Tudósok „gyapjas egereket” hoztak létre – a mamutok visszatérése már csak idő kérdése?

Ezek a „gyapjas egerek” a Colossal nevű fajfeltámasztási vállalat genetikai módosításának eredményei. A módosítás célja olyan tulajdonságok beépítése, amelyek segítik az állatok túlélését fagyos hőmérsékleten.

A kihalás továbbra is végleges, de a Colossal Biosciences biotechnológiai vállalat tudósai azt állítják, hogy próbálkoznak azzal, ami a legközelebb állhat az ősi állatok visszahozásához: olyan élő állatok genetikai módosításával, hogy azok jobban hasonlítsanak a kihalt fajokra, például a gyapjas mamutra.

Ambíciózus terv: fókuszban a dodó madár is

A gyapjas mamutok egykor benépesítették Európa, Ázsia és Észak-Amerika fagyos tundráit, mígnem körülbelül 4000 évvel ezelőtt kihaltak.

A Colossal 2021-ben vált híressé, amikor bejelentette ambiciózus tervét a gyapjas mamut és később a dodó madár feltámasztására. Azóta a vállalat az ősi DNS tanulmányozásával próbálja azonosítani a kihalt állatok kulcsfontosságú tulajdonságait, hogy ezeket „genetikailag beépítse élő állatokba” – mondta Ben Lamm vezérigazgató.

A külsős tudósok véleménye megoszlik arról, hogy ez a megközelítés mennyire lehet hasznos a természetvédelem szempontjából.

„Valójában nem támasztanak fel semmit – nem hozzák vissza az ősi múltat” – mondta Christopher Preston, a Montana Egyetem vadvilág- és környezetvédelmi szakértője, aki nem vett részt a kutatásban.

Extra szőrös rágcsálók

A Colossal nemrégiben bejelentette, hogy tudósai egyidejűleg hét gént szerkesztettek egérembriókban, hogy olyan egereket hozzanak létre, amelyek hosszú, vastag, gyapjas szőrzettel rendelkeznek. Az extra szőrös rágcsálókat „Colossal gyapjas egérnek” nevezték el.

Az eredményeket online közzétették, de még nem publikálták szakmai folyóiratban, és független tudósok sem ellenőrizték őket.

A teljesítmény „technológiailag elég menő” – mondta Vincent Lynch, a Buffalói Egyetem biológusa, aki szintén nem vett részt a kutatásban.

A tudósok az 1970-es évek óta genetikai módosításokat végeznek egereken, de az olyan új technológiák, mint a CRISPR, „sokkal hatékonyabbá és egyszerűbbé” teszik ezt a folyamatot – mondta Lynch.

Következnek az ázsiai elefántok

A Colossal tudósai az egérgének adatbázisait vizsgálták meg, hogy azonosítsák a szőrzet textúrájával és a zsíranyagcserével kapcsolatos géneket. „Ezek a genetikai variációk már léteznek bizonyos élő egerekben” – mondta Beth Shapiro, a Colossal vezető tudósa –, „de mi mindet egyetlen egérbe egyesítettük.”

Ezt a két tulajdonságot azért választották, mert ezek a mutációk valószínűleg hozzájárulnak a hidegtűréshez – egy olyan képességhez, amely a gyapjas mamutok számára létfontosságú volt a jégkorszaki tundrán való túléléshez.

A Colossal először az egereken végzett kísérletekre összpontosított, hogy megbizonyosodjon a módszer működéséről, mielőtt esetleg tovább lépnének az ázsiai elefántembriók génszerkesztésére – ezek az állatok a gyapjas mamut legközelebbi élő rokonai.

(Forrás: apnews.com)