretes kitörési pont lehet a rovarfehérje, hiszen a hazai takarmánygyártás jelentős részben importra szorul, főként szójára.
A rovarfehérje helyi előállítása növelheti az önellátást, miközben csökkenti a környezeti terhelést. A rovaralapú takarmány előnyei között szerepel, hogy előállítása jóval kevesebb vizet és földet igényel, mint a hagyományos fehérjeforrásoké. A rovarok ráadásul szinte minden szerves hulladékot képesek hasznosítani, így a körforgásos gazdaság egyik kulcsszereplőivé válhatnak.
A fejlődés útját azonban továbbra is szabályozási, technológiai és piaci kihívások kísérik. Fontos, hogy a rovaralapú takarmányok előállítása valóban fenntartható és gazdaságos maradjon, valamint hogy a fogyasztók – akár közvetetten, az állati eredetű termékeken keresztül – bizalommal fogadják a rovarfehérje alapú takarmányt.
A rovaralapú élelmiszerek egyelőre nem váltak az európai táplálkozás meghatározó részévé, de a rovaripar előtt új távlatokat nyitott az állati takarmányozás. Magyarország számára ez a trend egyben lehetőséget is jelent a mezőgazdaság modernizációjára és a fenntarthatóság növelésére.
A következő években eldől, hogy a rovarok végül a magyarországi állatok vagy a magyar emberek asztalára kerülnek-e inkább – vagy épp mindkettőre - zárult a cikk.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Advanta Seeds × K-Adriatica: Partnerség, ami átformálhatja az európai vetőmagpiacot
2025.06.18.Az Advanta Seeds új stratégiai együttműködésre lépett a K-Adriatica-val, hogy tovább erősítse az európai termékkínálatát.
Az új ESPRO 1002 (R) típusok bevezetésével a KUHN megújítja vontatott, min-till vetőgépeinek kínálatát
2025.06.18.Az új ESPRO 1002 (R) szériás kínálata négy típust foglal magában: egy 3 és egy 4 m szélességű fix kivitelű (ESPRO 3002 és 4002), és két, 4 és 6 méteres munkaszélességgel rendelkező, csukható vetőgéptípust (ESPRO 4002 R és 6002 R). Mindegyikük kiemelkedő vetési kapacitással rendelkezik: A 3 méteres gépek 2500, a 4 és 6 méteres változatok 3500 literes magtartállyal vannak felszerelve.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatKazaltakaró / Bálatakaró 9,8 m x 25 m - Ingyenes Szállítás, 3 Év Garancia
116 876 HUF
Prémium Kazalt- bálatakarók 7.6 m x 25 m - INGYENES SZÁLLÍTÁS - 3 ÉV GARANCIA!
94 338 HUF
Magro.hu Piactér
Több mint 3.400 hirdetés 211 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés