Turisták etetik a rókákat – a mormoták fizetik az árát

A Magas-Tátra felsőbb régióiban egyre súlyosabb természetvédelmi problémával néznek szembe a szakemberek: a rókapopuláció ugrásszerű növekedése miatt veszélybe kerültek a kizárólag ebben a térségben honos havasi mormoták. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) friss jelentése szerint a vörös rókák terjeszkedése a mormoták létszámát is drámaian visszavetheti, ezért konkrét intézkedéseket sürgetnek az állomány védelme érdekében.

Ritka és sérülékeny faj: a havasi mormota

A havasi mormota a mókusfélék családjába tartozik, testhossza elérheti a 80 centimétert, testsúlya akár 8 kilogramm is lehet. Európa endemikus, azaz csak itt élő állata, amely kizárólag az Alpokban, a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában és – újratelepítési programnak köszönhetően – a Pireneusokban fordul elő.

Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátra vidékén él, ahol a populáció létszámát mindössze néhány százra vagy legfeljebb ezer példányra becsülik.

A rókák nyomában: emberi tényezők és ökológiai zavarok

A TANAP jelentése szerint a rókák egyre gyakoribb jelenlétét részben az emberi tevékenységek okozzák. Az állatok közelebb húzódnak a turisták által látogatott területekhez, ahol könnyen találnak élelmet – nem ritkán közvetlen emberi etetés formájában. Ez a mesterséges táplálékforrás ösztönzi őket arra, hogy olyan magasan fekvő élőhelyekre is felmerészkedjenek, ahol korábban nem fordultak elő.

Ez a változás komoly következményekkel járhat a mormotákra nézve: a téli álomból frissen felébredő, még lassú mozgású állatok könnyű préda a rókák számára – magyarázta Nina Obzutová, a TANAP egyik természetvédelmi szakértője. Bár a ragadozók jelenléte önmagában nem fenyegeti közvetlen kihalással a mormotákat, a számuk jelentős csökkenéséhez vezethet.

Paraziták és rejtett egészségügyi kockázatok

A rókák problémája nemcsak a ragadozásukban rejlik. Az általuk hordozott paraziták – például fonalférgek és galandférgek – nemcsak más vadállatokat, de bizonyos esetekben az embert is megfertőzhetik. Ez különösen aggasztó olyan természetvédelmi területeken, ahol a látogatók száma magas.

Megoldás: befogás és áttelepítés

A TANAP vezetése a rókák okozta ökológiai egyensúlytalanság kezelésére konkrét lépéseket is tervez. A közeljövőben befogják a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt, majd az állatokat egy alacsonyabban fekvő, számukra is kedvezőbb élőhelyre telepítik át, ahol nem veszélyeztetik a hegyvidéki mormotákat.

Miért fontos ez a beavatkozás?

Az ilyen típusú beavatkozások célja nem a ragadozók kiirtása, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának helyreállítása. A mormoták különösen sérülékenyek, mivel lassan szaporodnak és szűk élőhelyen fordulnak elő. Egy-egy ragadozó jelenléte így már komoly veszteséget is jelenthet a populáció szempontjából.

A Tátrai Nemzeti Park példája is jól mutatja: az ember közvetett hatása – például az állatok etetése vagy a lakóövezetek terjeszkedése – hogyan befolyásolhatja a vadon élő fajok közötti érzékeny egyensúlyt. A mormoták védelme nem csupán fajmegőrzési kérdés, hanem szimbolikus jelentőségű is: egy sokat látogatott természeti kincs ökoszisztémájának fenntartását szolgálja.

(MTI)